Drámaian megugrott az élelmiszerek ára, a pénztárcánk is megérzi a durva változást

A januári európai rekorder csúcsértékről sokat javult a hazai inflációs mutató – októberben egy számjegyűre olvadt és novemberben tovább csökkent. 

Azonban ez nem jelenti azt, hogy olcsóbbak lennének a termékek a boltokban, magasan ragadtak az árak, ezért nem állt helyre a kiskereskedelmi forgalom

– jelezte Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza az idei negyedik Makroszkóp eseményen. „Az emberek a boltokban azt mondják, hogy ennyit biztos nem fizetnek a termékekért” – vélekedett a szakértő. Felsorolta, hogy több tényező vezetett a rekordmagas magyar élelmiszer-inflációhoz, ezek között szerepel:

• az energiaárak száguldása,
• a forint korábbi gyengülése,
• a profit húzta infláció
•  és az aszály.

A legerősebb ezen hatások közül a forintárfolyamhoz és az energiaárak emelkedéséhez köthető. Regős Gábor szerint bérnövekedés kell ahhoz, hogy helyreálljon a fogyasztás. Ezen a területen pedig pozitív fejlemény, hogy feldolgozóipari beruházások érkeznek az országba, mert fűti a versenyt a munkavállalókért, akik így magasabb béreket kaphatnak.

A GDP növekedésében pedig nagy szerepe lesz a mezőgazdaság teljesítményének. Ezt korábban az ország meghatározó közgazdászai részletesen kifejtették lapunknak.

A Makronóm Intézet szakértője arra is rávilágított, hogy a költségvetésben vannak problémák, ezért a kormány 3,9 százalékról 5,2-re emelte az idei hiánycélt, amelyben az uniós források visszatartása is szerepet játszott. Regős hozzáfűzte, hogy ott van még az áfabevételek problémája is – a kisebb fogyasztás miatt nagyobb az adóbevétel-elmaradás az államkasszában. Ráadásul a magas infláció miatt magas a kamatkörnyezet is, amely szintén csökkenti a GDP-t. 

Már túl vagyunk a nehezén? 

Dobos Balázs, a kerekasztal-beszélgetés moderátora, aki egyben a Makronóm Intézet szakmai igazgatója, feltette a kérdést, hogy „túl vagyunk-e már a nehezén?”

Nem merem kimondani, hogy túl vagyunk rajta, de jövünk ki belőle

– válaszolta Regős Gábor, megjegyezve, hogy a hazai export impozáns számokat mutat, ugyanakkor rengeteg a kockázat, például a meglehetősen drága energia és az uniós források visszatartása, bár utóbbiban már javulás látható. Megjegyezte, hogy a havi adatok alapján felívelőben van a magyar gazdaság. 

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a magyar gazdaság már túl van a kihívások nehezén, de fundamentális probléma, hogy a hosszú évek óta tartó reálbér-növekedés után reálbérkorrekció következett be. Hozzátette, hogy továbbra is inflációs nyomásra kell készülnünk, míg a legnagyobb kockázat a német gazdaság nehéz helyzete lehet, az Európában zajló háború mellett.

A nulla százalék közeli inflációt elfelejthetjük, egy új felállás lesz

– világított rá a szakértő, megjegyezve, hogy volt olyan Magyarországon, hogy nem növekedtek az árak, sőt csökkentek is. Árcsökkenésre mozaikos példákat manapság is láthatunk.

A jövő évet biztató kilátásokkal kezdjük

Suppan Gergely makrogazdasági elemző szerint a nehézségeken valószínűleg túl vagyunk, de nem minden területen. Az infláció jelentősen csökkent, saját prognózisa alapján 6 százalék alá is kerülhet decemberben, ez pedig tovább fűti a reálbér-növekedést, és segíti a fogyasztás helyreállását. Emlékeztetett, hogy az élelmiszer-infláció egyes termékek esetében igencsak látványos volt, például a trappista sajt kilós ára 1500 forintról 3000 forint közelébe emelkedett. Hozzátette, hogy bízhatunk abban, hogy a reálbérek 2024-ben dinamikusan növekedni fognak és a gazdaságot is bővülés jellemzi majd.

Vannak még olyan energiaintenzív ágazatok, amelyek szenvednek, például a vegyipar és a fémipar

– mutatott rá Suppan Gergely. A szakértő György László kormánybiztost idézte, aki korábban rávilágított, hogy ugyan csökkentek az energiaárak, de a jelenlegi 35-40 eurós gázár még mindig duplája a háború előtti értéknek. Amerikában pedig jelentősen alacsonyabb az energia ára, ez pedig versenyelőnyt ad a világ legerősebb gazdaságának, a német ipar pedig hátrányt szenved el, amelyből nem biztos, hogy fel tud állni.

– figyelmeztetett a közgazdász. Suppan pozitív fordulatot lát a lakáspiacon, szerinte az ágazat már elmozdult a mélypontról, látszik a kiút. Ezt támasztja alá, hogy a havi bázison mért építési engedélyek száma már növekedést mutat, és a csok plusz is felpörgeti majd a keresletet. 

Az olyan kormányzati kezdeményezések, mint például a Baross Gábor Tőkeprogram, megakadályozták, hogy tömeges csőd legyen Magyarországon.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a gazdasági teljesítményünket sok esetben olyan külső tényezők határozzák meg, mint hogy Brazíliába megérkezik-e az El Nino, csökkentve a kínálatot a globális gabonapiacon. A szakértők egyetértettek abban, hogy az infláció tovább csökken majd és a jövő évben gazdasági növekedés lesz Magyarországon. Abban sem volt vita, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan számos ágazatot átír majd.

Az eseményen a Makronóm Intézet ismertette az idei év végi és a jövő év végi gazdasági előrejelzéseit is:

	2022	2023	2024
GDP (volumenindex)	4,6	–0,4	3,6
Háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)	6,5	–3,2	4,4
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)	0,1	–10,9	5,1
Export (volumenindex, nemzeti számlák)	12,6	0,5	4,2
Import (volumenindex, nemzeti számlák)	11,6	–4,6	3,7
Infláció (%)	14,5	17,7	5,6
Jegybanki alapkamat az időszak végén (%)	13	10,75	5,8
Munkanélküliségi ráta (%)	3,6	4	3,8
Foglalkoztatottak száma (ezer fő)	4696	4721	4744
Bruttó átlagkereset változása (%)	17,5	14,3	12,4
Reálkereset változása (%)	2,6	–2,8	6,4
A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ában)	–8,3	–0,8	0
Külső finanszírozási képesség (a GDP %-ában)	–6,2	0,6	1,5
Az államháztartás egyenlege (a GDP %-ában)	–6,2	–5,8	–3,6
Államadósság (a GDP %-ában)	73,9	71,6	70,9

(Borítókép: Németh Emília / Index)