Terítette lapjait az Opus, ezt tervezi a nagyvállalat

Lélfai Koppány arról is beszélt lapunknak, hogy

• mi Mészáros Lőrinc szerepe a cégcsoport életében;
• mit várt, mielőtt átvette az Opus irányítását, és ehhez képest mit kapott;
• hogyan lehet sikeres a vállalat a nehéz gazdasági környezetben;
• hol van a határ az állami és a piaci beruházások között;
• visszatért-e a befektetői bizalom;
• blue chipnek számít-e már az Opus;
• mi várható az egyik fő terület, az energetika terén;
• illetve mit terveznek az élelmiszer-, az építőiparban és a turizmusban.

Mészáros Lőrinc legtranszparensebb vagyonelemeként írtak az Opus Globalról a 100 leggazdagabb című kiadványban. Mennyire van jelen az üzletember a vállalatcsoport életében?

Nagyon örülök, hogy ha így hivatkoznak ránk, hiszen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legátláthatóbban működjünk, és így is kommunikáljunk az Opusnál. Ebben a szellemben hozzuk nyilvánosságra negyedévente a beszámolóinkat, és ennek megfelelően tájékoztatjuk a nyilvánosságot a társaság életét érintő fontosabb eseményekről is. Tavaly először ESG-jelentést is készítettünk, amit az idén tovább mélyítünk. 

Egy tőzsdei társaság életében fontos a kapcsolattartás a részvényesekkel, nincs ez másképpen az Opus esetében sem.

A Budapest Bank korábbi elnök-vezérigazgatójaként alighanem kiemelt figyelemmel követi az MBH Bank alakulását, formálódását. Ön szerint az új bankcsoport utolérheti belátható időn belül az OTP-t?

Az elmúlt másfél évben, amióta az Opusnál dolgozom, az időmet, energiámat teljes mértékben ez a cégcsoport köti le, de ezzel együtt természetesen nyomon követem a korábbi munkahelyemen történő eseményeket. Szurkolok az MBH Banknál dolgozó kollégáknak, hiszen nagyon sokat tettünk azért, hogy a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank egyesítésével a hazai pénzügyi szféra egyik legerősebb és legsikeresebb intézménye jöjjön létre. És igen, úgy gondolom, mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy a pénzügyi piacon éles verseny legyen, vagyis az MBH révén valódi riválist kapjon az OTP. Ebből a versenyből mindenki csak profitálhat, ahogy a vállalatok, úgy a magánszemélyek is.

Masszív expanzió után konszolidáció

Rátérve az Opusra: tavaly májusban milyen tervekkel, célokkal ült a vezérigazgatói székbe? És az eddigi tapasztalatok mennyiben igazolták az előzetes várakozásait?

Komoly kihívásként tekintettem erre a feladatra, hiszen egy diverzifikált portfólióval rendelkező, a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelt jelentőségű társaság élére érkeztem. Pozitívak voltak a várakozásaim, amelyeket az elmúlt másfél év annak ellenére igazolt is, hogy a cégcsoportnak rendkívül nehéz makrogazdasági környezetben kell helytállnia. Az elmúlt évek erőteljes expanziós időszakát már lezártuk, ami jelentős növekedést hozott, de a folytatásban már sokkal inkább a hatékonyság növelésére, a szinergiák kiaknázására koncentrálunk. Ez már csak azért is elkerülhetetlen, mert a pandémia után közvetlenül jött a háború, sok a kérdőjel, ilyenkor az is sérülékennyé válhat, aki eddig mindvégig stabilnak hitte magát. Felszínre kell hozni a belső értékeket, megnézni, hol vannak azok a tartalékok, amelyekből növekvő pályán maradva profitálhatunk. A cégcsoport méretéből fakadóan még rendkívül sok feladat vár ránk, úgyhogy egy percre sem dőlhetünk hátra. Az Opus egy tudatos növekedési stratégia mentén jutott el idáig, az eddigi sikerek kulcsa pedig a válságállóság. A különböző ágazatok közül, amelyekben tevékenykedünk, valamelyik mindig erőt mutat.

• Ma már az energetika az egyik legfontosabb területünk,
• de az ipari termelésben,
• a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban,
• valamint a turizmusban is további ambiciózus terveink vannak.

Egyetért azzal, hogy az Opus leginkább úgy húzhatná ki a kritikusai méregfogát, hogy az állami megrendelések mellett minél nagyobb arányban nyer el piaci alapon beruházásokat, illetve nemcsak itthon halmozza a közbeszerzéseket, hanem az ország határain kívül is?

Ezzel nehéz lenne vitatkozni, de azt látni kell, hogy a tagvállalataink jelentős része már most is érdemi tényező az exportpiacokon, a turisztikai üzletág pedig a lakosságot szolgálja ki. Természetesen voltak és vannak állami megrendeléseink, hiszen az építőiparban olyan stratégiai feladatokat látunk el, olyan volumenű beruházások végrehajtásában veszünk részt, amelyeknél kizárásos alapon csakis az állam lehet a megrendelő. Feltehetően a jövőben is meglesznek ezek a megrendelések, hiszen ezek hosszú távúak és hatásúak, Magyarország versenyképessége szempontjából folyamatosan kell végezni őket. Ezzel együtt nagyon fontos számunkra, hogy a külpiacokon is dinamikusan növekedjünk.

Recesszióban van a magyar gazdaság, bár az „Európa-bajnok” infláció egyre inkább olvad, még velünk van, de legalább a rendkívül volatilis devizapiacon a forint valamelyest megnyugodott. Közben az uniós forrásokról még mindig csak beszélünk. Milyennek ítéli meg a makrogazdasági helyzetet, a kilátásokat?

Viharos tengeren kell kormányozni a hajót, ezalól a mi vállalatunk, a mi menedzsmentünk sem kivétel. A válságok idején tanul a legtöbbet az ember, ilyenkor mutatkozik meg, hogy a nehezített pályán az tud csak jól teljesíteni, akinek megvan a megfelelő tapasztalata, a kellő profizmusa, és nem ijed meg a feladatoktól. Így vagyunk ezzel mi is, folyamatosan figyeljük a lehetőségeinket, eddig jól ismertük fel, mikor érdemes lépnünk az akvizíciós piacon.

Akkor is álltuk a sarat, amikor 20 százalék felett volt az infláció, de stabilabb, tervezhetőbb lesz a jövő 10 százalék alatti inflációval. Ugyanígy az átmenetileg 430 forint feletti euró korát is át kellett vészelni, de a stabilitást sokkal inkább szolgálja a 380 alatti árfolyam. Ezt mi sem látjuk másképp. Ami az uniós forrásokat illeti: ahogy minden magyar ember, mi is nagyon örülünk, ha az Európai Bizottság feloldja az eddig visszatartott támogatásokat, és tervezünk is velük. Mi alapvetően a teljes piacban gondolkodunk, és az utóbbi időben már bizonyítottuk, hogy függetlenül attól, mi történik Brüsszelben, kellő tőkeerővel és tapasztalattal mozgásban lehet tartani a reálgazdasági folyamatokat.

Az Opus szemüvegén át volt, van itt egyáltalán válság? Az első féléves pénzügyi eredmények olyanok, mintha a cégcsoport egy párhuzamos valóságban erősödne. Elsősorban minek köszönhető a kiemelkedő teljesítmény?

A masszív expanzió után ez már a konszolidáció kora. Egy ekkora vállalatcsoporton belül sem engedhetők meg a párhuzamosságok, főleg nem válság idején, ezért ahol csak lehetett, konkrét lépéseket tettünk a hatékonyságnövelés, a szinergiák kihasználása felé. Így például míg korábban az élelmiszeriparban külön menedzsment irányította a két nagy gabonafeldolgozót, a Kall Ingredientset és a Viresolt, ugyanez volt a helyzet az energetikában a Tigáz és a Titász esetében is. Csakis az összevonás lehetett a megoldás, itt is, ott is. Nyilvánvaló cél, hogy az adott iparágba tartozó vállalatokat ugyanaz a jelentős szakértelemmel bíró, tapasztalt menedzsment vezesse. A hatékonyság abban is megmutatkozik, hogy fenntarthatóbban működnek a társaságok, több profitot tudnak termelni, a szervezeti döntéshozatal is sokkal rugalmasabbá és gyorsabbá válik. A lényeg számunkra az, hogy összehangoltan tudjunk működni, akárcsak egy Forma–1-es csapat a kerékcsere alatt: ahogy a bokszutcába tart a pilóta, minden mérnök és szerelő tudja, hogy mi a dolga, ha mindenki határozottan elvégzi a maga feladatát, az eredmény sem marad el.

Mint egy focimeccs eredménye: Konzum–Opus 2–1. Jövő tavasszal már öt éve annak, hogy a fúziónál ilyen arányban határozták meg a részvények átváltását. Azóta azt az utat járta be a cégcsoport, ami akkor reálisnak tűnhetett?

Hosszú utat tettünk meg azóta, de ne feledjük, már akkor és ott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ötödik legnagyobb vállalata jött létre. Az Opus egy megbízható, kiszámítható, stabilan növekvő gazdasági társaság. A következő időszakban pedig a hatékony vállalatirányításon lesz a fókusz, aminek már a közeljövőben láthatóvá válnak az eredményei.

Ha minden igaz, a konszolidált társaságok száma 39-nél jár. Van egyáltalán eladó cégük?

Most elsődlegesen nem az új üzletek kötésén van a hangsúly, de ettől még várhatóan a jövőben is vásárolunk, mint ahogy garantálható az is, hogy lesznek értékesítések. Ha a részvényesi értékteremtés azt kívánja meg, hogy vegyünk, akkor veszünk, ha épp ellentétes az előjel, akkor pedig eladunk.

Visszatért a befektetői bizalom

A BÉT egyik sztárja lett az Opus, legutóbb a részvény-visszavásárlás bejelentésének hírére is megugrott az árfolyam. A folytatásban elsősorban milyen tényezők mozgathatják a kereskedést a cégcsoport papírjaival?

Ebből azt olvashatjuk ki, hogy a befektetői bizalom visszatért. Úgy gondolom, egyre többen értik a vállalatcsoport filozófiáját, és azt hiszem, egyre többen szeretnének ennek a sikersztorinak a részeseivé válni. Mi ezt üdvözöljük és támogatjuk. Magam is vásároltam részvényt még valamikor a tavasz folyamán, azzal a kimondott és határozott céllal, hogy vezérigazgatóként, a menedzsment tagjaként ne egy elefántcsonttoronyból figyeljem az eseményeket, hanem közvetlenül a saját bőrömön tapasztaljam, milyen az Opus kisbefektetőjének lenni. Örömteli, hogy a társaság pénzügyi helyzete lehetővé tette a részvény-visszavásárlási program meghirdetését, amely októberben sikeresen lezárult.

Több szempontból is hozzák már a blue chipek szintjét. Egy polcon látja az Opust az OTP, Mol, Telekom, Richter kvartettel?

Nem is kérdés, hogy beléptünk ebbe a kategóriába, az Opus csoport blue chip, hiszen a kapitalizáció tekintetében stabilan az ötödik hely a miénk, az elmúlt időszak forgalmában pedig a harmadik pozíció körül mozogtunk. A piacról nagyon pozitívak a befektetői visszajelzések. Az a tervünk – ahogy az ilyen papíroktól elvárható –, hogy 2024-től mi is elérhetővé tesszük a közönség számára a stratégiánkat, valamint az üzleti terveinket.

Elszálltak az árak, de mentek tovább

A Hunguest Hotels miatt benne van a közbeszédben az Opus jelenléte a turizmusban, miközben az első hat hónapban csak a bevételek öt százalékát generálta ez a szektor. Milyen további turisztikai terveik vannak?

Csoportunk az egyes iparágak meghatározó szereplőibe fektetett be. A leányvállalataink nem egymással rivalizálnak, még ha esetenként ki is alakul egy „házi verseny”, nekik a saját területükön, a saját szektorukon belül kell kiemelkedő eredményt elérniük. Nincs ez másképp a Hunguest Hotelsnél sem, amely a vidéki lokációkban kiváló szolgáltatást nyújtó, komoly fürdőkapcsolatokkal rendelkező szállodalánc. Hozzá köthető az elmúlt évek legnagyobb felújítási programja, amely jövőre zárul le, így 2020 és 2024 között kilenc hotel újul meg teljesen. Már csak egy egri és egy hajdúszoboszlói egység van hátra.

Sokan behúzták a kéziféket, miután elszálltak az építőipari árak, mi viszont vállaltuk a kockázatot, és mentünk tovább. És ha már felhozta a turizmus súlyát a forgalomban: erőteljes a bázishatás, ne feledjük, a Hunguesthez tartozó kempingek a nyári időszakban termelik meg a teljes éves jövedelmüket. A szállodáknál is nyilvánvaló, hogy jóval erősebb a főszezon, amit már a harmadik negyedéves számok is visszatükröznek majd. A jövőben is Magyarország meghatározó turisztikai szereplője lesz a Hunguest. Folyamatosan monitorozzuk az új lokációkat, a szállodavásárlások mellett érdemes megvizsgálni több esetben idegen tulajdonban lévő szállodák üzemeltetési jogának elnyerését is. Erre jó példa Cegléd, ahol idén nyertünk el üzemeltetési jogot, de nem csak belföldön, a környező országokban is nyitott szemmel járunk.

Már az energetika az egyik fontos terület, a cégcsoport viszi a nagy hálózatfejlesztési projekteket. Ezek hol tartanak, illetve számítanak e téren további megbízásokra?

Az Opus csoport számára az energetika kiemelt jelentőségű stratégiai ágazat. Túl vagyunk két nagyobb és több kisebb akvizíción. Ennek megfelelően az energetikai portfólióba tartozó társaságaink nagyon stabil alapokon állnak, értékteremtő és hosszú távon komoly eredménytermelő képességgel rendelkeznek, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek. Az Opus Tigáz Kelet-Magyarországon több mint 1,2 millió, míg a Titász körülbelül 800 ezer ügyfelet szolgál ki, ebből is látszik, milyen jelentős tevékenységet folytatnak. Elsődleges számunkra, hogy az ügyfeleinket a lehető legjobban szolgáljuk ki, az ellátásbiztonság érdekében mindent meg is teszünk. Beruházásainkat ennek rendeljük alá, így a legutóbb Debrecenben egy 5 milliárd forintos projekt eredményeként egy nagyfeszültségű transzformátorállomást adtunk át. Azt a célt szolgálja ez az alállomás, hogy az ebbe a gazdasági övezetbe települő ipari fogyasztók megnövekedett energiaigényét minden tekintetben ki tudjuk szolgálni, de a létesítéséből a lakosság is profitálhat.

Az energiaintenzív gazdaságszerkezet és ipari koncentráció miatt az ország energiafelhasználása évről évre emelkedik, az eddigi 44-ről 2030-ig 68 terawattórára kúszhat fel. Ez olyan beruházásokat is generálhat, amelyeket ma még nem is látunk.

Folyamatosan figyeljük a lehetőségeket, hiszen az ország versenyképessége szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy új technológiák megjelenésével a lehető leghatékonyabban tudjuk kiszolgálni a megnövekedett energiaigényeket. Ebben egyébként minden esetben a kormány által meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalat követjük, hiszen az energiatermelés, az energiaelosztás kellően szabályozott stratégiai ágazat, nem véletlenül.

Ennek fényében újabb felvásárlások vannak már a csőben?

Mondjuk úgy, hogy „egy mozgó célpontra lövünk”. Az Opus csoport expanziós időszaka, amint említettem, egyelőre lezárult, mégis nyitott szemmel járunk. A stratégiai döntéseink meghozatalában a részvényesi értékteremtés áll a középpontban.

A Kall és a Viresol közös menedzsmentjét említve már érintettük az élelmiszeripart. Ebben az ágazatban készülnek újabb nagy dobásra?

Az élelmiszeripar Magyarország gazdasága szempontjából kiemelt jelentőségű ágazat, közös érdekünk, hogy egészséges élelmiszer kerüljön az asztalra, aminek az előszobája az, hogy az ipari üzemek megfelelően dolgozzák fel az élelmiszeripari nyersanyagokat. A Kall Ingredients és a Viresol zöldmezős beruházásként épült meg Tiszapüspökiben, illetve Visontán, ezek európai szinten is kiemelkedő színvonalú technológiával működő gyárak. Nagyrészt exportra termelnek, meg is vannak a felvevőpiacai a termékeknek. Folyamatosan keressük a fenntartható fejlesztéseket, hogy a hatékonyság azt is jelentse, a lehető legzöldebben termelnek a gyárak.

Az ipari termelési érintettségük az építőiparban mutatkozik meg markánsan.

Olyan nagy infrastrukturális beruházásokban veszünk részt, amelyek Magyarország versenyképessége, illetőleg az életminőség javítása szempontjából megkerülhetetlenek.

De ugyanígy beszélhetünk a víziközmű-beruházásokról is, hiszen nagyon fontos, hogy egészséges ivóvízzel lássuk el a lakosságot. Ezek olyan típusú beruházások, amelyekre hosszú távon óriási szüksége van Magyarországnak, és mi készen állunk arra, hogy a lehető legmagasabb szakmai színvonalon végezzük el ezeket a munkákat, és ezzel is támogassuk az ország gazdaságát, illetőleg az itt élő embereknek a jólétét.

Ha a válság idején is felfelé ívelt a pályájuk, mit várnak jövőre, amikor vélhetően az év közepén, második felében visszatér a konjunktúra?

Mi magunk is kíváncsian várjuk a vezetőtársaimmal, hogy egy támogató, kedvező gazdasági környezetben mire leszünk képesek. Bízzunk benne, hogy nem történik olyan előre nem látott esemény, ami ilyen értelemben közbeszól, és egy nyugodt, növekvő gazdasági pálya mellett még jobb eredményekre lehetünk képesek.

(Borítókép: Lélfai Koppány 2023. november 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)