Aláírták a megállapodást, kezdődhet a bérnyomás a vállalatoknál

A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve a Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően hétfőn hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A közleményben arra is kitérnek, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összegének 15, illetve 10 százalékos emelése hozzájárul a családok megvédéséhez, a reálkeresetek növeléséhez.

Az aláírt megállapodás – a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelése – szociális indíttatású, célja, hogy folytatódjon a legalacsonyabb keresetűek bérének felzárkózása.

Így lehet igazán fűteni a gazdaságot

A tárca közleménye szerint a felek által aláírt dokumentum ajánlásként fogalmazza meg, hogy a vállalkozások az általános béremelés során – figyelembe véve a 2024-re prognosztizált inflációt – törekedjenek a bérek reálértékének növelésére.

A megállapodás mindezek mellett azt is rögzíti, hogy a felek tárgyalást kezdenek a minimális bérek rendszere megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a kötelező legkisebb bérek hosszú távon megőrizhetik vásárlóerejüket, valamint azt, hogy a felek elkötelezettek a kollektív szerződéskötés ösztönzésében. 

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a megállapodás kapcsán kiemelte,

az aláírás egy rendkívül aktív és hosszú tárgyalássorozatot zár le, amelyben mindkét félnek komoly engedményeket kellett tennie, hogy a végső döntés megszülethessen.

Az államtitkár hangsúlyozta, az idei év az inflációcsökkentés, a jövő év a gazdasági növekedés helyreállításának az éve.

„A kormány továbbra is mindent megtesz a háború és szankciók okozta negatív hatások ellensúlyozása, a családok megvédése, a magyar gazdaság megerősítése és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. A kormány célja az, hogy az infláció visszaszorítását követően is fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a családok fizetése egyre többet érjen” – mondta.

A közleményt úgy zárták, hogy a növekvő reálbér mellett ismét bővülhet a fogyasztás, ami hozzájárul a növekedés helyreállításához.

A lehető legjobb lépés a gazdaságnak

Ahogy azt korábban megírtuk, a bérnövekedés nem csak azért fontos, mert javítja az életminőséget, hanem mert a vállalatok végül nagyobb hatékonyságra kényszerülnek.

Ugyanis azok a cégek, amelyek kénytelenek magasabb bért fizetni – tehát kialakul egy bérverseny – értelemszerűen több költséggel szembesülnek, így a profitnövelés érdekében a hatékonyság emelésére kényszerülnek. 

Ez a magas nyomású gazdaság, azaz a high-pressure economy igazi, ám rejtett előnye. „Egy pici, gazdaságilag nyitott országban nem is lehet kérdés, hogy exportorientált és beruházások által vezérelt gazdaság szükséges” – mondta az Indexnek az egyik szakértő.

Egy másik elemzésünkben külön felhívtuk arra a figyelmet, hogy az általános elgondolás szerint létezik a munkanélküliségi rátának egy olyan szintje, amely alá csak a magasabb infláció árán tud csökkenni. Alacsony munkanélküliség esetén a bérek, így a vállalatok költségeinek emelkedése gyorsabban zajlik. Talán ez a kulcspont, hiszen a hatékonyságnövekedés a béreken keresztül is nyomás alatt van:

Aki nem tudja tartani a lépést, az csődbe megy, vagy felvásárolja egy hatékonyabb vállalat. Mindenki arra kényszerül, hogy effektívebb legyen. Probléma akkor van, ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a dolgozók vagy a vállalat termelékenysége. Várhatóan magasabb fogyasztói árakat eredményez, ezért lényeges, amit a miniszterelnök korábban mondott, „az idei év az infláció letörésének éve”.

(Borítókép:  Czomba Sándor, Palkovics Imre, Mészáros Melinda, Zs. Szőke Zoltán és Perlusz László az új minimálbér-megállapodás aláírása után 2023. november 20-án.  Fotó: Soós Lajos / MTI)