Nagy dilemma előtt a kormány: mi legyen a rezsiszámlákkal?

„Ugyanannyi a gáz ára, mint tíz évvel ezelőtt, a rezsicsökkentett mennyiség felett viszont továbbra is ennél drágábban adja a kormány a gázt a lakosságnak” – közölte az RTL (Megjegyzés: az adat pontatlan lehet, mert – bár nem említik, melyik gázra érvényes ez az állítás –, miközben a holland gáztőzsdén 2013 decemberében 27 eurót kellett fizetni megawattóránként, jelenleg 34-et kell fizetni érte. Valójában idén júliusban voltak hasonló szinten az árak a 10 év ezelőttihez képest).

Ugyanakkor, ahogy arra az RTL riportja rávilágít,

A nemzetközi gázár a rezsicsökkentés miatt esszenciális kérdés. Bár továbbra se szerencsés a nagykereskedelmi piaci árhoz a lakossági piaci árat hasonlítani, a tavaly megváltoztatott rezsiárakhoz képest, ténylegesen jelentősen csökkentek az árak a tőzsdén.

Az RTL emlékeztetett arra is, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter októberben kifejtette, a kormány olcsóbban veszi a gázt, mint ahogy a fogyasztóknak kiszámlázza (bár nem mindegy, hogy a fogyasztók alatt kiket értünk). Így a miniszter akkor aláhúzta, felülvizsgálják a mostani gyakorlatot.

December 31-ig van a jelenlegi szabályzás, és utána tud arról dönteni a kormány, hogy változtat ezeken.

Orbán Viktor miniszterelnök már árnyalta a képet a nemzetközi sajtótájékoztatóján: a kormányfő nem tett ígéretet az árak felülvizsgálatára. „Nekünk nincs időponthoz kötött árfelülvizsgálatunk. A kormány folyamatosan követi (a piaci – a szerk.) a történéseket.” Leszögezte, hogy a döntések nagy része az energiahivatal kezében van, amely a kormánytól teljesen független állami szerv. A Demokratikus Koalíció eközben drasztikus gázárcsökkentést követelt a napokban. 

Jövőre biztosan csökken a gáz és áram ára

Az Index korábban megkérdezte erről a kérdésről Holoda Attila energetikai szakértőt. Aki kifejtette, hogy a kormány fordíthatja-e energiatakarékossági intézkedésekre a hamarosan érkező uniós pénzek első részét.

A tőzsdei ár alacsonyabb, mint a rezsicsökkentett ár? Ezt a szakértő cáfolta, és elmagyarázta, miért és hogyan változtatta meg az energiaárakat az ukrajnai háború, majd lassan kezdtek el visszatérni a normál tartományba a gáz- és az áramárak. Mostanra már leürítettük a tavaly, drágán vásárolt gázt a tárolóinkból.

Azonban mivel tavaly hosszú távú szerződéseket kellett kötni viszonylag gyorsan, ezért akkor követő árakon szerződtünk, vagyis ez követi a nemzetközi gáztőzsde árait, és ha ott csökkenés van, akkor idővel ez nálunk is olcsóbb energiát eredményez. Hosszú távú szerződéseknél soha nem kötnek fix szerződést, hiszen így képtelenség lenne követni az energiahordozók árában bekövetkező változásokat.

A szakértő szerint az áram ára pedig követi a földgáz árát. Ez azért van, mert a földgáz az egyetlen kiegyensúlyozó energia, amely képes arra, hogy az időjárás- és napszakfüggő megújulókat pótolja. Tehát éjszaka például sokkal nagyobb mértékben működnek földgáztüzelésű erőművek, amelyek így állítják elő az áram egy jelentős részét.

A beszélgetés során szó volt még arról is, hogy:

• Magyarországon tavaly augusztusban versenypiaci árat szabtak meg, például a földgáz esetében, azonban ma már az akkori áraknál olcsóbb az energia a nemzetközi piacokon. Mit jelent ez ránk nézve?
• Meglepő, hogy a holland gáztőzsde, a TTF mellett, például Magyarországon is működik ilyen, csak ezt kevesen tudják. Mire van ennek hatása?
• Az elmúlt másfél évben mennyivel sikerült csökkenteni Magyarország függőségét az orosz földgáztól?
• Miért nincs jelen Magyarország intenzívebben az európai integrált árampiacon?
• Kiktől és hogyan veszünk napi szinten áramot?
• Hogyan tudnánk tárolni, ha innen-onnan is vásárolnánk olcsó áramot?
• Mit jelent az, hogy feltöltött gáztároló, és ez hogyan viszonyul az egyes országok éves fogyasztásához?
• Mennyit tud egy németországi tároló, és mennyit tudunk mi, magyarok?
• Miért és kiknek vállalunk földgázbértárolást?

(Borítókép: Kormányinfó 2023. december 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)