Varga Mihály lerántotta a leplet a kormány adótitkáról

Adókat nem növelni kell, hanem beszedni – ezt a címet viselte a pénzügyminiszter keddi előadása. Varga Mihály a bemutatója elején leszögezte, a magyar kormány „gazdaságfehérítése nemzetközi összevetésben is kifejezetten látványos”. A kormány arra törekedett, hogy a munkavállalók terhei a családi adókedvezmények fenntartása mellett éppúgy mérséklődjenek, mint a munkahelyeket teremtő tőke adózása.

A kabinet még 2010-ben azt mondta, „ha mindenki tisztességesen befizeti az adóját, akkor a bevételnövekedés miatt nem kell adókat emelni, sőt csökkenteni lehet”. Felhívta a figyelmet: a gazdaság fehéredése, az adók hatékonyabb beszedése és az ezáltal lehetővé váló adócsökkentések nemcsak az adórendszer nemzetközi versenyképességét növelték, hanem válságállóbbá tették a magyar gazdaságot.

A konyhapultok és az adóbevallások

Varga Mihály szerint a kormányzat adópolitikája a gazdaság versenyképességének növelését célozza. „Ha van egy társadalompolitika, amely hisz a munkaalapú társadalomban, akkor ennek az adóját csökkenteni kell.” A pénzügyminiszter szerint a munkát terhelő adók csökkentése volt a legmarkánsabb kormányzati intézkedés az elmúlt években, ám a tőkét terhelő adók is csökkentek, „miközben a kasszába több bevétel érkezett”.

„Kis ország, nagy teljesítmény” – így Varga Mihály, aki kiemelte, hogy a 2008-as válságot követően a kormány – a nemzetközi trendekkel szemben – az adócsökkentést választotta. Amennyiben az Európai Unióban a csökkenés mértékét vizsgáljuk, úgy 2009 és 2022 között a második legnagyobb eredmény figyelhető meg.

A miniszter kitért az áfaréssel kapcsolatos adatokra (a beszedhető adó mértékéből ki kell vonni a ténylegesen beszedett összeget). Ez 2010 óta 22 százalékról négyre csökkent. Szerinte a gazdaság fehérítésében nem csak az a lényeg, hogy alacsonyabb szintre kerülnek az adószintek: „Az adóhivatal pozitív módon díjazza a jogkövetőket.”

Az elmúlt évek legfontosabb eredménye, hogy a jogkövetőket szétválasztottuk a csalóktól.

Varga Mihály kiemelte, a GDP-arányos adóterhelést 40-ről 34 százalékra mérsékelte a kormány, miközben az uniós átlag 42 százalék. A fehérítés utat nyitott a további adócsökkentéseknek, Európában napjainkban Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó, ám a személyi jövedelemadó terén is dobogósok vagyunk.

A miniszter elmondása szerint a többletbevétel a fogyasztási típusú adóknak köszönhető, melynek a legfontosabb eszközei az online pénztárgépek és az online számlarendszer, továbbá az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer) és a POS-terminálok. A tárcavezető szerint meg kell adni azt a szabadságot az embereknek, hogy a törvényes fizetőeszközzel mindig tudjanak fizetni. Hozzátette, a nemzetközi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy egy gazdaság annál tisztább, minél alacsonyabb a készpénzfizetés aránya.

Azt az adatot is bemutatta, mely szerint összesen 2 millió ember már meg se nézi az szja-bevallását, hiszen a NAV egyes esetekben ezt teljeskörűen elvégzi. Majd ezt viccesen szembeállította azzal, hogy korábban az emberek a konyhapultjukon töltötték az adóbevallásukat: „Onnan szóltak a feleségüknek, hogy nem találnak egy elszámolást.”  Reményei szerint az adóhivatalban még ennél is nagyobb digitalizáció következik, és bízik abban, hogy az elektronikus áfabevallási rendszer bevezetése ugyanúgy sikeres lesz, mint az szja-bevallások átalakítása.

Makacs dolgok ezek a számok

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a beszéde elején leszögezte, hogy az elmúlt gazdasági időszak egyik sikertörténete a folyamatos fehéredés. Úgy vélekedett, hogy ebben számos kormányzati lépés segített, többek között az online pénztárgépek bevezetése, online számlázás, Integritás Hatóság megalapítása, valamint a hálapénz elfogadásának tiltása. Mráz Ágoston arra is kitért, hogy az Eurobarométer adataival dolgoztak, amiről eddig „elfelejtettek beszélni. Brüsszelben sokkal többet tudnak Magyarországról, mint azt elsőre gondolhatnánk.”

Az első eredményeket a korrupció percepciójáról osztotta meg, azaz mennyire érzékelik a társadalomban, hogy a korrupció elterjedt jelenség. „Ezt régóta kutatja az Eurobarométer, és mivel kedvezőek Magyarország számára ezek az adatok, nem nagyon került nyilvánosságra” – tette hozzá. 2005 óta vizsgálták ezt Brüsszelben. A 2023-as adatok szerint Ausztriában és Szlovéniában 10, illetve 6 százalék számolt be arról, hogy találkozott korrupciógyanús esettel. „Ez a trend egyébként régóta tartja magát ezekben az országokban” – összegezte.

A Nézőpont Intézet vezetője kitért a V4-es országokra: nagyon kedvező trendek figyelhetőek meg. Magyarországon az észlelt korrupció 2005-ben 22 százalék, míg 2023-ra már 9 százalékra csökkent. „Ezzel megelőztük Ausztriát” – szögezte le Mráz Ágoston Sámuel. Bár Romániában javultak az adatok, Horvátországra ez már közel sem mondható el.

Az intézet vezetője bemutatta az elégedettséget mutató adatokat – szintén az Eurobarométer mérései alapján –, amelyben az látható, hogy Ausztriában 44 százalék mondta idén, hogy elegendő az állam bűnüldözési aktivitása, ugyanakkor Szlovéniában csak 26 százalék. A visegrádi régióban Magyarország és Lengyelország a csúcstartó: 2005-ben minden ötödik ember volt elégedett a bűnüldözéssel, mára már a megkérdezettek 34 százaléka nyilatkozott így. „A trend Közép-Európában kifejezetten javuló.”

Az Európai Bizottság azt is megkérdezte az emberektől, hogy elégedettek-e azokkal a kormányintézkedésekkel, amelyeket a korrupció visszaszorítása érdekében tesz. Ausztriában a megkérdezettek 39, míg Szlovéniában 23 százaléka nyilatkozott pozitívan. Magyarországon 2005-ben 12, 2023-ra már 36 százalék volt megelégedve a kormány munkájával a korrupció üldözésében – összegezte Mráz Ágoston Sámuel.

(Borítókép: Varga Mihály. Fotó: Soós Lajos / MTI)