Orbán Viktort kérik, hogy fújja le a beruházást

Tiltakozik Törökbálint az 500 új lakás ellen – írta július végén az Index. A témával azután kezdtünk el foglalkozni, hogy egy online petíciós oldalon kiszúrtuk: „ismert gazdasági szereplő” vásárolta fel a volt Téglagyár területét, ahová lakóparkot akar építeni „négyszintes épületek tömkelegével”. Iparági értesülésekre hivatkozva adtuk hírül, hogy a befektető a Bálint Tó Invest Kft., amely a Csányi Sándor OTP-vezérhez közeli Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. tulajdona.

Az „ismert gazdasági szereplő” kilétére vonatkozó információkat Elek Sándor, a település fideszes polgármestere akkor sem kommentálta, azt viszont ismertette: a 17 hektáros területen a helyi fejlesztési elképzeléseket figyelmen kívül hagyva rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítással valóban felhúzna félezer lakást egy beruházócég – az önkormányzat által is preferált szabadidős, sport-, illetve rekreációs célok helyett.

Együttműködést ígért a beruházó

A projektet ellenző érvek között szerepelt mások mellett a szűkös ivóvízkészlet, a szennyvíztelep nem elégséges kapacitása, illetve a már eleve túlterhelt közúthálózat is. Cikkünk megjelenését követően a városvezető tájékoztatása szerint a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség a rozsdaövezeti besorolás iránti kérelmet indokolatlannak tartotta, ezért annak már a kormány általi tárgyalása sem történt meg.

Elek Sándor 2023. március 7-én

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Két hónappal később aztán jött a fordulat: a befektetők ismét kérelmezték a rozsdaövezeti besorolást, másodszor pedig már sikerrel jártak, vagyis visszatért az alaphelyzet a helyi önkormányzat érdekeivel ellentétes beruházási szándékkal. Október elején a Forbes szellőztette meg, hogy 

Ugyancsak a gazdasági magazin online kiadása vette elő a témát két hete, akkor már arról cikkezve, hogy a Csányi Sándorhoz közeli Bonitás Zrt. egy olyan, revitalizáló beruházást kíván megvalósítani, amely jelentős mértékben hozzájárul Törökbálint fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Jelezték, hogy a fejlesztés az önkormányzattal és a törökbálinti lakosokkal folytatott párbeszéd mentén alakul majd ki, egyelőre tervezés-előkészítési fázisban van.

Rácsodálkozni a Magyar Közlönyre

Alaposan felpörögtek tehát az események, ezért arra kértük Elek Sándor törökbálinti polgármestert, reagáljon a beruházói oldaltól származó fejleményekre. „Abban reménykedtünk, marad a július végi állapot, a döntéshozók pedig felveszik a kapcsolatot az önkormányzattal, hogy mi a szándéka a terület hasznosításával. Ez azonban nem történt meg, sőt szeptemberben mi is csak a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből értesültünk, hogy újra zöld utat kaptak a beruházók” – kezdte az Indexnek a városvezető. Hozzátette:

a 27 helyett 5 százalékos rozsdaövezeti áfával nagyon komoly gazdasági előnyökre lehet szert tenni, igaz, aki belevág egy ilyen fejlesztésbe, annak lesz is dolga bőven.

Azzal folytatta Elek Sándor, hogy a besorolásról szóló újbóli döntést követően felhatalmazást kapott a képviselő-testülettől, hogy tárgyaljon a tulajdonosokkal. Erre az egyeztetésre a pénzügyi és jogi bizottság vezetőjét és a főépítészt is magával vitte, a másik oldalon a projektcég vezetői foglaltak helyet. A találkozóról, amelyet konstruktívnak értékelt, jegyzőkönyvet is készíttetett a polgármester. „Tisztában voltak azzal, hogy ha kitartanak a beruházási szándékuk mellett, bővíteni kell a szennyvíztelepet, arról viszont kevés információval rendelkeztek, hogy Törökbálinton már ma is kihívásokkal teli az ivóvízellátás. Ez nem helyi, hanem regionális probléma, Érdet, Diósdot, Tárnokot ugyanúgy érinti. Hűen tükrözi a probléma súlyát, hogy gazdasági beruházásoknak sem tudunk pluszvízkapacitást biztosítani, ami hátrány. Ezt tudomásul vették, mint ahogy azt is, hogy ha itt még bármi épül, az útfejlesztés is elkerülhetetlen” – tette hozzá.

Végül nem is 500 lakás?

A látványterveket is kikérték, ám azokat nem adták ki a beruházók. Azt viszont pozitívumként értékelte Elek Sándor, hogy a projektcég képviselői a sajtóhírekben szereplő 500 lakás helyett a személyes találkozón már ennél kevesebbről beszéltek. A 15 ezer fős településnek infrastrukturálisan, a közszolgáltatásokat tekintve nyilván nem mindegy, hogy ha megvalósulna az ingatlanfejlesztés, általa 5 vagy éppen 10 százalékkal nő a lakosság. Abban ugyanakkor megegyeztek, hogy a beruházóknak rendelkezésre bocsátják a településképi kézikönyvüket, amely alapján a saját költségükre kiírnak egy országos tervpályázatot a területre, amit a helyi lakosok véleményezhetnek majd. Ezzel viszont a kivitelezést tekintve vélhetően a start gomb megnyomása is évek kérdése. „Mi azért szeretünk itt élni, mert van egy kertvárosias, családi házas hangulata ennek a településnek, amihez ragaszkodunk.” Ennek szellemében egyeztettek arról is, hogy a várossal összenyitott lakóövezetet építsenek, ha eljutnak odáig, ne egy zártat, a város közepén lévő új kis tavat zöldfolyosóval, kerékpárúttal összenyitva a téglagyári bányatóval.

Egyúttal a döntés indoklását kérték a Rozsdaövezeti Bizottságtól, hiszen az álláspontjuk szerint a szóban forgó téglagyári terület egy része már régebben rekultiváció alá került. És a két szál már össze is fut: a törökbálinti polgármester szerint mindezek mentén A és B terv van. Megkérdőjelezve a határozatot, kijárják a jogalkotónál, hogy a saját elképzelésük szerint hasznosíthassák a területet, ez az A terv. De kell egy B is: ha mégis marad a rozsdaövezeti besorolás, a városvezetésnek az a teendője, hogy az ingatlanberuházás megvalósulása esetén is a település lakóinak a fennálló helyzetből a legtöbbet hozza ki.

A téglagyár telke Törökbálinton

Fotó: Google maps

Aranyat érő tájseb

A város fideszes polgármestere elmondta: tudomásuk szerint a 17 hektáros területet – ami jelenleg a saját bevallása szerint is egy tájseb – mintegy 1 milliárd forintért vásárolták meg, szakértőik szerint a ma rajta lévő masszív ipari épületek, avagy „szörnyű betonkolosszusok” révén az ingatlan rekultivációs költsége legalább további 1,5 milliárdot emészthet fel. Vagyis kapásból 2,5 milliárd forint a „belépődíj”, amire ráadásul rájön az ivóvízellátás regionális megoldása – a csepeli vezetékektől a Duna-parti tározókon át a Törökbálint felé futó csövek nyomásszabályozókkal történő ellátásáig. Mindez az Érd és Térsége Víziközmű Kft. becslése szerint plusz 5,6 milliárd forint – igaz, az több generációra, hosszú évtizedekre megoldaná a vízellátást. Ez utóbbi már akkora költségelem, amit nem sok ingatlanfejlesztő büdzséje bír el,

márpedig aki idejön, nyilván hasznot is szeretne.

Ezt a tájsebet valakinek fel kell számolnia, de „ilyen nagyságrendű kiadásokat az önkormányzat nem vehet a nyakába, egyszerűen nincs rá forrás”. Elek Sándor szerint először is megvárják, mit válaszol Orbán Viktor miniszterelnök, ha esetleg nem érik el a céljukat a kormányfőnél, akkor pedig keresik egymást a további lépések ütemezéséről a beruházóval. Amennyiben marad a zöld lámpa a Bálint Tó Invest előtt, a polgármester szerint akkor is akár még 8-10 év, mire ez a projekt megvalósul, hiszen számos olyan köztes állomás lassítja a tervezést, a kivitelezést, amivel egyéb ingatlanfejlesztéseknél nem feltétlenül kell számolni.

(Borítókép: Elek Sándor Facebook-oldala)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!