Habos oldal: ilyet az elmúlt 50 évben nem láttak Borsodban

Az idén 50 éves Borsodi Sörgyár a következő öt évtizedet is jelentős fejlesztésekkel kezdi meg, amelyek fókuszában a fenntarthatósági törekvések megvalósítása áll. A következő három évre tervezett beruházások értéke 22 millió euró, azaz mostani árfolyamon mintegy 8,3 milliárd forint – közölték az Index megkeresésére a budapesti központtal, de bőcsi termeléssel működő vállalatnál. Kifejtették, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a célja elsősorban a bőcsi gyár technológiai és infrastrukturális fejlesztése mellett az üzem fenntartható működésének támogatása lesz, a kanadai–amerikai anyacég, a Molson Coors ESG-törekvéseivel összhangban.

Regionális gyártóközponttá váltak

Érdemes felidézni, hogy a Borsodi Sörgyár szerepe már az elmúlt években felértékelődött azáltal, hogy tengerentúli tulajdonosa regionális központtá alakította át. A start gomb megnyomásakor mintegy 12 millió eurós, vagyis hozzávetőleg bő 4,5 milliárd forintos költségvetéssel indult a komplex beruházás keretében. Emlékeztettek, hogy ezáltal 2018-ban fennállásuk legnagyobb fejlesztésébe vágtak bele, egy hároméves projektbe, amely során bővítették a gyár kapacitását, valamint megújították gyártósorokat. A fejlesztés egyik fő motivációja volt, hogy a bőcsi gyár ki tudja elégíteni a hazai és nemzetközi fogyasztók egyre nagyobb igényeit a dobozos sörök iránt, valamint

Mindezek eredményeképp a Borsodi Sörgyár valóban a Molson Coors egyik regionális gyártóközpontjává vált. A vállalat szerint ugyanakkor fontos megemlíteni: az Európai Sörgyártók Szövetsége jelentésében is rávilágítottak: ahogy a hazai piacon, úgy Európa-szerte sem érte még utol magát a szektor a pandémia előtti szinthez képest. Így az utóbbi években a bőcsi üzem is elsősorban a hazai igények kiszolgálására koncentrált, ugyanakkor gyárukból tavaly többek között

• Csehországba,
• Szlovákiába,
• Lengyelországba,
• Oroszországba,
• Németországba,
• Dániába,
• Horvátországba,
• Szlovéniába,
• Romániába

is szállítottak termékeket. Több, mint elgondolkodtató a felsorolás, hiszen a listán szereplő országok közül többen is a világ legnagyobb sörfogyasztó nemzetei közé tartoznak. Az abszolút éllovas Csehország mellett Németország több, mint figyelemre méltó piac, a szektor további régiós fellegvárairól nem is beszélve.

Az élet napos oldala

Arccal a jövőbe, az új beruházások felé tekintve a gyártócégnél arról tájékoztattak, hogy az első, még idén megvalósuló fejlesztés keretén belül a Borsodi Sörgyár területén 2 497 kVA / 594,23 kWp teljesítményű napelemes kiserőművet létesítenek A tervek szerint 2024 második negyedévétől 1292 darab 460 W-os napelem dolgozik majd 15 fokos dőlésű, kelet-nyugati tájolású tartókon, ezáltal egyenletesebbé téve a napi termelést. A társaság a rendszer által előállított villamosenergiát teljes mértékben fel kívánja használni, ez hozzávetőlegesen a bőcsi üzem éves villamosenergia igényének az 5 százalékát teszi ki. A telepítendő rendszer várható éves energiatermelése 523 824 kWh, amihez a felhasznált lapostető-felület nagysága 4625 négyzetméter.

A következő két évben további 2000 kVA/ 2 675 kWp napelemrendszer-bővítés következhet. A tervezett további napelempanelek száma 4524 darab, ami a biztonsági és közlekedőtávolságok figyelembevételével további 12 660 négyzetméternyi felületet igényel. A gyár fogyasztási sajátosságai alapján az együttes rendszer kihasználtsága a várakozások szerint 88 százalékos lesz. Ez várhatóan már az éves nappali fogyasztás 43 százalékát fedezi majd (tekintettel a napsütéses órák számára, az éves fogyasztás 22 százaléka származik majd napenergia-termelésből).

A rendszer része a hálózatüzemeltető elvárásainak megfelelő aFRR kiegyenlítő szabályozási képesség. Emellett ebben az időszakban a Borsodi további céljai között szerepel, hogy a fejlesztésekkel csökkentsék a fajlagos vízfelhasználást, ennek érdekében optimalizálják a vízfelhasználással járó folyamatokat.

Nem csak beszélnek a fenntarthatóságról

Felhívták arra is lapunk figyelmét: annak érdekében, hogy a szélesebb közvélemény számára is követhetővé tegyék a környezetterhelés mérséklése érdekében tett lépéseiket, a Borsodi 2018 óta, egyetlen hazai sörgyárként, minden évben publikálta fenntarthatósági jelentését. Ebből kiderül, hogy a gyártás során keletkező lerakott hulladék mennyisége terén már 2018-ban elérték a 2020-as célt, a zéró lerakott hulladékot. Ami a részleteket illeti:

• tavaly a Borsodi Sörgyárnál 24 572,82 tonna hulladék keletkezett.
• A másodnyersanyagként felhasznált hulladék mennyisége 447,648 tonna,
• az energetikailag hasznosított hulladéké pedig 96,044.

Míg 2017-ben a lerakott hulladék mennyisége 183,77 tonna volt, addig 2018-ban elérte a gyár a kitűzött zéró lerakási célját a gyártás során képződő hulladékot illetően. A vállalat hosszú távú célja a 2018-ban elért hulladékgazdálkodási eredmények fenntartása.

Emellett 2018 és 2022 között 4,72 hektoliterről 4,42 hektoliterre sikerült csökkenteni az egy hektoliter sör gyártáshoz szükséges víz mennyiségét, valamint az ugyanekkora mennyiségű sör termeléséhez szükséges hőenergia mennyiségét is csökkenteni tudta a gyár 73,86 MJ-ről 68,79 MJ-ra. Ezekben az eredményekben megítélésük szerint a 2018-ban megkezdett beruházásoknak kulcsszerepe volt. 

Továbbá az említett nagyberuházás óta olyan technológiai újításokról számolhatnak be az elmúlt időszakból, amelyek a termékfejlesztést, a termelési mutatók javítását és a kifogástalan minőséget támogatják:

• Az erjesztőbe hidegkomlózó rendszert telepítettek, amelyből a Borsodi IPA termékei készülnek, valamint az egyenletesebb termékminőség érdekében egy új centrifuga beszerzését is elindították.
• A hosszan tartó minőség elérése érdekében automatizált folyamatos sörstabilizáló rendszert telepítettek, amivel a gyártás folyamán a megkötött oxigén mennyisége is alacsonyabb, ezzel hozzájárulva a hosszan tartó minőség eléréséhez.
• A főzőházban található vízkezelő rendszert lecserélték, hogy a sörfőzővíz minőségét tökéletesítsék.
• A régi, keretes szűrő helyett egy új, higiénikusabb gyertyaszűrő rendszert installáltak, aminek a segítségével kevesebb oxigén oldódik be, egyenletesebb minőséget és hosszan tartó frissességet kölcsönözve az italoknak.
• Továbbá új doboztöltő vonalat is telepítettek az élelmiszerbiztonság, a termékminőség növelése, valamint a csomagolási rugalmasság (magastálca, DD-raklap) érdekében.
• Emellett 2022 őszén átadták az új logisztikai csarnokukat is, tovább javítva a bőcsi üzem hatékonyságát.

Többségbe kerültek a női vezetők

Bár ez az évtized egyelőre a piaci bizonytalanságok kora, gondoljunk csak a pandémiára, a háborúra, s azok közvetett hatásaira, mindezek ellenére az elmúlt öt évben 400-ról 500 főre bővült a Borsodi Sörgyár munkatársainak száma, a cég a Top Employer díjat is elnyerte. Emellett fontos megemlíteni, hogy idén októbertől Ofella Ildikó, korábbi gyárigazgató vette át az ellátásilánc-igazgatói szerepet, ami két szempontból is jelentős esemény. Egyfelől ezzel ő lett a Molson Coors-csoport történetének egyik első női ellátásilánc-igazgatója, másfelől kinevezésével a Borsodi Sörgyár vezetőségében, első hazai sörgyárként, többségbe kerültek a nők.

A termékfejlesztések szempontjából is fontos mérföldköveket tartogatott a gyár számára a 2018–2023-as időszak: szinte valamennyi területen bővült a kínálat, alkalmazkodva a fogyasztói trendekhez. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai alapján a szuper prémium és a prémiumkategóriás sörök értékesítése nő a legnagyobb mértékben, a forgalmi részarányuk immár 33,2 százalékon áll a 2023. január–októberi adatok szerint. A Borsodi Sörgyár tapasztalati is hasonlóak, a sörkultúra folyamatos fejlődésével a fogyasztók egyre inkább keresik a magasabb minőséget.

(Borítókép: Borsodi Sörgyár)