Lehetett sejteni, de most meglépték: óriási változás jön a legféltettebb befektetéseinknél

„A lakossági szegmensben láthatóak komolyabb módosítások: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megszüntette a 2033/I PMÁP-ot, ami egy lakossági papír, és annak kamatozása jövőre nagyon jelentős reálkamatot jelent. Az idei évi, várhatóan kismértékben 18 százalék alatti, infláció feletti kamat, amit a papír jövőre fizet, kimagasló lesz a 2024-ben várt, 5,5 százalék körüli átlagos infláció mellett” – mondta az Indexnek Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője azzal kapcsolatban, hogy jelentős változások következnek a magyar állampapírpiacon.

Fontos hozzátenni, a fenti mellett az ÁKK még az egyéves futamidejű 1MÁP-papírt is kivezeti. A fenti PMÁP-papír helyett olyan papírt vezetnek be, amely a kezdeti időszakban fix kamatot fizet (a 2033/I PMÁP-nál azonban jóval kisebbet), ugyanakkor 2025 tavaszától már ez a papír is változó kamatozású lesz. 2025-re várhatóan mind az infláció, mind az általános kamatszint az idei évhez képest jóval alacsonyabb lesz. „Ez a módosítás az átmenetileg nagyon megugró infláció utólagos, kamatfizetést növelő hatását tompítja az állam számára” – tette hozzá a szakértő.

Az ÁKK emellett 3 éves fix kamatozású lakossági papírt és 5 éves, a futamidő vége felé emelkedő prémiumú, változó kamatozású lakossági papírt vezet be. Elképzelhető, hogy jövő év közepén a MÁP+-konstrukciót is megváltoztatják, amikorra már ehhez megfelelő mértékben lecsökkennek a rövid futamidejű kamatok. Fontos kiemelni, ezek mellett értékesítési korlátot is bevezetnek a MÁP+-papírnál.

A magyarok egyik kedvence

Az idei évben az állampapír-kibocsátások volumene lényegében a tavaly év végén meghirdetettek szerint alakult. November végére már lényegében sikerült kibocsátani a teljes évre tervezett mennyiséget. Árokszállási Zoltán emlékeztetett, a lakosság az év első felében még intenzíven kereste a rövid lejáratú, nagybani kincstárjegyeket. Hiszen a magas kamat mellett ezeknek a rövid lejárata miatt likvidebb befektetésnek tekinthetők, azonban ahogy csökkent a kamatkörnyezet, a lakossági kereslet is mérséklődött a diszkontkincstárjegyek iránt.

A devizakibocsátásoknál az év eleji dollárkötvény volt jelentős, ezt követően szeptemberben bocsátott ki eurós papírt az ÁKK, illetve egyedi befektetői megkeresés alapján volt még rábocsátás korábbi devizás papírra, zárt körben, így a devizakibocsátási tervet is lényegében teljesítette az ÁKK.

Az Equilor vezető elemzője hozzátette, fontos és kedvező fejlemény, hogy a következő években a korábbiakhoz képest eléggé mérsékelten alakul az államadósság lejárata. Jövőre nominálisan is alacsonyabb lejárattal lehet számolni, mint az egy évvel ezelőtt meghirdetett, 2023-ra szóló finanszírozási tervben, emellett remélhetőleg a költségvetés pénzforgalmi hiánya is alacsonyabb lesz a következő évben, mint idén. Mindez előnyös az adósság refinanszírozása szempontjából.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a napokban az InfoRádióban úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb jelenleg a fogyasztás helyreállítása, azonban ennek „szükséges, de nem elégséges feltétele” a reálbérek helyreállítása – szeptember óta a reálbérek emelkednek. A tárcavezető szerint az óvatossági motívumok függvénye, hogy a fizetéseket elfogyasztjuk vagy befektetjük: „a lakossági megtakarítási ráta az 5-6 százalékos – ami egy szokványos hosszú távú szint – helyett 10-12 százalékos aránnyal működött”. A lakosság a dupláját takarította meg a megszokotthoz képest.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint – aki december 7-től a kormány Gazdasági Kabinetét is vezeti – ennek több oka van: a magas infláció, a gazdasági kilátások, végezetül a magas hozamok, melyek az állampapírpiacon tapasztalhatóak voltak. Az utóbbival kapcsolatban leszögezte, a decemberi bérek esetén már nem áll rendelkezésre a magas hozam, ám a korábbi befektetések hatásai megmaradnak – „egy 18-20 százalékos hozamot nehezen dob el az ember”.

Ehhez érkezik a betéteket érintő kamatsapka: a múlt szerdai kormányülésen újraelemezték a pénzpiaci folyamatokat, és döntöttek a betéti kamatsapka új hatályáról is. A kormány korábbi döntése értelmében tavaly november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betéteik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél.

Nagy Márton szerint az lesz a kérdés, hogy a gazdaság résztvevői hisznek-e abban, hogy az energiaválság következtében a gazdasági nehézségek mindössze egy évig tartottak. Ha elhisszük, hogy jövőre nagyobb lesz a növekedés és a gazdasági klíma, akkor kevésbé leszünk óvatosak – „oldani kell az emberek óvatossági motívumát”.

Az állampapírok szerepe a makrogazdaságban

A magyar állam hosszú évek óta követi már azt a stratégiát, hogy lehetőleg belföldi szereplők felé adósodjon el, így az állam kamatkiadása belföldi szereplőkhöz jut, és nem külföldiekhez. „Nemcsak az állam keres a gazdaságban forrásokat, hanem a vállalati szektor is. Az egész ország által – a nap végén a külföld részére – fizetett kamatköltség a külső egyensúlyi pozícióval (folyó fizetési mérleggel és a be/kiáramló tőkeállománnyal) függ össze” – ezt már az Equilor vezető elemzője tette hozzá.

Mivel ezek endogén folyamatok, így ezeknek a hatása egymással kölcsönhatásban van. A lakossági szektort pedig stabilabb finanszírozónak lehet tekinteni: egy hirtelen hozamemelkedés, borúsabbá váló gazdasági kilátások esetén nem adja fel gyorsan az állampapír befektetését, mint a gyorsan mozgó intézményi külföldi befektető – összegezte Árokszállási Zoltán. Az emelkedő infláció vagy a gyengülő forint esetén azonban a lakosság is dönthet úgy, hogy hozzányúl megtakarításaihoz, vagy átrendezi azokat.

Az alacsony inflációs időszakban nagyon népszerű, fix kamatozású MÁP+-papírokból a lakossági befektetők elmozdultak, miután az infláció megugrott: annak érdekében, hogy ez a pénz továbbra is az államot finanszírozza, vonzó lakossági papírt kellett az ÁKK-nak kínálnia a most kivezetett PMÁP képében, emiatt viszont az állam kamatköltsége is jelentősen megnőtt.

Az elemző kiemelte, a hozamok csökkenése, amennyiben az általános kamatkörnyezet csökkenésével párhuzamosan megy végbe, megkönnyíti a fogyasztás és a beruházás burjánzását. Ha a reálkamat és a reálhozam csökkenni tud, akkor az mindenképpen segítheti az élénkülést, ám a reálkamat csökkenése a forint gyengülésének irányába hathat, ami a jelenleg látható dezinflációt fékezi. „Mindez azonban inkább a jegybank hatásköre. Az állampapírpiacnak hosszú távon le kellene követnie az általános kamatszint mozgását.”

A rémhírek sem ártottak az állampapíroknak

Az elmúlt hetekben több lap annak adott hangot, hogy elképzelhető, a kormány visszamenőleg módosítja az állampapírok feltételeit, illetve bármikor megváltoztathatják a visszaváltási feltételeket. Ezt egy kérdőívre alapozták, amelyben az ügyfelekhez a Magyar Államkincstár (MÁK) az alábbi kérdést intézte: „Saját bevallása szerint ismeri az állampapírok visszaváltásával (lejárat előtti eladhatóságával) kapcsolatos szabályokat?”

Ezeket a híreket a pénzügyminiszter azonnal cáfolta, Varga Mihály azt is leszögezte, erre az elmúlt 30 évben nem volt precedens. Majd a Portfoliónak az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója leszögezte: „Korábban még nem kérdeztünk ilyesmit az ügyfelektől, de szerettük volna megtudni, milyen szempontokat mérlegelnek a befektetéseik során. Ezek a válaszok segítenek minket jobban megérteni az ügyféligényeket, és a termékfejlesztés során is hasznosítani tudjuk őket, ugyanakkor a PMÁP 99 százalékos visszavásárlási árfolyamán nem kívánunk változtatni.”

A korábbi híreknek semmilyen eredménye nem lett, sőt – ahogy arról szintén a gazdasági portál beszámolt – múlt héten 189,4 milliárd forintnyi Prémium Magyar Állampapírt vásárolt a magyar lakosság. Ez az utoljára november 28-án, múlt hét kedden elérhető magasabb kamatozású PMÁP-sorozatnak köszönhetően abszolút heti csúcsot jelent idén. Korábban egy hónap kellett, most elég volt egy hét ahhoz, hogy csaknem 200 milliárd forintnyi inflációkövető állampapírt értékesítsen a forgalmazókon keresztül az Államadósság Kezelő Központ.

(Borítókép: Németh Emília / Index)