Amelyik kormány nem rendszerben gondolkodik, elbukja ezt a harcot

Bár a kormány hamarosan előállhat a szélenergiával kapcsolatos részletes tervekkel, ebben 2029 előtt nem várható érdemi előrelépés – derült ki az energiaügyi miniszter parlamenti meghallgatásán. Lantos Csaba szerint a jelenleg érvényes 12 kilométeres védőtávolság 700 méterre csökkenhet, így újra lehet az országban olyan területeket kijelölni, ahol lehetséges a szélturbinák létesítése. Azonban várni kell az évtized végéig, mert elsőként a napelem-beruházások valósulhatnak meg.

Van helye szélnek, de nem ez dönt

Egy nagy nemzetközi vállalat iparági vezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy eddig a védőtávolság miatt lehetetlen volt szélerőművet építeni. Hiába változnak meg a szabályok, ha találunk is megfelelő területet, amelyhez tartozik hálózati csatlakozási pont és még a kivitelező is készen áll, akkor is a szélerőműveknél a létesítés hosszadalmas folyamat. Egy naperőműparkot 1-1,5 év alatt létre lehet hozni, ám

itt bonyolultabb a technológia, komplexebb az engedélyezés, a hatástanulmányok és környezetvédelmi szabályok miatt. Kétszer annyi időt vesz igénybe, mint a naperőműveknél, és ez Európa-szerte így van. Amennyiben megkaptad az engedélyt, megrendeled a berendezést. Legyártják, szállítják, majd telepítik. A folyamat azonban az engedélyezés után 1,5-2 évvel érhet csak a végére.

Ez a realitás magyarázza Lantos Csaba kijelentését és teszi érthetővé, hogy 2029 előtt miért szinte lehetetlen, hogy szélerőmű épüljön Magyarországon. Az európai szinten is kiemelkedő vállalat egyik vezetője szerint, ha ma eldöntenénk, hogy belevágunk egy ilyen fejlesztésbe,

A forrásunk szerint elsőként Magyarország észak-nyugati területe kerülhet szóba, ezt már több nemzetközi vállalat felmérte. A szélenergia, többek között, azért lehetséges megoldás, mert minden évszakban jól kiegészíti a napenergiát, de egy-egy napon belül is. „Korábban 40-50 méter magasan építettek szélturbinákat, most az európai beruházásainknál mért 100-150 méterre, 60-70 méteres lapátokat szerelünk fel. Azon a szinten már kedvezőbb és kiszámíthatóbb a szélsebesség.” Így már 6 megawattos kapacitás is elérhető tornyonként, ehhez korábban 3-4 turbina kellett.

Magyarországon jelenleg 37 szélerőmű található, 172 toronnyal, teljesítőképességük körülbelül 323 megawatt, ez mindössze nagyjából a magyar villamosenergia-termelés 3 százaléka. Az európai országokkal szembeni lemaradásunk 2021-re lett feltűnő: lakosságarányosan Romániában ötször, Olaszországban hatszor, Ausztriában tizenegyszer több szélenergia-kapacitás van. Igaz, minden ország teljesen egyedi természeti adottságokkal rendelkezik.

A tárcavezető a napokban az Inforádiónak arról beszélt, hogy nagyjából 1 GW-ra nőhet a beépített kapacitás, illetve nemcsak a védőtávolságot csökkentik, hanem egyedi esetben magasabbat is lehetne majd építeni. Az ellenzéki képviselők szerint ugyanakkor 3-3,5 GW szélerőművi kapacitásról is lehetne beszélni, de Lantos Csaba ezt cáfolta:

Nagyon nehéz ebben igazságot tenni, mert egyes vitapontok már a hitvitát súrolják – természetesen a felek egyöntetűen úgy nyilatkoznak, hogy a tényeket mondják. De a valóságban ahány kutatás, annyi eredmény. Miközben tagadhatatlan a szélenergia számos előnye, egy 2019-es (a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), valamint a Corvinus Egyetem által készített) kutatás eredményeként számos problémára is fény derült:

• Magyarországon nem feltétlenül költséghatékony szélerőműveket működtetni, mivel a kapacitáskihasználtság csak 23 százalék körüli.
• Az átlagos szélsebesség alacsony: 2-4 méter/szekundum, ez az a tartomány, ahol a szélerőmű egyáltalán működésbe kezd. A szélerőművek nyereséggel történő használata 12 méter/szekundum környékén valósul meg. (Bizonyos technológiák alkalmazása esetén ez a szám jobb lehet, ám nyilván ezek drágábbak is.)
• A felmérések szerint az évi 120 szeles napból van viharos időszak is, amikor a turbinák leállnak.
• Magyarországon a legmagasabb széllökéseket a Kisalföldön és a Kiskunság-Tiszazug-Körösszög háromszögben mérik, ám az átlag szélsebesség ott sem haladja meg a 7-9 méter/szekundumot.
• A helyzetet tovább nehezíti, hogy a legszelesebb helyszínek nagy része természetvédelmi szempontból érzékeny terület, tehát itt nem ajánlott szélerőműveket telepíteni.

Ugyanakkor azt még a legkritikusabb tanulmányok sem tagadják, hogy Magyarországon bőven lenne lehetőség további szélerőmű-kapacitások kihasználására. A kabinetet is megosztja a kérdés. Lantos Csaba korábbi munkatársai az Indexnek úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi tárcavezető alapvetően nem ellenzi a szélenergiát.

Ráadásul lapunk megkeresésére informálisan több meteorológus is leszögezte, hogy a jelenleg is elérhető technológiák mellett a szélenergia terén az ország képes lehet érdemi előrelépésre. Azonban az is biztosan leszögezhető, hogy nem ez a technológia oldja meg Magyarország energiaellátását, mivel e tekintetben az energiatárolás az elsődleges kérdés.

A tárolás döntheti el a zöldek sorsát

„Akkumulátoros energiatárolási rendszereknek (Battery Energy Storage System – BESS) kritikus szerepe lesz a zöldátállásban, ezzel komolyan számolunk, ezekkel akár a tőzsdei kereskedésben is részt tudnánk venni” – ezt már egy magas rangú kormányzati tisztviselő mondta az Indexnek, aki egyértelművé tette: elkezdődtek a felmérések arra vonatkozóan, hogy az ipari méretű energiatárolókat, hogyan kellene bekapcsolni a magyar energetikai rendszerbe.

Ezek az energiatárolási rendszerek, nagyon leegyszerűsítve, két csoportra oszthatók: kiegyenlítő rendszerekre, amelyek a folyamatos áramellátáshoz szükségesek, illetve ipari energiatárolásra alkalmas rendszerekre, amelyeken keresztül akár kereskedni is lehet az áramtőzsdén.

A nemzetközi iparági forrásunk úgy összegezte, az elektromosautó-ipar miatt a lítiumionos akkumulátor jelenleg a legelterjedtebb. Ezeknek a továbbfejlesztett konténeres verzióit nagyobb méretekben gyártják. Ezekhez irányítástechnikai rendszer is tartozik, és hasonlóan működnek, mint egy klasszikus akkumulátor, de más az összetételük, mint az autóban megtalálható társaiké.

Eltérő degradáció mellett lehet ezekben villamosenergiát tárolni, valamint termékenként változik, hogy hányszor lehet feltölteni. Ezek a mutatók határozzák meg a technológia igazi értékét, illetve ezektől függ, hogy mennyi pénzt lehet velük keresni, hiszen minél strapabíróbb egy ilyen akkumulátor, annál több ideig lehet a bennük lévő árammal kereskedni.

Európa-szerte foglalkozunk ilyen tárolókkal, hiszen az árampiacon vannak olyan órák, amikor nagyon hirtelen áresés vagy árnövekedés tapasztalható. A briteknél most arra használják, hogy csak adják-veszik ezen keresztül az áramot. Nincs ember a rendszer mögött, mindent mesterséges intelligencia végez. Algoritmusok dolgoznak, és hol veszik, hol eladják az áramot, amit bizonyos ideig a BESS-ben tárolnak.

Ugyanakkor ezek a tárolók nem feltétlenül a tőzsdéhez szükségesek, hiszen az áramrendszer egészséges működéséhez folyamatos feszültségre van szükség a vezetékekben. „Az energetikában nemcsak gazdasági, hanem fizikai kritériumok is vannak. Ezek parlamenti többséggel nem változtathatóak meg. Bármennyire is furcsán hangzik, de egyszer erre még az egyik lengyel minisztert is emlékeztetni kellett.”

Minél jobban erősödik az elektrifikáció Magyarországon, annál több ilyen komplex rendszerre lesz szükség. A váltóáram ugyanis egy szinuszgörbét ír le, ha a fogyasztás és a termelés szekundumszinten nincs összehangolva, akkor ezek a hullámok először elkezdenek egy kicsit deformálódni, aztán pedig szétesnek – ezt a fizika Kirchhoff-törvényeknek hívja. Magyarországnak ez azért fontos, mert a kormányzat által elismerten kapacitásgondokkal küzdő elektromos hálózatunk a naperőművek miatt már most is komoly fejlesztést igényelne. Azért sem lehet azonnal szélturbinákat létesíteni, mert a rendszer nem bírná el. Erre a hálózati infrastruktúrára tevődik rá egy soha nem látott mértékű elektrifikáció.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a tárolással kapcsolatos technológiai problémák jelenleg is fennállnak. A forrásunk szerint egy nagyon komoly tárolóval 5-8 ezer feltöltést lehet megcsinálni, s ha aktívan használják, az élettartama mindössze három év. „Piaci alapon, támogatások nélkül ennek nem jön ki a matekja, ám kellenek az ilyen beruházások. A zöldátállás ugyanis elsősorban nem megtérülési kérdés”.

A zölddé válásnak és az energiaellátásnak a kulcsa nem egy technológiákba vetett hit, hanem az összes számba vehető technológia összehangolását jelentő ökoszisztéma kialakítása. Ha csak egy elemre fókuszálunk – legyen az szélenergia, napenergia vagy akkumulátorok –, akkor sem megtérülés, sem érdemi eredmény nem lesz az energiatermelésben.

(Borítókép: Robert Nickelsberg / Getty Images)