Magyarország egyedüliként ellenáll, az összes többi EU-s tagállam aláírta a kezdeményezést

Giles Dickson, a nyilatkozatot kezdeményező WindEurope lobbicsoport vezérigazgatója közölte, hogy kedden 26 ország vállalta, hogy végrehajtja az EU szélenergia-csomagjában meghatározott intézkedéseket – írja az Euractiv.

„Bár a szélenergia-ágazat történelmileg az EU sikertörténete, számos kihívással néz szembe. Az egész európai szélenergia-ökoszisztémának össze kell fognia, hogy ezeket a kihívásokat kezelje” – áll a dokumentumban, az Európai Bizottság októberben terjesztett szélenergia-csomagra utalva.

A nyilatkozatot aláíró 26 fél arra vállalt kötelezettséget, hogy „elegendő megbízható csővezetéket biztosít a szélenergia kiépítéséhez”, első körben a 2024–2026 közötti időszakra. A végső cél az, hogy a szélenergia-kapacitásra vonatkozó nemzeti árverési rendszerek megváltoztatásával „előmozdítsák a magas környezetvédelmi, innovációs, kiberbiztonsági és munkaügyi normáknak megfelelő, kiváló minőségű szélturbinák gyártását”.

Míg az európai szélturbinagyártók – mint például a 2023 elején majdnem csődbe ment Siemens Energy – egyre veszteségesebben üzemelnek, addig a kínai gyártók évről évre erősödnek, és egyre jelentősebb szerepet töltenek be a globális piacon. Az EU tagállamaiban mindez felébresztette a protekcionista ösztönöket annak ellenére, hogy egyetlen kínai szélturbinát sem telepítettek európai földre.

A szélenergia-fejlesztők áramszolgáltatási szerződésekre pályázva az általuk kínált villamos energia árán versenyeznek, és általában a legolcsóbb ajánlat nyer. Ezek a versenyek rendre az olcsóbb, Kínában gyártott turbinákat beszerző fejlesztőknek kedveznek, ami miatt a szélerőműipar kitartóan lobbizik a rendszer megváltoztatása érdekében.

Az új nyilatkozat szerint az EU mostantól azokat az ajánlatokat választja, amelyek az európai ajánlattevőknek kedveznek. Az európai gyártók külön-külön is megtiltották a kínai versenytársaknak, hogy tagjai legyenek fő lobbiszervezetüknek, a WindEurope-nak.

A charta továbbá kötelezi az aláírókat arra, hogy „növeljék a szélerőművek gyártási kapacitását az EU-ban, hogy kielégítsék a szélerőműprojektek iránti várhatóan megnövekedett keresletet, miközben kötelezettséget vállalnak arra, hogy szükség szerint megerősítik a meglévő foglalkoztatási és ipari kapacitásokat”.

Magyarország nemet mond

A nyilatkozatot egyedül Magyarország nem írta alá. Mint a Politico felidézi, Magyarország kitartóan ellenáll az Európai Unió felszólításának, hogy lazítson a Kínához fűződő kapcsolatain. Ismert az is, hogy – ahogy az Indexen is írtunk róla – a kínai Huawei korszerű mobilkommunikációs rendszerét építik ki a Budapest–Belgrád vasútvonalon, ami szintén a kínai befolyás növekedése miatt aggasztja az Európai Parlamentet. A Debrecenben megépített kínai akkumulátorgyár is egy sor ellenállásba ütközött.

A lap szerint mindez alapján egyértelműnek látszik, hogy Magyarország az EU-val ellentétben nem kíván hátat fordítani Kínának, mivel jövedelmező kapcsolatot tart fenn az országgal – és ennek értelmében mondhatott nemet a keddi nyilatkozat aláírására is.