Megbetegedésekre készül a kormány, karantént is kilátásba helyeztek

Az Agrárminisztérium új rendeletet jelentett be a szerda este megjelenő Magyar Közlönyben, amely jelentős változásokat hoz a méhállományok védelmében és a méhek betegségeinek kezelésében. 

Az új rendelet, amely a korábbi 70/2003. (VI. 27.) FVM-rendeletet módosítja, több fontos intézkedést tartalmaz, amelyek célja a méhpopuláció védelme és a méhek egészségének fenntartása.

A rendelet szerint az újonnan kezdett méhészkedést (méhtartást) a tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi.

Ha a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén egy legalább 40×30 cm nagyságú táblán a nevét, a méhészet tenyészetkódját és a telefonszámát jól látható módon feltüntetni. Ez az intézkedés javítja a nyomon követhetőséget és elősegíti a gyorsabb reagálást esetleges betegségek kialakulása esetén.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Kandrács Csaba beszélt a biodiverzitás védelmének fontosságáról, amelyben a jegybank élen jár, és a világ tőlünk tanul. A központi bank alelnöke korábban kiemelte a méhek védelmét, hiszen súlyos következményei lehetnek, ha a létszámuk csökken. Mindemellett arról is szót ejtett, hogy a hatodik kihalási hullámban vagyunk. 

A méhek minden rezdülését figyelik

A méhcsaládok éves egészségügyi monitoringjára is sor kerül évente július 15. és október 15. között, amelyet a járási hivatalok szerveznek meg és a hatósági állatorvosok, illetve a méhegészségügyi felelős végeznek el. 

A vizsgálatról és annak eredményéről összesítő kimutatást készítenek. A vizsgálatok eredményeit a vármegyei kormányhivatal összeveti a Tenyészet Információs Rendszerben szereplő adatokkal, és eltérés esetén módosítja azt.

Egy további fontos változás, hogy a méheket csak egészségügyi igazolással szabad áthelyezni, amely megszerzéséhez a vizsgálatot a méhegészségügyi felelős folytatja le. Az egészségügyi igazolás kizárólag kedvező eredményű vizsgálat esetén állítható ki.

Ez az intézkedés a méhek közötti betegségterjedés megelőzését szolgálja. A rendelet szigorú intézkedéseket is tartalmaz a méhbetegségek esetén, beleértve a fertőzött méhcsaládok leölését állami kártalanítás mellett, ha a betegség megállapításra kerül.

„A helyi zárlat alatt álló helyen a beteg vagy a fertőzöttségre gyanús méhcsaládoktól származó mézet, lépet és viaszt a betegség megszűnte után – a járási hivatal engedélyével – a vármegyei kormányhivatal által ellenőrzött felhasználónak lehet átadni, aki az elszállított terméket csak ipari célra használhatja fel” – írják a rendeletben.

A helyi zárlat alá vont fertőzött méhészet GPS-koordinátáit és a helyi zárlat elrendeléséről szóló határozatot a járási hivatal megküldi a Nébihnek, amely a zárlat alatt álló területről a honlapján elérhető nyilvántartást vezet, amelyet az online felületen térképes formában közzétesz.

Az új rendelet végrehajtása a méhészetek és a méztermelés hosszú távú érdekeit szolgálja, amely fontos része Magyarország mezőgazdaságának. Ugyanakkor számos kihívással néz szembe az ágazat, ezek közül kiemelkedő az olcsó, sokszor hamis kínai méz terjedése a piacon. Nem meglepő, hogy a magyar mézexportőrök elégedetlenek, erről nyíltan vallottak lapunknak.

Az új rendelet értelmében, ha a méhész a méhészkedést (méhtartást) nem kívánja folytatni, úgy azt legkésőbb nyolc napon belül bejelenti a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt a nyilvántartásból törli.