Meglepő adat látott napvilágot a magyarok lakáshelyzetéről

A felmérés kiemeli, hogy a lakástulajdonosok átlagosan 12 évvel ezelőtt vásárolták meg ingatlanjukat. Különösen figyelemreméltó, hogy a harmincas korosztály tagjainak több mint fele – 52 százaléka – az elmúlt öt évben szerezte meg saját otthonát. Ez arra is utalhat, hogy a fiatalabb generációk egyre inkább képesek a lakáspiacra lépni.

– világított rá a kutatás. 

Ez a megoszlás rámutat a lakhatási preferenciák sokszínűségére és a városi, illetve vidéki életstílus közötti különbségekre. A fővárosi lakások átlagosan kisebb alapterületűek, míg a vidéki otthonok tágasabbak, ami szintén fontos tényező a lakástulajdon piacán. 

A kutatás szerint az átlagos lakásméret 82 négyzetmétert tesz ki, ez nem jelent változást a korábbi évekhez viszonyítva. A fővárosi lakóingatlanok a legkisebb alapterületűek, átlagban 62 négyzetméteresek, míg a falvakban 92 négyzetméterről van szó.

Több mint csak négy fal

A lakástulajdonosok aránya az elmúlt években fokozatosan emelkedett. 2019-ben ez az arány még csak 64 százalék volt, majd 2021-ben és 2022-ben egyaránt 70 százalékot ért el.

– mutattak rá a kutatásban, hozzátéve, hogy 12 százalékuk bérelt lakásban él, ami megfelel az elmúlt három év eredményeinek, és kevesebb a 2019-ben mért 16 százaléknál. 

A saját lakásban élők átlagosan 12 éve szerezték meg az ingatlant, ahol élnek, 33 százalékuk pedig az elmúlt öt év során jutott hozzá.

Korosztályonként különböző eredmények születtek, hiszen a legfiatalabbak nem vásárolhattak maguknak annyira régen lakást: a harmincasok 52 százaléka vásárolt lakást az elmúlt öt évben, a negyveneseknek 34 százaléka, az ötveneseknek pedig mindössze a 13 százaléka.

Fontos a lakás biztonsága

A K&H kutatása felhívja a figyelmet a lakásbiztosítás fontosságára is. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint érdemes évente átvizsgálni a lakásbiztosítást, különösen a biztosítási összegek és fedezetek tekintetében. Ez kulcsfontosságú az ingatlanok piaci értékének növekedése és a lakásokban található eszközök, tárgyak értékének emelkedése miatt.

Így elkerülhető az akár komoly anyagi terhet is jelenthető alulbiztosítottság

– mutatott rá a K&H vezérigazgató-helyettese. A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30–59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30–59 éves magyar lakosságot.

(Borítókép: Andia / Universal Images Group / Getty Images Hungary)