Nagy Márton: A jegybank „küklopsz üzemmódban” figyeli az inflációt
További Gazdaság cikkek
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
- A túlélésért küzdenek a cégek, leépítésre kényszerülnek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
Az év végére 6-7, jövőre 5-6 százalékos inflációval számol a kormány, míg a bruttó átlagbérek esetében 10-12 százalékos emelésre lehet számítani – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
A beszélgetésben arról is szó volt, hogy:
- A kormány szerint év végére 6-7, jövőre 5-6 százalék közötti lesz az infláció.
- Jövőre a bruttó átlagbérek 10-12 százalék között emelkedhetnek.
- A vasúti beruházások finanszírozásáról azt mondta, jelenleg a kormány vizsgálja ezek szükségességét, és majd azt követően dönt arról, hogy milyen uniós, költségvetési vagy fejlesztésibank-források állnak rendelkezésre.
- Nagy Márton szerint a jegybank „küklopsz üzemmódban” működik, csak azt figyeli, hogy az inflációval mi történik. Ez túl erős silós látásmód, de az egy számjegyű inflációs territóriumban nem igaz, hogy kapcsolat van az infláció leszorítása és a növekedés között.
- A kormány szerint ideje helyreállítani a gazdasági növekedést, és előbb a pozitív jövőképet kell javítani, az inflációt pedig majd később kell helyreállítani.
- A magyar gazdaság uniós pénzek nélkül is képes volt megőrizni a stabilitását, és bebizonyította, hogy képes regenerálódni. Kiemelte, hogy uniós források nélkül védtük ki az energiaválságot, de „mégis gyorsan letudtunk jönni az inflációval, és vissza tudjuk pattintani a növekedést uniós források nélkül is”.
- Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a pénzek járnak Magyarországnak, és mindenképpen ki lesznek fizetve.
A beszélgetésben arra is kitért, hogy a reptérügyben jól haladnak. Elmondása szerint a Budapest Airport megvásárlását az év végéig le szeretnék zárni, és a cél, hogy a tranzakció tiszta legyen, majd gyorsan átvegyék a repteret.
Mint megírtuk, szeptemberben megindultak a tárgyalások a jelenlegi többségi tulajdonos és a magyar állam között a stratégiai jelentőségű Budapest Airport visszaszerzésében.
A magyar állam korábbi ajánlata szerint négymilliárd euróért – több mint 1500 milliárd forintért – szerezne 51 százalékos tulajdonrészt. A fennmaradó 49 százalékot pedig egy másik repülőtér-üzemeltető szerezheti meg.
Később kiderült, hogy a magyar kormány a francia Vinci Airports vállalattal együtt szerezné meg a Budapest Airport irányítását. A világ egyik legnagyobb repülőtér-üzemeltető cége 49 százalékos kisebbségi részesedést szerezhet.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)