A kormány túl lehet a nehezén, pedig ebből majdnem katasztrófa lett

„Az idén a magyar gazdaság teljesítményét kismértékű – várhatóan 0,4 százalékos – csökkenés jellemezheti, míg jövőre már beindulhat a növekedés” – mondta az Index megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Maga az elemzőház jövőre már 3,5 százalékos bővülést vár. Magyarország bruttó hazai terméke idén a harmadik negyedévben a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Vannak azért jó hírek

Azonban az előző negyedévhez képest – a naptárhatással kiigazított adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt, ezzel pedig a négy negyedéven keresztül tartó technikai recesszió véget ért. A munkaerőpiacot érdemi hatás nem érte, így szerencsére csak technikai recesszióról lehet beszélni, ám fontos hozzátenni, a világjárvány kitörését követő évek szűkösek lettek a magyar gazdaságnak.

Regős Gábor arra is rávilágított, hogy az idei évben a fogyasztás és a beruházások visszahúzták a gazdasági teljesítményt, míg a nettó export pozitív irányba tudta befolyásolni. A fogyasztás visszaesésében a magas bázis, a csökkenő reálkeresetek, illetve a háztartások romló konjunktúraérzete és így fokozottabb óvatossága játszott szerepet.

A beruházások esetében az uniós források visszatartása, a magas kamatkörnyezet, az építőipar magas árai, valamint az állami és önkormányzati forráshiány szerepét lehet kiemelni. 2024-ben már mindhárom terület hozzá tud járulni a növekedéshez várakozásaink szerint: a reálbérek emelkedése nyomán élénkülhet a fogyasztás.

A Makronóm Intézet elemzője szerint az uniós források megindulása és az alacsonyabb kamatkörnyezet segítheti a beruházásokat. A korábbi időszak termőre forduló beruházásai támogathatják az exportot. Az elemző szerint fontos hozzátenni, szó nincs arról, hogy minden területen leálltak a fejlesztések, a feldolgozóiparban például kismértékű növekedés történt, amelyben szerepe volt a kormányzat aktív beruházásösztönző politikájának is.

„Azaz egy szemmel látható ütemhez elég lenne a harmadik negyedév negyedéves alapú növekedési pályáján maradni” – tette hozzá Regős Gábor, aki aláhúzta, hogy a fogyasztás tekintetében azonban a fordulat még nem történt meg, az elmúlt hónapokat sokkal inkább stagnálásként lehet jellemezni a kiskereskedelmi adatok alapján. Idén január és szeptember között a forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakához képest.

A Makronóm Intézet elemzője szerint azonban a fogyasztási fordulatnak elméletileg szintén be kellene következnie, hiszen a reálkeresetek éves alapon már növekednek. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – a tavalyi év augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. „A keresletcsökkenést kiváltó legfontosabb kedvezőtlen tényező megszűnt. Ez azt is jelenti, hogy havi alapon jó lenne pozitív volumenindexeket látni az adatokban – nem kizárt, hogy ez elég gyorsan bekövetkezik, de az is lehet, hogy még egy kicsit várni kell rá” – összegezte Regős Gábor.

Jöhet a növekedés?

Ha sikerül túljutni az egymást gyorsan követő gazdasági sokkokon (koronavírus, háború, energiaválság), akkor ismét érdemes a hosszabb távú növekedés irányába tekinteni. Regős Gábor szerint a hosszabb távú növekedés definíció szerint azt jelenti, hogy a gazdaság egyre több hozzáadott értéket állít elő, azaz az egyes munkavállalók hatékonysága javul, egyre magasabb hozzáadott értékű tevékenységet végeznek. Ennek két oldala van:

1. a munkaadók hozzanak létre magas hozzáadott értékű munkahelyeket
2. legyenek magasan magasabban képzett munkavállalók.

„Ugyanígy kérdés, hogy a gazdaság le tudja-e vetni a múltból fakadó kedvezőtlen örökségét, a hazai tulajdonú vállalkozások alacsony arányát az előállított hozzáadott értéken belül. Szintén kérdés, hogy Magyarország ki tudja-e aknázni azokat a kitörési pontokat, amelyek magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységet jelentenek, és amelyekben hazánknak már előnye, tapasztalata van, továbbá nagy potenciállal rendelkeznek” – Regős Gábor azt is kiemelte, hogy ezen tényezőktől függ, hogyan alakul majd hazánkban a következő években a növekedés:

Ahogy arról többször beszámoltunk, a növekedés és/vagy az árstabilitás a napjainkban óriási vitákat okoz: a monetáris oldal ragaszkodik az inflációs céljához, a fiskális alakulat azonban lassan már fűtené a gazdaságot. Regős Gábor szerint az év eleji brutálisan magas, 25,7 százalékos infláció már mindenképp enyhült, ám még nem járunk a 3 százalékos inflációs célnak a közelében se – októberben 9,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző évhez képest.

Az infláció leszorítása fontos, különben az áremelkedés erodálja a háztartások jövedelmének értékét és így visszaveti a fogyasztást. Az ennyire gyors dezinfláció mindenképpen eredmény, de ezt a folyamatot még folytatni kell. Az elmúlt hónapokban a havi alapú árindexek már a korábbinál kedvezőbb tartományban mozogtak, kismértékű deflációra is volt példa havi összehasonlításban. Kérdés, hogy a következő 1-2 évben mennyire sikerül leszorítani az inflációt

– mondta az Indexnek Regős Gábor, aki hozzátette: a várakozásaik szerint a 3 százalékos célt jövőre éves átlagban sem éri el a gazdaság, ám a korábbinál már konszolidáltabb értékeket vesz majd fel. A magas kamatok természetesen csökkentik a hitelfelvételi kedvet úgy a vállalkozások, mint a háztartások részéről – a magas kamatkörnyezet azt jelenti, hogy jobban megéri megtakarítani és kevésbé éri meg hitelt felvenni.

Ebből következik, hogy a magas kamatkörnyezet nyomán a beruházások volumene visszaesik, ami rövid és hosszabb távon is fékezheti a gazdasági teljesítményt. „A hitelezés beindulása a monetáris kondíciók további lazítása után várható, ennek alapján várjuk többek között, hogy a beruházások volumene jövőre már növekedhet” – zárta az elemző.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. augusztus 21-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)