2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Ha ez bejön, piszkosul nagyot kaszálhat Magyarország

MKP6022
2023.11.11. 06:24
Hamarosan a föld alatti, pusztaföldvári vizekből nyer ki lítiumot a Mol. Az alkálifémet pedig számos területen fel lehet majd használni – akkumulátorgyártásban, üveg-előállításban, repülőgépiparban. A Mol szakemberei leszögezték, hogy a szénhidrogén-kitermelésnél már egyébként is felszínre hozott vizet hasznosítják majd a lítium kinyeréséhez, amely folyamat körforgásos és jóval környezetbarátabb lesz, mint a világban jelenleg alkalmazott bányászati eljárások.

Az Index jelenlétében fedte fel a Mol, hogy lítiumkitermelési próbaprojektet indít. A helyszín Pusztaföldvár, egy hozzávetőleg 1400 lakost számláló Békés vármegyei falu. Ivancsics Pétertől, a Mol Békés régió kutatás-termelési vezetőjétől megtudtuk, hogy a telephelyen dolgozók közül sokan a közelben laknak, többen százéves múltra visszatekintő bányászcsaládok leszármazottjai.

A település azért is különleges, mivel vizeiben olyan a lítiumkoncentráció, hogy érdemes megpróbálni leválasztásos technológiával kinyerni belőle az alkálifémet. 

A szénhidrogén-kitermelés során egyébként is felszínre hozott vizet hasznosítjuk majd

– mondta lapunknak Schubert Archibald, a Mol kutatás-termelési igazgatója. Hozzátétette, a lítium az energiaátmenet kritikus fontosságú alapanyaga, amelyet számos más felhasználási terület mellett az akkumulátorgyártásban használnak.

A vízből nyerik ki a lítiumot

A pusztaföldvári jövőbeli termelési helyszín bejárásán a Mol szakembereitől megtudtuk, hogy a Lítium-Projekt előkészítése 2019-ben kezdődött, vízminták elemzésével. Ekkor jöttek rá, hogy a pusztaföldvári lelőhely bővelkedik az alkálifémben. Mind csoportszinten, mind a Mol kutatás-termelés divíziója részéről több csapat dolgozott együtt, hogy a próbaprojekt elindulhasson.

Lapunknak részletesen is bemutatták, hogyan nyerik ki a lítiumot a pusztaföldvári mélyvízből. A folyamatnak öt kulcslépése van:

  • Leválasztják a már meglévő kutakból kitermelt olajkísérő vizet.
  • Leválasztják a már termelt olajat is.
  • A víz bekerül a lítiumleválasztó egységbe.
  • Leválasztják a nyers lítiumot a vízből (ez legtöbb esetben lítiumsó).
  • A vizet visszasajtolják a meglévő kutakon keresztül az eredeti rétegbe.

A visszasajtolás révén egy teljes kör játszódik le. A Mol célként fogalmazta meg a környezetbarátabb, fenntarthatóbb működést, amit ez a technológia is támogat. A folyamatot ábrán is bemutatták a cég szakemberei.

Kincset találtak Pusztaföldvár alatt  

„A hagyományos, világszerte jelenleg is széles körben használt technológiák nagymértékű terhelést jelentenek a környezetre: mind a külszíni fejtés, mind a lepárlás jelentős hátrányokkal jár az itt bevezetendő technológiához képest” – világított rá Schubert Archibald a jelenleg használt hagyományos technológiák hátulütőire. Érdekességként elmondta, hogy vannak olyan országok, ahol medencékben párologtatják a vizet akár évekig, ameddig már csak a lítiumsók maradnak hátra.

A Mol által tesztelni kívánt, jelenlegi legmodernebb technológia azonban a leginkább környezetbarát megoldás: kíméletesen, körforgatással hasznosítja az olajtermeléshez egyébként is kibányászott föld alatti vizet és megkíméli a termőföldeket

– jelezte lapunknak a kutatás-termelési igazgató. A szakember az Index kérdésére elmondta, hogy a lítium nemzetstratégiai szempontból is létfontosságú, hiszen a jövő technológiáinak elengedhetetlen összetevője – gondoljunk csak az autó- vagy mobiltelefon-akkumulátorokra. Ráadásul ellátási biztonságot ad, hogy nem kizárólag külföldi forrásokra (például Kína) kell támaszkodnunk az alkálifém beszerzésében.

Nagyon reméljük, hogy kincset találtunk Pusztaföldvár alatt! Erre minden esély megvan

– mondták a szakértők. Ugyanakkor a hazai lítium kinyerése körül egyelőre még sok a kérdőjel, egyrészt nagyon hullámzó az alkálifém világpiaci ára, illetve még tartanak a mérések, így pontosan nem tudjuk, milyen mennyiségben és minőségben áll rendelkezésünkre a fém – világított rá Kapes Dávid, a Mol kutatás-termelés divíziójának low carbon és new energies vezetője. A szakember szerint éppen ezért pontos várható bevételről nem beszélhetünk, de pár éven belül remélhetőleg már kereskedelmi forgalomba is kerülhet a magyar lítium.  

Már a próbatermelés is több milliárd forintba kerül, kiterjesztése pedig sok tíz milliárdos nagyságrendű költséget jelenthet

– mutatott rá a következő kihívásra Kapes Dávid. „Keressük azokat az új lehetőségeket, amelyekkel olajipari tapasztalatainkat a megújuló energiát használó és alacsony szén-dioxid-kibocsátású világ javára tudjuk fordítani” – tette hozzá. A Mol a kockázatok mérlegelése után is reményekkel telve tekint a hazai lítiumkinyerésre. Terveik szerint jövőre befejeződik a megfelelő kutak kiválasztása Pusztaföldváron. Ezután a többféle, de azonos alapelven működő K+F- (kutatás-fejlesztés) technológia tesztelése következik annak érdekében, hogy megtalálják a termeléshez legmegfelelőbbet. A hosszú távú terveik között pedig akár évi több ezer tonnányi lítium előállítása szerepel, mellyel már jó eséllyel tényezővé válnak ezen a piacon is.

(Borítókép: Mol)