Sok tekintetben átírja az életünket az új adócsomag

Bár hagyományosan az őszi adócsomag inkább kisebb, technikai jellegű változtatásokat szokott tartalmazni, idén jó pár területbe alaposan belenyúlt a szabályozó. Ráadásul az előzetesen társadalmi egyeztetésre benyújtott adócsomag is több ponton módosult, az adóváltozások egyes személyekre, ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lehetnek – kommentálta a múlt héten lezárt általános vitát követően a parlamenti bizottságok elé kerülő adótörvénycsomag tartalmát az Indexnek Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere, akit Gyányi Tamással, a WTS senior partnerével együtt kért fel az Index az változások értékelésére.

Személyi jövedelemadó (szja)

„A 2023-as őszi adócsomag haviról negyedévesre módosítja a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások biztosításával összefüggő adókötelezettség teljesítését. Adminisztrációs szempontból a változás mindenképpen pozitív és a bérszámfejtési folyamatokat egyszerűsíti majd” – mondta az Indexnek Gyányi Tamás.

„Fontos adminisztratív könnyítés, hogy a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz fő szabály szerint” – emlékeztetett Bagdi Lajos.

A cégek a karácsonyi ünnepségre gondolva jó ha tudják, hogy a javaslat szerint a november 16-tól életbe lépő kormányrendeleti szintű rendelkezésekhez hasonlóan a nem pénzben kapott juttatások közül adómentessé válik a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül – a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény szerint – a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék

– mutatott rá egy könnyítésre Gyányi Tamás.

Érdekes változás továbbá, hogy a benyújtott javaslat alapján a részvételi kedv fokozása érdekében a javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól a számsorsolásos játékokon (pl. lottó, kenó, stb.) elért nyereményt – magyarán adómentessé válik a lottónyeremény –, hívta fel a figyelmet a Niveus partnere.

Továbbra is tőzsdézhetünk az USA-ban

„Fontos változás, hogy a 2023-as őszi adócsomag részét képezik az amerikai–magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatti módosítások, amelyek révén az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelmet, illetve az arra fizetett kamatot OECD- (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagállamban (így például az USA-ban) székhellyel rendelkező intézmény fizeti” – mondta Bagdi Lajos.

A WTS Senior partnere mindezt kibontva az alábbiakra hívta fel a figyelmet:

• A szabályozás szerint továbbra is úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek az Egyesült Államokban működő befektetési szolgáltató közreműködésével kötött ügyletek. Ennek eredményeként továbbra is fennáll a lehetőség az úgynevezett adókiegyenlítés alkalmazására, amely lehetővé teszi egy adott évben keletkező veszteség későbbi adóévekben keletkező nyereséggel történő szembeállítását.
• A külföldön megfizetett adó (forrásadó) magyar adókötelezettségbe történő beszámítása kapcsán a jövőben – az amerikai gyakorlathoz hasonlóan – nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelmet érintett, ahol a jövedelemszerzés helye belföld volt. Így a belföldi illetőségű magánszemélyek külföldről származó külön adózó jövedelmei (például tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a törvényjavaslat a külföldön megfizetett adó beszámítását. Ám ha a külön adózó jövedelem belföldről származik, a külföldön megfizetett adó beszámítására nincs lehetőség.

Jelentősebb változás még, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a jelenlegi bemeneti adóztatás helyett a 2023-as őszi adócsomag kimeneti adóztatást vezet be azokban az esetekben, amikor a kezelt (magánalapítványi) vagyon induló tőkéje értékének terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére, és a tranzakciót megelőző öt éven belül – a kezelt vagyon, alapítványi vagyon juttatása érdekében – vagyonátadás történt, és a juttatott vagyonelemeken felértékelés – úgynevezett eszközérték-növekmény – keletkezett. „Így újra megnyílhat a tervezési lehetőség ezen konstrukció tekintetében” – értékelte a változást az Indexnek a Niveus partnere.

Új szabály lesz az úgynevezett induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó adómentesség. Induló vállalkozásnak a törvény a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozást tekinti, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.

„Az ilyen induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény) nem minősül (adóköteles) bevételnek, ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve megszerzett részesedés esetén a szerzést – jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát – követő legalább három évig nem értékesíti” – vázolta Gyányi Tamás.

Szociális hozzájárulási adó

A 2023-as őszi adócsomag az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat is módosítja. Ezek alapvetően 2025. január elsején lépnek majd hatályba:

• Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terhei jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik, és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja megegyezik majd a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Év közben az adóelőleg megállapítása negyedéves ciklusúvá válik, és a negyedévet követő hónap 12-ig szükséges megfizetni, a negyedéves bevallási kötelezettség azonban megszűnik.
• Az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében kivezetik a vállalkozói kivétet, így a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az szja-köteles vállalkozói jövedelem lesz, az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalapja pedig változatlanul az átalányban megállapított jövedelem.
• Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is megszűnik. Valamennyi főfoglalkozású egyéni vállalkozónak egységesen legalább a minimálbér után szükséges megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
• A 2023-as őszi adócsomag bevezeti a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt – hívja fel a figyelmet a WTS szakértője. Az adókedvezményt a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók vehetik igénybe a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben.

Társadalombiztosítási járulék

A vállalkozói kivét kivezetése, illetve a járulékszabályozás egyszerűsítésére tett vállalások miatt 2025. január 1-től jelentősen átalakulnak az egyéni vállalkozók járulékfizetési szabályai. A jelenlegi, a vállalkozó által elért jövedelmen (vállalkozói kivéten, illetve átalányban megállapított jövedelmen) alapuló járulékmegállapítási módszer helyett egy diktált járulékalapot vezetnek be. A diktált járulékalap mind a vállalkozói jövedelemadózást, mint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál – a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan – bevezetik a választott járulékalap intézményét: a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb szintű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választhat.

Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig egészíthet ki és javíthat. A tervezet a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét havi bontásban tartalmazza.

„Fontos kiemelni, hogy az egyéni vállalkozónak megmarad arra is lehetősége, hogy a bevallási határidőig saját maga készítse el a bevallását. Ha az adózó a bevallási tervezet adatait a negyedévet követő hó 12. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy nem nyújt be bevallást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetért. A tervezet így az adózó által elfogadott bevallásnak minősül, amely alapján az állami adó- és vámhatóság előírja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget” – összegezte lapunknak Gyányi Tamás.

A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül, és kizárólag a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT- (Európai Gazdasági Térség, így Szerbia és Ukrajna) államok polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től – figyelmeztet a Niveus partnere.

Általános forgalmi adó (áfa)

Az egyik legnagyobb – régen várt – lépés az e-áfa-rendszer 2024. január 1-től történő bevetése lehet. Ennek elindításának határidejét többször módosították, a jelenlegi céldátum 2024. január 1. A javaslat ételmében jövőre a NAV az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. 

A szabályozás értelmében az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának (több bevallás beadása esetén). „Önellenőrzést ezután nyomtatványon vagy az elektronikus felületen is beadhatunk” – figyelmeztet Gyányi Tamás.

Külföldről is vásárolhatunk áfamentesen?

A Niveus Consulting Group szerint áfaszempontból a jogszabály másik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak átültetése. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

2021-ben jelentősen változtak az EU-n belüli távértékesítés szabályai. Azaz jellemzően, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS- (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti áfával kell számláznia a vásárlójának.

Ez most annyiban változna meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon.

Az eddigi magyar feltételek alapján, ha egy német cég magyar magánszemélyeknek adott el termékeket távértékesítéssel, vagy elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat biztosított Németországból, be kellett jelentkeznie az OSS-rendszerbe, és a tételeket magyar áfával kellett számláznia. Ha azonban a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 ezer eurót, a magyarországi pedig a 12 millió forintot (és ezt 2023-ban sem érte el), akkor a Magyarországon teljesülő értékesítésénél alanyi adómentes lehet

– mondta Bagdi Lajos. Ennek az intézkedésnek a Niveus szakértője szerint az a jelentősége, hogy a kisebb, ám EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.

Érdekesség ugyanakkor a Niveus Consulting szakértője szerint, hogy a benyújtott adócsomagból hiányzik az alanyi adómentesség felső értékhatárának 12-ről 18 millió forintra emelése.

A felhőbe mennek a vásárlások nyugtái

Komoly eredmény és akár a családok számára akár a kötelező jótállás érvényesítést is megkönnyítheti a Niveus szakértője szerint, hogy a törvényjavaslat az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó e-nyugta–projekt törvényi szintű szabályozását is tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”.

Változik a kedvezményes áfakulcsú, valamint az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A javaslat 2024. január 1-től az Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítményeket (például túrórudit) egységesen a kedvezményes 18 százalékos áfakulcs alá sorolja.

Az építési-szerelési szolgáltatás fordított áfás kezeléséhez szükséges nyilatkozat nyújtásának rendje is változik, életszerűbbé válik. 2024. január 1-től, ha a szolgáltatást nyújtó tevékenységéhez kapcsolódik az engedély, akkor ezentúl ő nyilatkozik a megrendelőnek erről.

Az adócsalások visszaszorítása érdekében szűkebb lesz azoknak az eseteknek a köre, ahol a közvetett vámjogi képviselő jogosult levonni a megbízó helyett a termékimporthoz kapcsolódó áfát.

Kisvállalati adó (kiva)

A kiva törvény tervezett módosítása Bagdi Lajos szerint jelentősnek tekinthető, ugyanis a benyújtott őszi adócsomag alapján megnyílik a lehetőség kivás cégek átstrukturálására.

A kisvállalati adó jelenlegi szabályai alapján az a szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a kiva szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosítaná a parlament elé benyújtott őszi adócsomag, amelynek újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget a kivás cégek átstrukturálására.

A Niveus partnere szerint a kiva alapján adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg. A benyújtott törvénytervezet szerint a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a kivával adózó cégek egyesülését, szétválását.

Társasági adó (tao)

Érdekesség, hogy a globális minimumadó jogszabálytervezetével együtt került benyújtásra egy társasági adótörvényt érintő új kedvezmény, a francia modell alapján előkészített kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény.

Bagdi Lajos emlékeztetett: a piaci szereplők már régóta szorgalmaztak egy ilyen típusú adókedvezményt, mert ezzel olyan tényleges kutatási tevékenységet végző cégeket is ösztönözhetnek, amelyeknek nem volt eddig (elegendő) adófizetési kötelezettsége, így nem volt miből igénybe venni a kutatás-fejlesztés (K+F) adóalap-kedvezményt.

A benyújtott jogszabálytervezet alapján a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett, 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé a rendelkezés.

Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóévben a maradvány (fel nem használt kedvezmény) az adózónak készpénzben kifizetésre kerül.

Az adókedvezmény mértéke általános esetben az elszámolható költség 10 százaléka lenne – részletezte a Niveus adószakértője.

A 2023-as őszi adócsomag nyomán átalakul az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményének eddigi rendszere, ráadásul az adókedvezmény mértéke is változik. Ez a jelenleg hatályos szabályok szerint az elszámolható költségek 30-65 százaléka (de legfeljebb projektenként 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, a javaslat pedig már az elszámolható költségek 15-35 százalékát, de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintot határoz meg az adókedvezmény legfelső határaként.

A vonatkozó EU-irányelv magyarországi átültetése kapcsán a globális minimumadó szabályozás szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozó adózóknak lehetősége lenne a részesedéseiket – amelyeknek bejelentését eddig elmulasztották – bejelentett részesedésként nyilvántartásba venni. A törvény elfogadása esetén az adózó 2023. december 31. előtt bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését 2024. február 28-ig utólag bejelentheti majd az adóhatóságnak – mondta az Indexnek a WTS szakértője.

„Az ilyen formában bejelentett tételek a 2023-as adóévtől kezdődően bejelentett részesedésnek minősülnek. A részesedéssel kapcsolatosan a 2023-as adóévet megelőzően az adóalap terhére és javára elszámolt összegre vonatkozóan az adózó a 2023. évi társasági adóalapját egy összegben úgy módosítja, mintha a részesedés a szerzéstől kezdődően bejelentett részesedés lett volna” – tette hozzá Gyányi Tamás.

A 2023-as őszi adócsomag megemeli az Európai Bizottság engedélyéhez nem kötötten igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény mértékét. Így a mostani 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó elszámolható beruházási érték 110 millió euróra növekszik

– jelezte a WTS szakembere.

Globális minimumadó

Az egyik legjelentősebb változás a külön jogszabálytervezetben megjelenő globális minimumadó szabályozása. Bagdi Lajos szerint ez a több mint 60 oldalas jogszabály Magyarországon közel 2-3 ezer vállalkozást érinthet, és jelentős adminisztratív terhet róhat a cégekre.

A törvénytervezet értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. A kormányzat várakozásai szerint közel 100 milliárd forint bevételt várnak ezen kiegészítő adóból.

A kiegészítő adót azon cégeknek kellene megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót. A Niveus adószakértője szerint fontos megjegyezni, hogy a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző cégek kedvezményeket kapnának, egyúttal a tervezet egyértelművé teszi, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot.

Adózás rendjéről szóló törvény

Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a nagy összegű adóhiánnyal és/vagy adótartozással rendelkező adózók közzététele egységesen 100 millió forint felett merülhet csak fel (ez a természetes személyek esetében jelenleg 10 millió forint). Azaz a 100 millió alatti adótartozással bíró hírességeken a jövőben nem lehet majd csámcsogni. A módosítás egységesíti a helyi adók vonatkozásában is a közzétételi értéket, ami egységesen 500 ezer forint lenne a jelenlegi magánszemélyek esetében 50, egyéb szervezetek esetében 100 ezer forintos határhoz képest.

DRS (Deposit Refund System) – kötelező visszaváltási rendszer

A 2024-től bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási rendszerrel összefüggésben a számviteli elszámolást pontosítják, ennek megfelelően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termék esetében a MOHU-val szembeni kötelezettséget (50 forint/darab) nem az árukkal, hanem az egyéb ráfordításokkal szemben kell könyvelni – jelezte Bagdi Lajos.

Ágazati különadókat érintő változások

• Közművezetékek adója

2024. január 1-től – miként arról Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a 4iG Csoporttal kötött együttműködési megállapodás kapcsán beszélt – a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-től hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény.

• Reklámadó

Gyányi Tamás elmondta, hogy bár a kormány által társadalmi egyeztetésre szánt anyag még nem tartalmazott a reklámadót érintően pozitív rendelkezést, de a 2023-as őszi adócsomag 2024. december 31-ig meghosszabbítja a jelenleg hatályos 0 százalékos adómértéket.

• Kiskereskedelmi adó

A 2023-as őszi adócsomag törvényi szintre emeli a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletben meghatározott arányosítási szabályt, amely szerint, ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra szükséges kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

Egyéb változások

A törvényjavaslat tartalmazza, hogy jövőre a könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)