Matolcsy György felvázolta Magyarország kiemelt szerepét az új világrendben

„Az elmúlt néhány évben sikerült kiépítenünk az Ázsia és Európa közötti párbeszéd új keretét, amely a kölcsönös megértést segíti, és a kölcsönös tiszteleten alapul Ázsia és Európa között” – kezdte nyitóbeszédét Matolcsy György a Budapest Eurázsia Fórumon csütörtökön.

Az MNB elnöke elmondta, hogy Eurázsia és a fenntarthatóság „kéz a kézben jár”, amely egy „win-win-win” helyzetet eredményez az új világrendben. 

– mondta Matolcsy György, aki szerint a fő ellenségünk a klímaváltozás, amelynek legyőzéséhez a fenntarthatóságra, a „társadalmak egyensúlyára” kell törekednünk. Emellett stabil és kiegyensúlyozott globális pénzügyi rendszert kell kiépítenünk.

Az új korszakban így teremthetünk „win-win-win” helyzetet a jegybankelnök szerint. Elmondta, hogy 2021-ben egy új globális pénzügyi időszakba léptünk, amely történelmi fejezetet ki kell használnunk, hogy helyreállítsuk a költségvetés egyensúlyát, csökkentsük társadalmaink államadósságát, és kiaknázzuk a digitális pénzügyi korszakunk minden előnyét.  

Másrészről viszont biztos kezekben kell lennünk

– fogalmazott a jegybankelnök, figyelmeztetve a mesterséges intelligencia veszélyes voltára és a kockázatok kezelésének fontosságára.

„Amikor társadalmaink fenntarthatóságáról van szó, az egyik legfontosabb dolog az általános erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása” – mondta Matolcsy György. 

A globális üzleti közösség minden polgárának hozzáférést kell biztosítani a biztonságos munkahelyekhez, az oktatáshoz, a lakhatáshoz 

– fogalmazott az MNB első embere. Az energiaátmenetről elmondta, hogy átalakul az energiamix a korábbi olajalapúról a zöldmegoldásokra építkezőre, ilyen például a villamos és napenergia.

Ebben szerinte Kína jóval előttünk jár, és néhány ország jó úton halad, hogy felgyorsítsa a zöldátmenetet, ez az irány, ahova minden államnak tartania kell. 

Miért pont Budapest? 

A jegybankelnök kitért az idei magyar Nobel-díjasokra is, rámutatott, hogy bár Magyarország területét tekintve egyáltalán nem nevezhető nagynak, viszont a Nobel-díjas tudósok számában már bárkivel felveszi a versenyt.

Ezért is érzi helyénvalónak, hogy Budapesten ült össze az Eurázsia Fórumon az európai és ázsiai kutatók, politikusok, szakértők és az üzleti élet krémje. „50 kiemelkedő, briliáns szakértő van velünk 15 országból” – mutatott rá az MNB elnöke.

– mondta Matolcsy György, megjegyezve, hogy a tudásmegosztás a változás alapja, mivel a tudás egy különleges erőforrás, hiszen ha megosztjuk egymással, akkor exponenciálisan nő, csak több és több lesz belőle.

„A kölcsönös megértés és a tudás megbecsülése meghatározó lesz az új világrendben” – véli a jegybankelnök, aki emlékeztetett, hogy az ősi selyemút új termékeket, új kereskedelmi útvonalakat, új társadalmakat, új városokat, új kultúrát hozott létre, és sok-sok újítás származott a Kelet és Nyugat, Kína és Európa közötti tudáscseréből.

Magyarország kapu Európa és Ázsia között

Varga Mihály pénzügyminiszter követte a színpadon Matolcsy György jegybankelnököt, megerősítve, hogy a konferencia célja a tudásmegosztás, az Európa és Ázsia közötti kapcsolatok erősítése. „Magyarország kapu Európa és Ázsia között” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Ha manapság a nemzetközi híreket nézzük az Ázsia és Európa közötti kapcsolatok tekintetében, gyülekező felhőket látunk

– világított rá Varga Mihály, megjegyezve, hogy ezek a kontinensek annyira összetartoznak, hogy alig van köztük természetes földrajzi határ. „Európa szívében abban hiszünk, hogy Európa és Ázsia szétválasztása nem praktikus és nem is lehetséges” – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy hazánk stratégiája az együttműködés, nem a széthúzás. Ebből profitálhatunk is a pénzügyminiszter szerint, főleg mivel Kína a high-tech szektorban világviszonylatban a vezetők között van.  

Varga Mihály kifejtette, hogy a technológia hatására átalakul a pénzrendszer és a gazdaság, felértékelődik a geopolitika, ezek a változások pedig előtérbe helyezik az összekapcsolódást. 

– mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország a 2010 után meghirdetett keleti nyitás politikáján keresztül építi az Európa és Ázsia közötti együttműködést, aktívan támogatva az Övezet és Út kezdeményezést. 

Magyarország az unió élére törhet 2025-ben

A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság jó állapotban van, ezt különböző gazdasági megállapításokkal szemléltette. 

• Az adócsökkentési politika működik,
• a gazdaság rugalmassága jelentősen megnőtt, 
• a gazdasági komplexitási index tekintetében is az élvonalban van Magyarország a világranglistán. 
• munkaerőpiacunk stabil és rugalmas, 
• az ukrajnai háborúval kapcsolatos energiaválság okozta sokkból épp most lábalunk ki látványosan, 
• az infláció mára 10 százalék alatt van, és gyorsabban ért erre a szintre, mint amire számítottunk, 
• jövőre tovább zsugorodik az infláció, 6 százalék alá.

„Kétségtelen, hogy ezekben a látványos eredményekben az ázsiai gazdaságok sikere is benne van” – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva, hogy a stabilitás csak a hálózatokban való összekapcsolódás révén érhető el. 

– jelezte a pénzügyminiszter. Ehhez azonban nyomatékosította, hogy békére van szükség, és arra, hogy blokkosodás helyett az összekapcsolódásra fókuszáljanak a hatalmak. Ezért is üdvözli az ötödik alkalommal megrendezett Budapest Eurázsia Fórumot, amely a tudásmegosztás és a kontinensek közötti együttműködést erősíti.