Megbukott a MÁV-START grandiózus beruházása

A beszerzési folyamat első állomása az előzetes piaci konzultáció (EPK) volt, amely 2023. július 11-én megindult. A konzultációra összesen négy gazdasági szereplő jelentkezett, ezek a következők voltak:

• Siemens Mobility Kft.
• Stadler Trains Magyarország Vasúri Szolgáltató Zrt.
• ALSTOM Hungary Kft.
• Erősáram 2001 Kft.

„A beérkezett észrevételeket, kérdéseket az ajánlatkérő megvizsgálta, azonban időközben az ajánlatkérő olyan stratégiai, üzletpolitikai döntést hozott, melynek következtében az előzetes piaci konzultációs felhívásban közzétett formában a beszerzési igény okafogyottá vált. Ajánlatkérő nem kíván keretmegállapodást kötni a fenti tárgyban. Tekintettel a fent leírtakra az ajánlatkérő az előzetes piaci konzultáció lezárásáról döntött” – olvasható a Közbeszerzési Értesítő oldalára feltöltött dokumentumban.

A tervezett járműveknek 160 kilométer per óra engedélyezett sebességgel, ETCS-sel, klimatizált utastérrel, alacsony padlóval, kerékpárszállítása való lehetőséggel, akadálymentes vécével, audiovizuális utastájékoztatással, wifivel és elektromos eszközök töltésére alkalmas konnektorokkal kell rendelkezniük, sorolta még a nyáron Mosóczi László, a MÁV-START vezérigazgatója, a magyarországi járműgyártás fejlesztéséért felelős miniszteri biztos.

Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban azt mondta, Magyarországon el kellene indulnia egy vasúti újjáépítési programnak, ehhez próbálja megnyerni a kormányt. A jelek szerint erre a projektre nem adta áldását az Orbán-kabinet.

A Világgazdaság szerint a motorvonatokat a belföldi regionális és régiók közötti, úgynevezett interrégiós forgalomban használták volna, egyebek mellett

• Hatvan, 
• Szolnok, 
• Miskolc 
• és Debrecen környékén, 
• a Pécs–Kaposvár–Gyékényes viszonylaton, 
• továbbá a Szombathely–Celldömölk/Zalaegerszeg–Ajka vonalon.