Szakértők megmondták, milyen veszélyek fenyegethetik a világot 2024-ben

GettyImages-1731473604
2023.11.23. 19:57
Az év vége felé közeledve az Economist Csoport egyik részlege, az Economist Intelligence Unit (EIU) megvizsgálta és elemezte, hogy milyen kihívások, veszélyek, fenyegetések leselkednek a világra, pontosabban a világgazdaságra a közeljövőben, azaz 2024-ben.

A most közzétett előrejelzésnek csak azzal a részével foglalkozunk, amely a geopolitikai fenyegetéseket és azok hatásait veszi számba. Az EIU úgy véli, hogy a világgazdaság növekedése 2024-ben 2,2 százalékra csökken, szemben a 2023-ra feltételezett 2,3 százalékkal. A 2025–2028 közötti időszakban azonban a világgazdaság már éves szinten 2,7 százalékos erősödést produkál majd.

Az Egyesült Államok növekedése jelentős csökkenést mutat majd a következő évben, de elkerüli a recessziót. A német gazdaság helyrebillenése az európai kilátásoknak kedvez 2024-ben, míg Kína erőfeszítések révén tudja csak fenntartani gazdasági bővülését, ugyanakkor a feltörekvő gazdaságok számára kedvező lesz, hogy csökken a világban a (pénzügyi) bizonytalanság.

Geopolitikai sokkok árnyékolják be a közeljövőt

A globális politikai környezetet csak még bonyolultabbá tette Izrael és a Hamász háborúja, ami mellett felerősödött a nagypolitikai versengés és megjelentek különböző erőpontok. Az EIU elemzése úgy véli, mindezek ellenére sem fog kiterjedni Izrael és a Hamász konfliktusa, ezáltal csak korlátozott hatással lehet az olajpiacra és más gazdaságokra. Ugyanakkor jó időre visszaveti a 2023-ban megindult arab–izraeli közeledést. A folyamatról és az amerikai kezdeményezésre indult, de a most zajló háború miatt megakadt Ábrahám megállapodásokról az Index Kibeszélő című műsorában volt szó bővebben.

Geopolitikai feszültséget gerjeszt továbbra is a lezáratlan orosz–ukrán háború és a kínai–amerikai rivalizálás. Ez utóbbi pedig nagyobb gazdasági töredezettséget és az ellátóláncok mielőbbi újraszervezését eredményezheti.

Az ellátási láncok helyreállításának és az enyhe keresletnövekedésnek az eredményeként a fejlett gazdaságokban az infláció mérsékelt maradhat, 2024-ben 2,4 százalék körüli, szemben az idei feltételezett 4,5 százalékkal, és nem kell felpattanó ár–bér spirálra számítani.

Ugyanakkor egy esetlegesen elhúzódó Izrael–Hamász-háború felverheti a szénhidrogének árát, míg ha a vártnál komolyabb klímahatásokkal terheli meg a mezőgazdasági termelést az El Nino, akkor az az élelmiszerárak emelkedését eredményezheti a világon.

Négy területen jelentkezhetnek a veszélyek

A brit elemzők négy alapvető területre vetítve nézték meg, melyek a fenyegetést jelentő forgatókönyvek. Ezek pedig a következők: politikai, katonai, gazdasági és környezeti.

Politikai veszélyek:

  • megváltozik az Egyesült Államok külpolitikája
  • feszültség támad az USA és szövetségesei között
  • a mesterséges intelligencia aláássa az általános bizalmat a politikai intézményrendszerekben
  • egyes iparági döntések visszavethetik a globális termelékenységet

Katonai veszélyek:

  • globálissá terebélyesedhet Oroszország háborúja Ukrajnával
  • mégis regionális konfliktussá szélesedik Izrael és a Hamász háborúja
  • Kína megtámadja és annektálja Tajvant

Gazdasági veszélyek:

  • a magas kamatlábak általános recesszióhoz vezetnek a világon
  • megnő Kínában a cégek állami ellenőrzése
  • az USA-ban, Európában és Kínában is gond lehet, hogy a növekvő állami támogatások, adókedvezmények révén feszültség keletkezik a gazdasági szereplők között. Aki nem zöldenergia felé mozdul el, hanem hagyományos eszközökkel termel, az nem részesül ezekből az állami kedvezményekből.

Környezeti veszélyek:

  • romló klímahatások ismét veszélybe sorolják a globális ellátási láncokat

(Borítókép: Egy édesapa gyászolja fiát, akit a Hamász fegyveresei öltek meg Jeruzsálemben, 2023. október 12-én. Fotó: Alexi J. Rosenfeld / Getty Images)