A valaha volt legnagyobb bírságot szabta ki az MNB

Mint arról az Index is írt, a Falcon Kereskedőház és a Falcon Benefit cégek jogosulatlanul gyűjtöttek betétet, a csalásra 2022-ben derült fény.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a csalók „vásárlási utalványaikra” és különféle megnevezésű „programszerződéseikre” irreálisan magas garantált hozamot ígértek több ezer ügyfélnek, milliárdos összeget beszedve tőlük.

Az MNB emellett feljelentést tett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, piramisjáték szervezése és közokirat-hamisítás gyanúja miatt. A jogsértő cégeknél zár alá vett 2,3 milliárd forintnyi befektetői vagyont, amelyet átadott a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóságnak.

Több mint négyezer károsultja van az ügynek

A jegybank vizsgálatában a – befektetőket megkárosító – tevékenység megakadályozására tavaly októberben rendőrségi feljelentést tett, figyelmeztetést tett közzé a honlapján a társaságokról, idén februárban pedig ismételten tájékoztatta a nyilvánosságot a jogsértő társaságok újabb lépéseiről.

Már a piacfelügyeleti vizsgálat során azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a cégek és a magánszemély bármely, a jegybank engedélyéhez vagy regisztrációjához kötött tevékenységet végezzenek. A vizsgálat megállapította, hogy

Ezekben azt vállalták, hogy ha a befektetők az általuk féláron vásárolt utalványokat nem használják fel, akkor – jellemzően 3 hónap után – azok névértékét, azaz a befektetők által átadott összeg garantáltan kétszeresét fizetik vissza. „Utalvány kezelési megbízást” is aláírtak a velük megállapodó személyekkel, melyben utóbbiak díj fejében megbízták a társaságokat, hogy az általuk vásárolt Falcon utalványokat „megőrizzék, kezeljék”.

Eleve csalásra épült a rendszer

A piacfelügyeleti eljárás során az MNB megállapította, hogy az utalványokat egyetlen szolgáltatónál sem lehetett felhasználni, a befektetők többsége az utalványokra eleve nem is tartott igényt. Az utalványokra való hivatkozás csak az engedély nélküli forrásgyűjtés leplezésére szolgált. Az ajánlott hozam irreális volt.

A társaságok üzletszerű – azaz nyereség fejében, előre meg nem határozott ügyfélkör számára történő és rendszeres gazdasági tevékenységként folytatott – működésük ellenére nem rendelkeztek a visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító MNB-engedéllyel. Az MNB a piacfelügyeleti eljárás során azt is feltárta, hogy a társaságok mellett eljáró természetes személy érdemben közreműködött a Falcon-cégek engedély nélkül végzett tevékenységében. Szervezte, irányította működésüket, eljárt egyes befektetők felé, szerződések megkötésében vett részt, és ügyfélpénzeket vett át.

Emellett a vizsgálat során a társaságok és a magánszemély hamis, a befektetőket hitegető információkat terjesztettek például a már zárolt – és így a pénzek eltűnését megakadályozó – bankszámlák zárolásának feloldásáról, az ügyfélpénzek közelgő „visszaszolgáltatásáról”, a Falcon-csoport „erőteljesen fejlődő” tevékenységének állítólagos legális folytathatóságáról, vagy éppen a korábbi befektetések különféle kriptoeszközökbe történő „átforgatásáról”.

Több mint másfél milliárdos bírságot kaptak a csalók

Az MNB ma közzétett határozatában a jogsértések miatt 940 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Falcon Kereskedőház Kft.-re, illetve 500 millió forintot a Falcon Benefit Kft.-re engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási – pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása – tevékenység végzése miatt, és véglegesen megtiltotta a jogosulatlan tevékenység folytatását.

A cégek tevékenységében közreműködő magánszemélyt összesen 100 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a felügyelet. 

A cégekkel szemben kiszabott bírságösszegeknél súlyosító körülménynek minősült, hogy az érintettek tevékenységüket huzamosabb időn át (egyenként több mint 1 évig) végezték, jelentős mennyiségű befektetővel szerződtek, és nagy összegű ügyfélpénzt gyűjtöttek össze. A jogszabály által előírt garanciarendszer hiányában ezzel kiemelt befektetői kockázatot idéztek elő, ami alkalmas volt arra, hogy a befektetők károkat szenvedjenek el, és így gyengüljön a pénzügyi piacokba vetett közbizalom. A magánszemély a társaságok irányítójaként érdemben közreműködött az ügyfelekkel történő szerződések megkötésében és a velük való kapcsolattartásban.

Az MNB szerint a befektetők pénzeinek visszajuttatására a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesítve nyílik majd lehetőség. Mint írták, a károsult befektetőknek (ha még nem tették meg) érdemes haladéktalanul feljelentést tenni, illetve előterjeszteni polgári jogi igényüket.