Orbán Viktor: Ezt hívják piacnak és magántulajdonnak

A kormányfő a magyar vállalkozók napja alkalmából tartott eseményen reményét fejezte ki, hogy a vállalkozók sikeresek lesznek, és mindebből az ország felemelkedése, vagyis a közhaszon növekedése áll majd elő. Hozzátette: a politikai vezetők felelőssége és munkája, hogy ezt úgy igazgassák össze, hogy a vállalkozók magánsikere az egész ország sikerévé váljon.

Olyan kormányunk van, amely hisz abban, hogy a dagály minden hajót felemel.

A kormányfő arra is kitért: míg a vállalkozókat a nyereség motiválja, az üzleti tranzakcióktól magánhasznot remélnek, és „ez így van jól, ezt hívják piacnak és magántulajdonnak”, ezzel szemben a politika motivációja az, hogy a gazdaság működése a nemzet javára váljon.

Ez akkor is igaz, hogyha ugyanarról az ügyről van szó – jelezte az MTI beszámolója szerint, példaként a budapesti repülőtér visszavételét hozva, ami értékelése szerint a vállalkozónak üzleti ügy, a kormánynak pedig nemzetgazdasági kérdés.

Nagy Márton: A lakosság hozzá se fért

„A vállalkozások elsődleges feladata, hogy vállalkozzanak, fejlesszenek, beruházzanak, termeljenek. Azonban, ahogy arra piaci és banki szereplők is felhívták a figyelmet, az elmúlt időszakban már túl nagyra nőtt a vállalkozások megtakarítási tevékenysége, így a betétállomány, többek közt az Magyar Nemzeti Bank (MNB) eszközeit kihasználva, hatalmasra duzzadt” – nyilatkozta az Indexnek pénteken Nagy Márton a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által szervezett rendezvényen.

A gazdaságfejlesztési miniszter azt is leszögezte, ezt a kormány is érzékelte, hiszen folyamatosan és aktívan monitorozzák a pénzpiaci és gazdasági folyamatokat. „A helyzet világos volt, a túlzóan magas kamatok, az elérhető magas hozam láttán a vállalkozások inkább megtakarítottak, és betétekben tartották a szabad forrásaikat, minthogy új gépet vásároltak volna, vagy éppen új terméket fejlesztettek volna ki.”

Nagy Márton a kérdéseinkre válaszul arra is kitért, hogy a vállalatok éven belüli lejáratra lekötött betéteinek állománya a 2021. szeptemberi 1983 milliárd forintról két év alatt több mint háromszorosára, 6102 milliárdra nőtt. Az ezekre a betétekre fizetett átlagkamat az idei év szeptemberében még 13 százalék körül volt, májusban 16 százalék közelében is járt. Ez azt jelenti, hogy

„Ráadásul ez a helyzet egyre inkább igazságtalanná vált, hiszen a lakosság számára elérhető megtakarítások hozama, például a PMÁP esetében 10 százalék alá került, így a lakosságnak már nincs olyan kockázatmentes befektetési eszköze, amivel jóval az infláció fölötti kamatra tehetne szert. Ezzel szemben a vállalkozások a bankokon keresztül hozzáfértek olyan instrumentumokhoz – a jegybanki betéthez és a jegybanki diszkontkötvényhez –, amelyek ezt a túlzó kamatszintet biztosíthatták” – összegezte.

Nagy Márton szerint az igazságtalan helyzetet a kabinet felszámolta, így kiterjesztette a betéti kamatsapkát a vállalkozásokra is. Az intézkedés célja egyértelmű: a kormány „ösztönözni akarjuk a beruházásokat”.

Végezetül arra is kitért, hogy a betéti kamatsapka kiterjesztése ahhoz járul hozzá, hogy a források ne a különböző számlákon parkoljanak, hanem újra bekerüljenek a gazdasági vérkeringésébe. „Ez segíti a növekedés helyreállítását, mert míg 2023 az inflációcsökkentés éve, addig 2024 a gazdasági növekedés helyreállításáé” – zárta.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. december 1-én. Fotó:  Fischer Zoltán  / MTI)