Kiderült, milyen egyenleg van az ország pénztárcájában

Októberben a kivitel értéke 12,8 milliárd eurót (4930 milliárd forintot), a behozatalé 11,7 milliárd eurót (4530 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi többlet 1 milliárd euró (400 milliárd forint) volt. A kivitel 77, a behozatal 70 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le. Októberben az egy évvel korábbihoz képest

Regős Gábor, a Makronóm intézet vezető elemzője az adatokat úgy értékelte, hogy a külkereskedelmi egyenleg októberben is kedvezően alakult: 1 milliárd eurót tett ki, ami az egy évvel korábbinál közel 2 milliárd euróval kedvezőbb. Fontos hozzátenni, az első becslésben a KSH még nem közli a volumenre vonatkozó adatokat, ám az előző hónapok adataiból sejthető, hogy az export volumene éves alapon stagnálhatott, míg az importé csökkent.

Ez utóbbiban az alacsony belső kereslet játszik jelentős szerepet: a fogyasztás és a beruházások volumene elmarad az egy évvel korábbitól. A fogyasztáson belül különösen is ki kell emelni az importigényes üzemanyag-fogyasztást, míg a beruházásokra általánosan jellemző a magas importigény – bár ez hosszabb távon legalább részben exportot eredményez, így nem akkora probléma.

A Makronóm Intézet elemzője szerint a volumenváltozáson kívül befolyásolta az egyenleget az árhatás: a bázisidőszakban az euróban számított importárak 17,9, az exportárak 10,8 százalékkal emelkedtek a megnövekvő energiaárak eredményeként.

Az energiaárak normalizációja miatt az importárak jobban csökkentek, mint az exportárak. A termék-külkereskedelmi egyenleg javulása segíti a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkenését, amely hiány jövőre akár el is tűnhet, ezt gátolja a megnövekedett profitkiáramlás – tette hozzá Regős Gábor.

Mivel az energiaárak normalizálódnak, így az importoldalon csökkenés látható, ám a külkereskedelemi mérleg javulása némileg lassult.

Folyamatosan érkeznek a fontos adatok

Péntek délelőtt kiderült az is, hogy november végéig az államháztartás központi alrendszere 4074,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3824,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 171,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 421,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az év első tizenegy hónapjában a rezsivédelem költségei 1333,8 milliárd forintot tettek ki, amely – szembeállítva a tavalyi november végéig erre a célra kifizetett 394,2 milliárd forinttal – jelentős többletet jelent. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 621,8 milliárd forintot fordítottunk november végéig.

A tárca azt is leszögezi, hogy a rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza. November végéig az uniós kiadások 2402 milliárd forintot tettek ki, azonban ebből mindössze 1265,4 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.

A kormány novemberben újabb 3,5 százalékpontos nyugdíjemelést hajtott végre. Az emelés éves költségvetési hatása 188,2 milliárd forintot. Ezzel együtt nyugellátásokra 5313,4 milliárd forintot fordítottunk november végéig. 

Az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2189,1 milliárd forintot fordított a kormány az első tizenegy hónapban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,9 százalékkal magasabban teljesültek. Ezzel a központi alrendszer bevételei 18,0 százalékkal magasabb összegben alakultak a tavaly november végi állapothoz képest – zárja közleményét a Pénzügyminisztérium.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, novemberben 7,9 százalékra csökkent az infláció és 9,1 százalékra mérséklődött a maginfláció. Októberhez viszonyítva átlagosan nem változtak az árak – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).