Nő a bizonytalanság, továbbra sem adott éves jelentést a Revolut

Novembert írunk, de továbbra sincs elfogadott és közzétett 2022-es pénzügyi beszámolója az elmúlt években a világ egyik leggyorsabban növekvő szolgáltatójának, a cég közlése szerint Magyarországon is több mint 1 millió ügyféllel rendelkező Revolutnak. A 2021-es eredményekről szóló beszámoló is csak 2023 márciusában látott napvilágot, ráadásul a beszámolót auditáló BDO – amely céget a Revolut 2020-as beszámolójában szereplő bevételek elszámolásának rossz megközelítéséért bírált a brit könyvvizsgálatok ellenőrzéséért felelős Pénzügyi Beszámolási Tanács (The Financial Reporting Council) – figyelmeztetést adott ki. E szerint

A hírek szerint a bevételek csaknem kétharmadát kitevő összeg ellenőrzése azért vált lehetetlenné, mert a társaság öt hónapos késésben van az adatok közlésével. Ráadásul az érintett vagyontömeg részben kriptovalutában van nyilvántartva. Ez a BDO szerint azon túl, hogy a belső IT-rendszerek hiányosságait jelzi, azt is ellenőrizhetetlenné teszi, hogy a jelentés egyes állításai megfelelnek a valóságnak, vagy hibásak.

Nem kapnak banki engedélyt

A Kantar felmérése szerint a 13. legértékesebb brit márkának, ráadásul a HSBC és a Barclays mögött a harmadik legértékesebb pénzügyi szolgáltatónak számító, a szigetországban 8 millió ügyféllel rendelkező

Ez kellene ugyanis ahhoz, hogy a társaság betétgyűjtésbe és hitelezésbe kezdhessen a szigetországban.

A társaság a belső munkakultúrával, a számviteli problémákkal és a bonyolult részvénystruktúrákkal kapcsolatos problémákkal indokolta az egyébként maximum 12 hónapos engedélyeztetési eljárás példátlan elhúzódását. Ezek közül idén októberben sikerült megoldást találni az engedélyező Bank of England (BoE) azon elvárására, hogy a Revolut vonja össze hat különböző részvényosztályát. Ehhez a legnagyobb befektetőt, a japán SoftBankot kellett meggyőzni arról, hogy egyezzen bele elsőbbségi részvényei átsorolásához.

Nem tett jót a bankalapításnak, hogy Nik Storonsky, a Revolut vezetője és társalapítója keresetlen szavakkal bírálta a brit jegybankot a „hosszú és fárasztó” engedélyeztetési folyamat miatt. Szavai ráadásul a nagyobb befektetők nemtetszését is kiváltották, kiváltképp azért, mert szemmel látható, hogy a jelentéstételi kötelezettség elmulasztása sokkal komolyabb számviteli problémákat jelez. A megváltozott értékítéletet jól mutatja, hogy a Schroders ez év tavaszán már csak 14 milliárd fontra értékelte a Revolutot, szemben az egy évvel korábbi 27 milliárd fonttal. Hasonlóan, 40 százalékkal értékelte le júniusban a Revolut-részesedésének könyv szerinti értékét a társaság másik befektetője, a Molten Ventures.

Lelépő topvezetők

Aligha véletlen, hogy az elmúlt napokban a brit sajtóban komoly találgatás indult a Revolut helyzetével kapcsolatban. A Daily Mail és a Financial Times is párhuzamot von a jelentéstételi problémák és a bank vezetőségében az elmúlt hónapokban felgyorsult változások között.

Decembertől új vezérigazgatót neveztek ki a brit üzlet élére. Francesca Carlesi korábban a Deutsche Bank ügyvezető igazgatója és a szabályozási ügyek globális vezetője volt. Az elmúlt öt évben a Molo Finance, az Egyesült Királyság első digitális jelzáloghitelező cégének sikeréért dolgozott alapító vezérigazgatóként. Beszédes ugyanakkor, hogy elődje, James Radford már márciusban elhagyta a Revolutot. Az év elején távozott Mikko Salovaara pénzügyi igazgató is, a napokban pedig Kitty Ussher, az Egyesült Királyság pénzügyminisztériumának korábbi gazdasági titkára is távozását jelentette be a Revolut angliai igazgatóságából – ő a Barclays ügyvezető igazgatójaként folytatja a pályáját. Az első engedélykérelem benyújtása óta a társaság öt felső szintű vezetőt veszített el, köztük a szabályozási megfelelésért felelős globális vezetőt, valamint a globális ügyekért, vagyonért és kereskedésért felelős vezetőt.

Kis országra terhelődik rengeteg ügyfélbetét

Az európai szabályozásnak hála a Revolut ugyanakkor a kontinensen működhet bankként, mivel 2021-ben a Litván Nemzeti Banktól uniós banki engedélyt kapott. Így bármely EU-tagállamban működhet és szedhet betétet, valamint hitelezhet is határon átnyúló szolgáltatásként. Az uniós jogszabályok szerint a Revolut-számlákon elhelyezett összegek és a lekötött betétek után 100 ezer eurós (~38 millió forintos) összegig a bank székhelye szerinti ország betétbiztosítási alapja nyújt védelmet bankcsőd esetén. Ez tehát a litván betétbiztosító (Indeliu ir investiciju draudimas – IID). A litván szervezet honlapján egyelőre csak a 2021-es éves jelentés szerepel, amelynek adataiban még nem szerepel komoly mértékben a banki licencet 2021 decemberében megkapó Revolut.

Mindenesetre érdekes adat, hogy az IID teljes betétbiztosítási vagyona 2021 végén 208 millió euró (~80,2 milliárd forint volt), miközben Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) csak állampapírokban 115,3 milliárd forintnyi vagyont tartott nyilván 2022 végén. Mindez annak fényében lehet érdekes – és jelez példátlanul nagy kitettséget a litván bankrendszernek –, hogy a társaság októberben büszkélkedett el azzal, hogy az európai Revolut Bank kevesebb mint 1 év alatt 2 és fél millió ügyfelet szerzett, s így már több mint 10 millió lakossági ügyfele van csak Közép- és Kelet-Európában.

Sokan emlékezhetnek arra, hogy a banktörténelemben 2008 után volt már példa arra, hogy Izlandon népszavazás utasította el, hogy a kis ország helytálljon az ottani csődbe ment bankok, kiváltképp a Landsbanki külföldi betétesei felé, akik 5 milliárd eurót követeltek. Persze, a helyzet annyiban más volt, hogy az Izlandon befektető intézmények – többek között angol önkormányzatok – kifejezetten nagybetétesek voltak, akik spekulációs célokból helyeztek el pénzeket az izlandi bankokban, a Revolut ügyfelei pedig jellemzően a pénzforgalomban érdekeltek, és likvid pénzüket (vagy annak egy részét) tartják a Revolut-számlákon.

A magyar felügyeletnek csak korlátozott fogyasztóvédelmi jogosítványai vannak a szolgáltatóval szemben, amely elzárkózott attól, hogy Magyarországon (leány)bankot alapítson, a budapesti Revolut fióktelepként működik. Márpedig – így az MNB – a magyarországi ügyfelek érdekeit az szolgálná, ha a Revolut Bank leánybankként működne, s tevékenységét magyarországi székhellyel, a vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeerővel, az MNB felügyelete alatt végezné.

Az MNB keményen lépne fel

A Revolut-beszámolók hiányával kapcsolatban nem árt emlékeztetni arra, hogy az MNB a közelmúltban 4 tőzsdei társaság esetében azért függesztette fel az érintett cégek részvényeivel történő kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén, mert azok nem jelentették meg a határidőig éves jelentésüket. Magyarország legkisebb bankja, a takarékszövetkezeti integrációból kimaradó Polgári Bank esetében fordult elő a közelmúltban, hogy a jogszabályban előírt május 31-i határidőig nem tudta közzétenni éves beszámolóját. Erre válaszul az MNB azonnal korlátozta a Polgári Bank kockázatvállalási, osztalékfizetési, illetve a követelésértékesítési jogosítványait, és ezt a tiltást csak a napokban oldotta fel. A Revolut-sztori kapcsán azt is érdemes felidézni, hogy a magyar hitelintézeti törvény szerint a bankok felügyeletét ellátó MNB-nek csak a kötelező jelentéstétel első megcsúszásakor van mérlegelési jogköre, amennyiben a jelentéstételnek az érintett intézmény ismételten nem tesz eleget, az MNB törvény adta kötelessége fellépni az érintett társaság ellen.

Eltérő szabályozás

A portfolio.hu keddi Banktech konferenciáján is szóba kerültek a fintechszolgáltatók és a neobankok. Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese elismerte, hogy ezek az új versenytársak (Revolut, Wise) azokon a szolgáltatási területeken tudtak sikerrel megjelenni, ahol a hagyományos bankok drágák voltak – tipikusan ilyen szolgáltatás a devizaváltás. Ráadásul ezekkel a szolgáltatásokkal gyorsan lehetett komolyabb ügyfélkört magukhoz vonzani, ám az egyéb, bankok által nyújtott szolgáltatások tekintetében már ezek a szolgáltatók sem tudják azt az olcsó díjszínvonalat garantálni, mint eddig. Pedig például az ügyfélszolgálati és panaszkezelési téren messze nem kötik őket olyan szigorú szabályok, mint a hagyományos pénzintézeteket. A bankok pedig tanultak a leckéből, az Ersténél például hamar népszerűvé vált a piaci árazású devizaváltás-szolgáltatás. 

Ugyanakkor a korábban több alkalommal is jelzett panaszkezelési különbségek mellett a mostani, jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatos ügy is rámutat arra, hogy ezen a területen is éles ellentét van a hagyományos lakossági bankok és az olyan neobankok között, mint a Revolut. Míg a lakossági bankok szigorú szabályozással szembesülnek, ugyanez nem mondható el a neobankokról, ami potenciális problémákhoz vezethet. Márpedig az átláthatóság, a pontos jelentéskészítés és a szilárd belső ellenőrzések megléte elengedhetetlen a pénzügyi iparágban, kiváltképp a fintechiparágba vetett bizalom fenntartásához.

(Borítókép: Beata Zawrel / NurPhoto / Getty Images)