A magyar kiskereskedelem drámája már az élelmiszeriparban is érződik
További Gazdaság cikkek
Idén augusztusban az ipari termelés volumene 5,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, szeptemberben pedig ennél is nagyobb csökkenést látunk éves alapon.
SZEPTEMBERBEN 7,3 SZÁZALÉKKAL MARADT EL AZ IPARI TERMELÉS AZ EGY ÉVVEL KORÁBBITÓL
– derült ki a KSH legfrissebb, ipari adatokat bemutató gyorstájékoztatójából. A statisztikai hivatal részletezte, hogy munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a megelőző hónaphoz mérten viszont 1,2 százalékkal nőtt.
Bajban az élelmiszeripar?
Továbbra is igaz ugyanakkor, hogy az egyes ágazatok kibocsátása jelentős eltéréseket mutat: az exportra termelő ágazatok több esetben növekedni tudtak, például a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása, amiben elsősorban a beruházások termőre fordulása játszik szerepet – mutatott rá korábban az Indexnek Regős Gábor.
EZZEL SZEMBEN A BELFÖLDI FELHASZNÁLÁSRA TERMELŐ ÁGAZATOK (PÉLDÁUL ÉLELMISZERIPAR) AZ ALACSONY BELSŐ KERESLET MIATT KEVESEBBET ÁLLÍTANAK ELŐ, MINT EGY ÉVVEL KORÁBBAN
– világított rá a Makronóm Intézet vezető elemzője, megjegyezve, hogy természetesen a magas árak miatt ezeket a cégeket sem kell félteni. A negyedéves termelési adatokat nézve már biztatóbb a kép: a harmadik negyedévben az ipar termelése 1,7 százalékkal haladta meg az egy negyedévvel korábbit, azonban az egy évvel korábbitól 4,9 százalékkal elmaradt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipar a harmadik negyedévben hozzájárulhatott a gazdasági növekedés beindulásához, éves alapon ellenben visszahúzta a teljesítményt.
A KSH szétszálazta az ipari számokat
Második becslésében a statisztikai hivatal mélyebb betekintést engedett az ipari szeptemberi számaiba. Ebből kiderült, hogy az ipari export volumene 7,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,4, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 5,1 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 16,4, a feldolgozóiparé 6,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,1, a csekély súlyú bányászaté 31, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 24 százalékkal csökkent.
- A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 1,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 0,9 százalékkal mérséklődött, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,0 százalékkal emelkedett.
- A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 15,4 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 23 százalékkal kisebb lett.
- A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 18,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,4, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 28 százalékkal visszaesett.
- A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártása 9,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás (12,9 és 15,3 százalék közötti mértékben). A legnagyobb (20 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 15,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A többi nyolc alágazatban 1,2 és 56 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
- A két közepes súlyú alág közül a gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 22, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
- A 6 százalékos feldolgozóipari súlyú gép, gépi berendezés gyártása 3,4 százalékkal emelkedett, főként a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) jelentős bővülése folytán.
A KSH kiemelte, hogy 2022 áprilisa óta először mért növekedést a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: szeptemberben a kibocsátás 9,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbi, alacsony bázistól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővültek.
(Borítókép: Jeff J Mitchell / Getty Images)