Egy sejtelmes, új valutáról pletykálnak Brüsszelben

Sok a kérdőjel a mesterséges intelligencia körül, azt azonban biztosan tudjuk, hogy minden állást érinthet, csak a legfelső vezetői munkaköröket nem – jelezte Brüsszelben Chris Pissarides. A Nobel-díjas közgazdász szerint bőven lesznek munkahelyek a jövőben, de csak azoknak jut, akik folyamatosan képzik magukat.

Erre korábban Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára is rámutatott lapunknak, kifejtve, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése olyan hatással lesz, mint az internet vagy a villamos energia használata volt, azaz fel fogja forgatni a világunkat. Munkahelyek millió szűnnek meg a nem túl távoli jövőben, de a szakértők szerint legalább ennyi keletkezik helyette. Ahhoz azonban, hogy a változás nyertesei közé tartozzunk és biztosan legyen állásunk a közeljövőben, új képességeket kell elsajátítanunk. 

Az adat és a készségek az új valuta

Ben Butters, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének (Eurochambres) vezérigazgatója a konferencián arról beszélt, hogy bár rengeteg új munkahelyet teremt a mesterséges intelligencia, ezekre egyre nehezebb képzett szakembereket találni.

– jelezte a szakember. Elmondta, hogy a többség nem tudja, milyen szabályozások érintik majd a mesterséges intelligenciát (AI), illetve nehéz azt is megmondani, hogy milyen készségekre lesz szükség a közeljövőben. Abban azonban biztos, hogy az oktatásban meg kell jelennie a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásnak, ehhez pedig európai szintű együttműködésre van szükség a cégek és az oktatási intézmények között.

Chris Pissarides ciprusi sztárközgazdász is az új készségek elsajátítását hangsúlyozta, be is mutatta, melyek lesznek a következő évek leginkább keresett képességei, amelyekkel könnyű lesz a boldogulásunk. 

• A sikerhez szükséges készségek az informatika, 
• az adatfeldolgozás, 
• az üzemeltetés, 
• a logisztika 
• és a mérnöki munka területén lesznek. 

– jelezte előadásában a sztárközgazdász. Hozzátette, hogy ezenkívül a munkáltatók olyan embereket keresnek, akik jó kommunikációs készséggel rendelkeznek a felettesekkel, kollégákkal, beosztottakkal szemben. A cégek olyan dolgozókat akarnak, akik megbízhatósággal, önfegyelemmel, kreativitással, kritikus gondolkodással, vezetői, emberekkel való bánásmóddal, fejlett kommunikációs és tárgyalási készségekkel rendelkeznek. Ezek a készségek a gazdaságban betöltött valamennyi munkakörre érvényesek. 

A siker titka, amikor új technológia jön, hogy szeretni kell az új technológiát. Ne próbálj meg harcolni ellene, mert veszíteni fogsz

– mondta a Nobel-díjas közgazdász, megjegyezve, hogy az ipari forradalmak nem történnek túl gyakran, de amikor bekövetkeznek, a gazdaság átalakul, különösen a munkaerőpiac. Most pedig a negyedik ipari forradalomban vagyunk, amely a digitális technológiákra, különösen a mesterséges intelligenciára és robotikára összpontosít. Pissarides szerint ezek a technológiák nemcsak új munkahelyeket teremtenek, hanem hatalmas hatással vannak a meglévő munkakörökre is, különösen a gyártóiparban.

– jelezte a Nobel-díjas közgazdász. Munkahelyhiány ugyan nem lesz a professzor szerint, de új készségekre lesz szükségünk ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia segítségével boldogulni tudjunk. Szerinte a robotok elveszik a munkát az embertől, de ezt inkább üdvözli, mivel sok esetben az unalmas, monoton, fizikailag megterhelő munkakörökről van szó. A robotok emellett nagymértékben javítják a termelékenységet, ezen a területen azok az országok állnak a legjobban, amelynek a legtöbb robotja van, például Dél-Korea, Szingapúr, Japán, Németország, Svédország, és Hongkong. „Kína több robotot telepít, mint a világ többi része együttvéve” – jegyezte meg a professzor. A mesterséges intelligenciára áttérve elmondta, hogy sokan hibába esnek, amikor biztosra veszik, hogy a technológia beváltja az iránta táplált reményeket, mivel a döntés a mi kezünkben van, akár más irányt is választhatunk. 

Dönthetünk máshogy, fékezhetjük az AI-t

Joost Korte, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős főigazgatóság főigazgatója a konferencián kiemelte az Európai Unió szerepét, különösen a javasolt mesterséges intelligenciáról szóló törvény tárgyalásában, amelynek célja, hogy az első olyan jogi keret legyen, amely szabályozza a mesterséges intelligencia használatát.

Míg a munkahelyek kiszorulásával és a világvége-forgatókönyvekkel kapcsolatos aggodalmak léteznek, Korte a pozitív aspektusokat, például a potenciális GDP-növekedést és a termelékenység növekedését hangsúlyozta

– mutatott rá Korte, megjegyezve, hogy a mesterséges intelligencia átalakíthatja a gazdaságokat és a munkaerőpiacokat, és kihívást jelenthet a hagyományos foglalkoztatási struktúrák számára. A mesterséges intelligencia bevezetése azonban nem veszélyeztetheti a munkavállalók jogait, és figyelmet kell fordítani olyan kérdésekre, mint az automatizált felügyelet, a magánélet megsértése, a diszkrimináció és a szerzői jogok védelme. „A politikai döntéshozóknak nagyon komolyan kell venniük a mesterséges intelligenciát, mert gazdaságaink jelentős átalakulásának küszöbén állunk” – hangsúlyozta Joost Korte. 

(Borítókép: A Brüsszelben tartott European Employment and Social Rights Forum esemény előadói. Fotó: Maciej Szkopanski / Flickr)