Hivatalos: vége a recessziónak

Az idei év harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A KSH szerint a gazdasági teljesítmény csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet.

A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások hozzáadott értékének mérséklődését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése.

Az idei év első három negyedévében a bruttó hazai termék mind a nyers, mind a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 1,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. Eddig idén összességében visszaesés jellemezte a gazdaságot:

• Tavaly a negyedik negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől. Ezzel – mivel két egymást követő időszakban zsugorodott a GDP – technikai recesszióba került Magyarország.
• Ez később folytatódott, hiszen az idei év első negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 1,1 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.
• Míg a második negyedévében 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig 0,3 százalékkal.

Pénteken megérkeztek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs számai is, amelyekből kiderült, hogy a miniszterelnök ígérete még az év vége előtt teljesült: tíz százalék alá olvadt az infláció.

A KSH hozzátette, ez főként annak köszönhető, hogy a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára szeptemberhez viszonyítva csökkent. Ugyanakkor a magas inflációs közeg azt eredményezte, hogy az idei évben a gazdasági teljesítmény kismértékben csökkenhet.

Az adatok százalékban	Éves alapon	Havi alapon	Maginfláció éves alapon	Maginfláció havi alapon	Élelmiszer-infláció (éves)
január	25,7	2,3	25,4	1,8	44
február	25,4	0,8	25,2	1,1	43,3
március	25,2	0,8	25,7	1,5	42,6
április	24	0,7	24,8	1,1	37,9
május	21,5	0,4	22,8	0,5	33,5
június	20,1	0,3	20,8	0,3	29,3
július	17,6	0,3	17,5	0,2	23,1
augusztus	16,4	0,7	15,2	0,2	19,5
szeptember	12,2	0,4	13,1	-0,2	15,2
október	9,9	-0,1	10,9	0,3	10,4

Nagy Márton: Messze felülmúltuk az uniós tagországokat

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az adatok értékelésekor leszögezte, hogy ezzel megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét:

• a negyedéves alapú adatok szerint az ír (–1,8 százalék),
• az osztrák (–0,6 százalék),
• a cseh (–0,3 százalék),
• az észt (–0,2 százalék),
• a portugál (-0,2 százalék),
• a német (–0,1 százalék),
• a litván (–0,1 százalék),
• a francia (+0,1 százalék),
• a spanyol (+0,3 százalék),
• a belga (+0,5 százalék)
• és a lett (+0,6 százalék) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól.

Nagy Márton az adatokat értékelve megállapította, hogy a háború, a káros szankciók és a multik nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak a magyar gazdaság egészének, beleértve a vállalkozásokat és a családokat is. Az energiaárak, az infláció és a kamatok is az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent.

A kormány beavatkozása nélkül ebben a helyzetben családok és vállalkozások mentek volna tönkre, ezért a kormány vállalta, hogy megvédi a munkahelyeket, a gazdaságot, és egy számjegyűre csökkenti az inflációt, így 2023 az inflációcsökkentés, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve.

A tárcavezető kiemelte, a kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést. Nagy Márton szerint a kormányzat ugyanakkor eddig sem volt tétlen, és ez köszönhet vissza a rendkívül pozitív negyedéves alapú adatokban is. A kormány többek közt bevezette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felsorolása szerint

• a kamatstopot,
• emellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram,
• a Baross Gábor Tőkeprogram
• és a Széchenyi Kártya Program államilag támogatott, célzott hitelei pedig összesen legalább 1,5 százalékot tesznek hozzá a GDP-hez.
• Emellett elindította a Gyármentő Programot
• és támogatta az energiaintenzív vállalkozásokat,
• kiszabadította a cégeket a kedvezőtlen energiaszerződésekből,
• folytatta a kkv-k támogatását a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programon keresztül,
• továbbá online árfigyelő rendszert hozott létre és kötelező akciózást írt elő az üzletekben.

Nagy Márton rávilágított, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. „A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, amely egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat” – összegezte, majd kiemelte, a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között,

Az emelés mértéke pedig 15, illetve 10 százalékot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak. Nagy Márton később rávilágított arra, hogy a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok

• egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól,
• másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is.

A miniszter külön kiemelte, a tárcája 10 pontos javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy tovább emelkedhessen a foglalkoztatottság, jelentősen növekedjen a GDP és tovább erősödjön hazánk versenyképessége, valamint találkozási pont szerepe a keleti és nyugati high-tech technológia és tőke között. „A cél, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP 30 százalékát, a logisztikai ágazat pedig 10 százalékot adjon hozzá, mindezeknek köszönhetően pedig hazánk elérje az uniós fejlettség 90 százalékát” – zárta értékelését.

A mostani adat jobb a vártnál

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az adatokat úgy értékelte, hogy ahogyan arra előzetesen már számítani lehetett, a gazdaság kilépett a technikai recesszióból a harmadik negyedévben. Az előző negyedévhez viszonyítva ugyanis jelentősen, 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Mindazonáltal ez még nem volt elegendő ahhoz, hogy a bruttó hazai termék volumene elérje az egy évvel korábbi szintet. Az elmaradás 0,4 százalékos a tavalyi harmadik negyedévéhez viszonyítva. Emlékeztetett arra, hogy a KSH visszamenőleges revíziói hatására emellett az is elmondható, hogy a gazdaság már a második negyedévben sem zsugorodott.

Összességében szerinte a meglehetősen szűkösen rendelkezésre álló információk ellenére visszaigazolódhatott a gazdaság szerkezetéről megfogalmazott elképzelésük: lényegében az exportra termelő ágazatok húzzák a gazdaságot. Eközben a lakosság vásárlóereje zsugorodik az infláció miatt, míg a beruházások, a költségvetési helyzet és a magas kamatkörnyezet miatt fogják vissza a gazdasági teljesítményt.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint bár a vártnak megfelelően kijutott a gazdaság a recesszióból, azonban igazi repülőrajtot még nem tudott venni. A mostani adat megegyezett a prognózisukkal, és számottevően kedvezőbb az elemzői konszenzusnál, de a belső keresletet és a külső környezetet leíró magas frekvenciájú adatok továbbra is gyengélkedő gazdaságra utalnak.

A befektetési igazgató szerint a lakossági fogyasztás várhatóan elérhette a mélypontot a második negyedévben, és fokozatos javulás várható a csökkenő infláció, és emiatt pozitívba forduló reálbér-növekedés nyomán. A stabil forintárfolyam mellett folytatódó monetáris lazítás úgy a háztartásoknál, mint a vállalatoknál erősítheti a pozitív gazdasági várakozásokat.

Az Amundi alapforgatókönyve jelenleg 0,8 százalékos csökkenést valószínűsít. A külső környezet, különösen a német ipar kilátásai továbbra sem javulnak, és a beruházások szempontjából fontos EU-s források lehívása is egyre inkább kitolódik. A lassú kilábalás, a vártnál jobban csökkenő infláció és a stabil forint hármasa egyre inkább a vártnál nagyobb lazítás felé terelheti a jegybankot, azonban várakozásaink szerint ütemváltásra csak jövő év elején lehet komolyabb esély.