Lázár János: Jön a maxi-Dubaj, de felhőkarcoló nem biztos, hogy lesz

Korábban megírtuk, hogy sajtóhírek szerint az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar üzletember, a dubaji Burdzs Kalifa-torony tulajdonosa jelentkezett be a budapesti Rákosrendezőért. Olyan híresztelések is felreppentek, mely szerint egy dubaji stílusú felhőkarcolót építenének a területen. Egy oknyomozó portál, a Vsquare szerint erről magas rangú magyar kormányzati tisztviselők már egy ideje tárgyalnak Mohamed Alabbar emirátusi üzletemberrel.

A forrás azt is állította, hogy egy mini-Dubaj épülhet a XIV. kerületben. Ez úgy nézhetne ki, hogy tele lenne nagyon magas házakkal, irodaházakkal, valamint luxuslakásokkal. Lázár János a hétfői sajtótájékoztatón valamennyi kérdésben eloszlatta a kételyeket, de maradtak ködös pontok. 

Lázár János terítette a lapokat

Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón a rákosrendezői „mini-Dubajra” vonatkozó kérdésre elmondta, vannak ilyen tervek, folytak erről tárgyalások, Lázár János hétfőn ad teljes körű tájékoztatást. Hétfő délután aztán kezdetét vette a „Dubajinfó", az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) épületében sajtótájékoztatót tartott a miniszter, ahol minden részletet feltárt az újságírók előtt.

A miniszter azzal kezdte, hogy 150. születésnapját ünnepli a főváros, ennek alkalmából pedig áttekintették Budapest fejlesztési irányait. Odaszúrva megjegyezte, hogy az ilyen áttekintéseknek a főpolgármester nem mindig örül. Elmondta, hogy az elmúlt 30 évben kiemelkedő fejlődésen ment keresztül Budapest, ebben a tekintetben 15. helyen áll az európai rangsorban.

Budapest az Európai Unió fejlettségének 156 százalékán áll, ahhoz, hogy minden magyar és Magyarország erősebb legyen, szükség van a magyar erőforrások mozgósítására, Budapest további fejlesztésére

– mondta a miniszter, megjegyezve, hogy ezt a célt szolgálja a fővárosba érkező gigaberuházás. Erről korábban felröppentek sajtóhírek, illetve egy felhőkarcolóról is, azonban ennek megépülését nem erősítette meg Lázár János.

Nincs döntés arról, hogy lesz-e toronyház a területen

A nagybefektető személyéről nem árult el sokat a miniszter, viszont az Index kérdésére körülírta. Ez alapján egy dubaji beruházásról lehet szó, amely a világ legnagyobbjai közé tartozik. A sajtóban mini-Dubajnak keresztelték a beruházást, az elnevezéssel azonban ellenérzését fejtette ki Lázár.

Új millenniumi városközpont lehetne a beruházás neve, maxi legyen, ne pedig mini. Dubajjal kapcsolatban pedig annyit, hogy a semmiből hoztak létre emberek óriási pénzzel világvárost, mi pedig az elmúlt harminc évben nem tudtunk mit kezdeni a saját világvárosunkkal

– válaszolta Lázár János az Index azon kérdésére, hogy ha a mini-Dubaj elnevezéssel nem ért egyet, akkor milyen nevet adna a Rákosrendezőre tervezett gigaberuházásnak. A miniszter válaszából kiderül, hogy millenniumi fejlesztésben gondolkodnak, egy új városközpontot húznának fel. A beruházóról elmondta, hogy középszerű munkát nem ad ki a kezei közül, csak „sztárdolgot". Erre szerinte a közép-európai régióban egyik beruházó sem lesz képes, ugyanis a feltételezhetően dubaji beruházó akár 4, de az is lehet, hogy 8 milliárd eurónyi összeget tesz le asztalra, ez majd később derül ki, egyelőre 5 milliárdra számít a kormány. Ráadásul állami támogatást sem kér, mert mint a miniszter fogalmazott „a beruházó nem a pénzért, hanem a lehetőségért választhatja Magyarországot”.

A miniszter közvetlenül Orbán Viktortól kapta a feladatot, hogy foglalkozzon az 1,3 millió négyzetméteres területtel, de a kormányfő meghagyta, hogy ne középszerűt, hanem valami nagyszerűt alkosson. Szerinte ennek teljes mértékben eleget is tesz majd, ebben kulcsszerepe lesz a korábban bemutatott nagyberuházónak.

Rengeteg a feladat, sok pénz kell rá

A rákosrendezői terület, ahol a beruházás is megvalósul majd, egyelőre rozsdaövezet, világított rá a miniszter. Éppen ezért rengeteg feladat vár még rájuk:

• első lépésben húszmilliárd forint értékben mentesíteni kell a területet, amely jelenleg illegális szemétlerakó és szennyezett;
• egymilliárd forintból a vasúti pályát helyben meg kell újítaniuk;
• és modernizálniuk kell az autós és biciklis közlekedést.

A költségvetéstől és várhatóan magánbefektetőktől is szükség lesz forrásra. Összesen 900 ezer négyzetméteren jöhet létre a fejlesztés, amelyből 60-65 hektár beépített terület, 25 hektáron pedig közpark terül el. A kötöttpályás közlekedésnek pedig 300-350 ezer négyzetméterre lehet szüksége.

20 milliárd forint csak a szennyezéstől való mentesítés, és 400 milliárd forintot kell fordítani a közcélok megvalósítására

– ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy minimum 5 milliárd euró értékű nemzetközi magánbefektetési megállapodást készítenek elő. A projekthez a magyar állam 1 milliárd eurót tesz hozzá.

A modern világvárosok sorába emelheti a fejlesztés Budapestet, de korai még ebben a stádiumban részletekről beszélni

– szögezte le a miniszter, megjegyezve, hogy a magyar állam ingatlantulajdonos ezen a területen, így amint a megállapodás megszületik, tárgyalnak a fővárossal és az érintett kerületekkel. A tárcavezető beszélt arról is, hogy jelentős zöldfelületet, lakásokat és kulturális központokat is terveznek a területre.

Lázár János a felhőkarcolókra visszatérve elmondta, általánosságban nehezményezi ezeket, az Újbudán felépült Mol-tornyot továbbra is „tájsebnek” és „ősbűnnek” tartja. Emlékeztetett, hogy Pesten a jelenlegi építési törvény szerint csupán kilencvenméteres épületeket lehet felhúzni.

(Borítókép: Lázár János beszél a Rákosrendező pályaudvar területére tervezett 130 hektáros új millenniumi városközpontról tartott sajtótájékoztatón az Építési és Közlekedési Minisztériumban 2023. december 4-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)