Az infláció letörve, de most új ellenfél kopogtat a kormány ajtaján

A harmadik negyedévben a gazdasági teljesítmény negyedéves alapon már akár 1 százalékkal növekedhetett – mondta az Index megkeresésére Regős Gábor, aki azt is hozzátette, éves szinten még 0,4 százalékos visszaesést vár a Makronóm Intézet. Ugyanis az első három negyedévet összességében visszaesés jellemezte:

• Magyarország bruttó hazai terméke az idei év első negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 1,1 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,2 százalékkal csökkent.
• Míg a második negyedévében 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig 0,3 százalékkal.

Vége lehet a technikai recessziónak

Leszögezhető, ha a kedden a friss adat pozitív tartományba esik az előző negyedévhez képest, akkor a technikai recesszióból sikerül kikerülni. Regős Gábor szerint az első három negyedév összességében 1,2 százalékos zsugorodást eredményezhetett éves alapon, ami kedvezőnek semmiképp sem nevezhető.

Ennek fő oka a magas infláció és az alacsony beruházási aktivitás. A magas infláció csökkenti a háztartások jövedelmének értékét, így kevesebbet vásárolnak. Az infláció emellett magas kamatokat és bizonytalanságot eredményez, ezáltal visszafogja a beruházásokat. Szerepet játszik emellett az uniós források visszatartása, illetve az állami és önkormányzati forráshiány.

A Makronóm Intézet elemzője szerint az alábbi tényezők alakíthatják a kedden érkező GDP-adatokat:

• a mezőgazdaság bővülhetett éves alapon, ami a rossz időjárás miatti gyenge bázis eredménye.
• Az ipar kibocsátása a havi adatok alapján negyedéves bázison 1,7 százalékkal növekedett, míg éves alapon 4,9 százalékkal csökkent – a hozzáadott érték adatok ettől természetesen eltérhetnek, de a negyedéves alapú bővülésre már utalnak. Az ipar éves alapú gyengélkedésében az alacsony belső kereslet játszik szerepet, az exportra termelő ágazatok teljesítménye ugyanakkor kedvezően alakul.
• Az építőipar esetében a júliusi és az augusztusi adat összességében a vártnál pozitívabb képet fest: a havi volumenindexek ugyan ellenkező irányba változtak, de éves összehasonlításban az ágazat teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt, illetve 0,5 százalékkal csökkent – ez mindenképpen meglepő a gyenge kereslet fényében.
• A turizmuson belül a beutazó turizmus kedvezően alakult, a belföldi már kevésbé: a harmadik negyedévben a külföldi vendégéjszakák száma 12,3 százalékkal emelkedett, míg a belföldi 6,2 százalékkal mérséklődött, azaz összesen 1,1 százalékkal bővült.
• A kiskereskedelmi forgalomban a negyedéves adatokban stagnálás, éves alapon már 7,6 százalékos visszaesés látszik.

Összességében a szolgáltatásokban a leginkább vegyes az összkép. Felhasználási oldalról elsősorban a nettó export befolyásolhatta pozitívan a gazdasági teljesítményt: az export mind az áruknál, mind a szolgáltatásoknál növekedhetett, az import azonban az alacsony belső kereslet miatt csökkent. Ez utóbbi ellenben nem biztos, hogy a szolgáltatásokra is igaz, az nagyban függ attól, hogy a magyar családok az idén milyen sokat nyaraltak külföldön.

A fogyasztás negyedéves alapon a kiskereskedelmi forgalom alapján stagnálhatott, míg éves alapon továbbra is visszaesés lehet jellemző – bár a kiskereskedelem nem fedi le a teljes fogyasztást. Regős Gábor aláhúzta:

A beruházások esetében az állami beruházások csökkenése okozza a legnagyobb problémát, a vállalati beruházások nagyjából tartják magukat – természetesen a magas kamatkörnyezet és az uniós források visszatartása gondot jelent. A Makronóm Intézet elemzője szerint a becslésnél a problémát a készletváltozás jelenti. Ennek hatása hullámzó és nagyon jelentős lehet: az első két negyedévben éves alapon 1,3, illetve 2,5 százalékponttal fokozta a recessziót, azaz ez a nehezen megfogható tétel nagyban befolyásolja a becslést és a GDP alakulását.

Az elemzői várakozása szerint a harmadik negyedévben megkezdődött a gazdaság visszatérése a növekedési pályára, azonban a bővülés üteme továbbra is kérdéses. Függ attól, hogyan alakulnak a reálkeresetek, azaz mennyire sikerül leszorítani az inflációt, illetve mikor fér hozzá Magyarország az uniós forrásokhoz, ami a beruházások szempontjából kiemelten fontos tényező.

Az idei év az inflációról szólt

Mint azt korábban már megírtuk, péntek reggel megérkeztek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs számai, amelyekből kiderült, hogy a miniszterelnök ígérete még az év vége előtt teljesült: tíz százalék alá olvadt az infláció.

A KSH hozzátette, ez főként annak köszönhető, hogy a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára szeptemberhez viszonyítva csökkent. Ugyanakkor a magas inflációs közeg azt eredményezte, hogy az idei évben a gazdasági teljesítmény kismértékben csökkenhet, a Makronóm Intézet szerint az év egészét tekintve 0,4 százalékos visszaesés várható.

Ugyanakkor a kormány ígérete szerint jövőre már az év egészét tekintve is beindulhat a növekedés, és 3 százalék feletti bővüléssel számolhatunk. Regős Gábor arra is emlékeztetett, hogy idén a növekedést csak a nettó export tudja felfelé húzni: a kivitel volumene bővül, míg az alacsony belső kereslet miatt az import csökken. A fogyasztás az év egészét tekintve mérséklődik, amiben a reálkeresetek kedvezőtlen alakulásának, a magas bázisnak és a háztartások óvatosságának van szerepe. A beruházások idén csökkennek, ez a magas kamatkörnyezet mellett az állami és önkormányzati beruházások elhalasztásának, valamint az uniós források visszatartásának eredménye.

Már megvan a felelős?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter múlt héten egy konferencián kiemelte, a magyar gazdaság számára a fogyasztás helyreállítása a kulcs, ennek alapját a reálbérek emelkedése adja. A fogyasztás visszaesése ugyanis negatívan érintette a belső értékesítésre termelő szektorokat és a belgazdaságban megvalósuló beruházásokat is. A tárcavezető hozzátette, a magyar adórendszer is a fogyasztáson alapul, az áfabevételek meghaladják a személyi jövedelemadóból (szja) származó bevételeket.

Ennek következményeivel már számos cikkben foglalkoztunk: pozitív reálkamatról akkor beszélünk, ha a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke. Az inflációs adatok szerint már beköszöntött ez az időszak. A pozitív reálkamatnak számos makrogazdasági hatása lehet. Erősítheti a forintot, és érdemi hatása lehet a kereskedelmi mérlegre, ugyanakkor

Ugyanis, ha a háztartások azt látják, hogy érdemes pénzügyi eszközökbe fektetni, akkor elhalasztják a nem életbe vágó kiadásokat, és fogyasztás helyett befektetnek. Ez mérsékli az áfabevételek visszaépülésének sebességét, továbbra is kihívások elé állítva a költségvetést. A pozitív reálkamat ráadásul a beruházási rátát is mérsékelheti.

A vállalati szektor jövedelmezőbb pénzügyi befektetési lehetőségek mellett nem a reálgazdaságba fektet. Ha magasak a reálkamatok, akkor csökkenhet a hitelfelvételi hajlandóság is, hiszen a hitelezési költségek magasak. A háztartások és a vállalatok nem keresik a drágább hiteleket, nem növekszik a fogyasztás. Ezért volt jelentős lépés a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól, hogy folyamatosan olyan intézkedéseket alkalmazott a fiskális oldalról, amelyek élénkítették a gazdaságot.

Nehéz helyzetben a jegybank

Regős Gábor lapunknak úgy fogalmazott, hogy a második negyedévben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15,2 százalékkal csökkent, azaz itt valóban probléma van. Viszont szerinte az állami beruházásoknál az uniós források visszatartása és a költségvetés rossz helyzete okoz jelentős visszaesést, de a magas kamatkörnyezet természetesen itt sem segít. Kiemelte, hogy

Az MNB az elmúlt időszakban drasztikusan csökkentette a kamatokat, utolsó lépése a piaci várakozásokat is meghaladta. Ha a jegybank túl gyorsan csökkentené a kamatokat, az a forint jelentős gyengüléséhez és a magas infláció visszatéréséhez vezetne, és végső soron kamatot kellene újra emelni – nem is kicsit –, a gazdasági teljesítmény pedig tartósan csökkenne.

A nemzeti banknak azért is kell óvatosnak lennie, mert a világ nagy jegybankjai még nem csökkentenek kamatot, márpedig a piacok Magyarországon a magasabb kockázati besorolás és infláció miatt magasabb kamatot is várnak el. „Ha valamiért esetleg kritizálhatjuk az MNB-t, az nem a mostani kamatdöntések eredménye, hanem a tavaly szeptemberi kamatdöntés, amikor megpróbálták leállítani a kamatemelési ciklust, de utána csak jelentős emeléssel sikerült újra stabilizálni a forintot” – tette hozzá a Makronóm Intézet elemzője.

Regős Gábor végül úgy összegzett, hogy a kamat nagysága a beruházásokat befolyásolja, ugyanakkor mint láttuk, messze nem ez az egyetlen probléma idén a gazdaságban. A reálkamat napjainkban a világ nagy gazdaságaiban pozitív, ebből következően ha a magyar jegybank túl alacsony kamatot alkalmazna, az a forint gyengüléséhez (esetlegesen már látott zuhanórepüléséhez) vezetne, ami pedig ismét felfelé hajtaná az inflációt és mérsékelné a keresletet, azaz végső soron még gyengébb gazdasági teljesítményhez vezetne.

(Borítókép:  Liao Pan / China News Service / Getty Images)