Megvan a rendkívüli megállapodás, de történt valami a háttérben a bérekkel

Hétfőn hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást. A minimálbér már decembertől 266 800, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik. A versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumában (VKF) összesen hat szereplő foglal helyet. A tárgyalásokon három-három munkáltatói és munkavállalói szervezet képviselteti magát.

Bár a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája aláírta a megállapodást, Magyar Szakszervezeti Szövetség elutasította. Sőt, meg se jelent. A VKF 2012. februári megalakítása óta eddig három alkalommal nem volt teljes körű aláírás a bérmegállapodásokon. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és jogutódja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elutasította

• 2015 végén a 2016. évi;
• 2018 végén a 2019. évi bérminimum-megállapodást;
• valamint a 2021 februárjától hatályba lépő bérminimum-megállapodást.

A mostani távolmaradás azért is érdekes, mert a megállapodás értelmében a 15 és 10 százalékos emelés hatására decembertől 34 800 forinttal nő a minimálbér és 29 600 forinttal a garantált bérminimum. A MASZSZ, illetve elődszervezete, a MSZOSZ még akkor is aláírta a minimálbérről szóló megállapodást – például 2002-ben –, amikor 0 forinttal emelkedett a legkisebb kereset. De később sem maradt távol a megállapodástól, amikor néhány ezer forintos emelésekre került sor.

Bár a kormány korábban politikai szálakat firtatott a háttérben, az Index most megkérdezte az aláíráson részt vevő feleket, hogy az elutasítás hátterében mi állhat. Tekintettel arra, hogy a MASZSZ az aláíráson nem is jelent meg, így őket nem tudtuk kérdezni.

Muszáj megállapodásra jutni

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kifejtette lapunknak, hogy jellemző a Magyar Szakszervezeti Szövetség lépése: „három országos szakszervezeti konföderáció létezik, amelyek a versenyszektorban tevékenykednek. Az egyik a MASZSZ, amely ezt mindig eljátssza. Ők bár részt vesznek, folyamatosan obstruálják a tárgyalásokat, a megállapodás szövegét még el sem szokták olvasni, ahogy azt most sem tették meg”.

Miközben tudják, ha nincs megállapodás, nem emelkedik a minimálbér. „Amennyiben mindenki ezt a játékot játszaná, úgy a minimálbér jövőre ugyanannyi lenne, mint idén. A kormány korábban kijelentette – ez Nyugat-Európában hasonlóan működik –, amiben a munkaadók megállapodnak a munkavállalókkal, azt érvényesíti és rendeletbe foglalja. Ha nincs megállapodás – amelyet a MASZSZ igazán szeretett volna –, akkor nincs emelés”.

Elfogadhatatlan, hogy ha nem érvényesül teljesen az akaratuk, akkor ne emelkedjenek a legkisebb keresetűek bérei. Azonban tudják, a megállapodás nélkülük is létrejön, így fenntartják maguknak ezt a jogot. A politikai érdekeikhez köthető a mostani döntésük. A szakszervezetek között van rivalizálás, azonban most nem rajtunk akartak ütni

– nyilatkozta az Indexnek a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki azt is kiemelte, most olyan mértékű emelést sikerült elérni, melynek következtében reálbér-növekedést lehet elkönyvelni. Emlékeztetett, minimálbéren 250 ezer embert, míg a garantált bérminimumom nagyjából 250-800 ezer embert foglalkoztatnak.

Palkovics Imre leszögezte, egy normálisan működő gazdaságban a minimálbér az átlagkereset 50 százalékát, a mediánkereset 60 százalékát éri el. Magyarországon ez nem teljesül: a minimálbér körülbelül 43 százaléka az átlagkeresetnek. „A jelenlegi megállapodás egy kompromisszum. A tárgyalás előtt kitűzött célok teljesültek. Az idei éves inflációs veszteséget ezzel a megállapodással sikerült nagyrészt kompenzálni”.

Nehéz volt meggyőzni a munkáltatói oldalt

Mivel a megállapodást Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke is aláírta, így meg tudtuk kérdezni a háttérről. Az Indexnek leszögezte, a MASZSZ hosszú évek óta több alkalommal eljátszotta a mostani lépést. „Korábban is gyakorlat volt, hogy végig részt vettek a tárgyaláson, sokszor mindennel egyetértettek, azonban a végső döntésükben elutasították a megállapodást. Korábban legalább megismerték annak a tartalmát, most ennek a hiányában nem írták alá a megállapodást. Hangsúlyozom, maga a megállapodás szövegezése később történt meg”. Mészáros Melinda kiemelte, szerinte

Bizonyos garanciákat kértek a kollektív szerződésesekre vonatkozóan, és később erre vonatkozóan a felek megállapodtak. Ám a MASZSZ ezt nem ismerte meg, mert hamarabb mondtak nemet, míg ezt alá lehetett volna írni. Fontos kiemelni, a munkáltatói oldal sokáig a 10 százalékos garantált bérminimum-növekedést is elutasította. Alapvetően 8 százalékos vagy az alatti bérfejlesztést tartottak volna reálisnak.

Nehezen tudtuk meggyőzni a munkaadói oldalt, hogy szociálisan komoly érzékenységet kell mutatni az ebben a körben foglalkoztatottak felé, és igenis indokolt a legalább 10 százalékos emelés. Szerettük volna, hogyha további emelésről tudunk megállapodni, de jelenleg ennek volt realitása

– összegezte Mészáros Melinda, majd azt is kiemelte: a mostani megállapodás ebben a gazdasági klímában jelentős előrelépés, és elégedettek a tárgyalás végeredményével.

A lehető legjobb lépés a gazdaságnak

Mint azt korábban írtuk, a bérnövekedés nemcsak azért fontos, mert javítja az életminőséget, hanem mert a vállalatok végül nagyobb hatékonyságra kényszerülnek. Ugyanis azok a cégek, amelyek kénytelenek magasabb bért fizetni – tehát kialakul egy bérverseny – értelemszerűen több költséggel szembesülnek, így a profitnövelés érdekében a hatékonyság emelésére kényszerülnek. 

Ez a magas nyomású gazdaság, azaz a high-pressure economy igazi, ám rejtett előnye. „Egy pici, gazdaságilag nyitott országban nem is lehet kérdés, hogy exportorientált és beruházások által vezérelt gazdaság szükséges” – mondta az Indexnek az egyik szakértő.

Egy másik elemzésünkben külön felhívtuk arra a figyelmet, hogy az általános elgondolás szerint létezik a munkanélküliségi rátának egy olyan szintje, amely alá csak a magasabb infláció árán tud csökkenni. Alacsony munkanélküliség esetén a bérek, így a vállalatok költségeinek emelkedése gyorsabban zajlik. Talán ez a kulcspont, hiszen a hatékonyságnövekedés a béreken keresztül is nyomás alatt van:

Aki nem tudja tartani a lépést, az csődbe megy, vagy felvásárolja egy hatékonyabb vállalat. Mindenki arra kényszerül, hogy effektívebb legyen. Probléma akkor van, ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a dolgozók vagy a vállalat termelékenysége. Várhatóan magasabb fogyasztói árakat eredményez, ezért lényeges, amit a miniszterelnök korábban mondott, „az idei év az infláció letörésének éve”.

(Borítókép: Index)