Nagy Márton terítette a lapjait, erre készül 2024-ben

„2023 gazdaságilag nehéz volt, a háború, a szankciók, az energiaválság egész Európa gazdaságát lelassította. Brüsszel rossz döntései miatt a magyar kormánynak határozott lépéseket kellett tennie, hogy letörje a szankciós inflációt, és megvédje a munkahelyeket, a gazdaságot” – kezdte a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban. 

Felsorolta, hogy a kormány milyen intézkedésekkel segítette a hazai vállalkozásokat:

• bevezette a kötelező akciózást,
• bevezette az online árfigyelőt,
• ösztönözte az állampapír-vásárlást és
• segített a cégeknek kiszabadulni a rossz energiaszerződésekből.

„A gazdaságvédelmi intézkedésekkel visszaszorítottuk az inflációt, ami év végére 6 százalék körülire csökkenhet” – fűzte hozzá.

A reálbér növekszik, de önmagában ez még nem elég

Nagy Márton emlékeztetett, hogy szeptember óta újra nőnek a reálbérek, és egyre többen dolgoznak. A harmadik negyedévben megindult a gazdasági növekedés.

– hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter. Hozzátette, hogy „2024-ben már a gazdasági növekedés helyreállítása lesz az első, mert ha van gazdasági növekedés, előrébb léphetnek a családok, a vállalkozások, és tovább emelkedhetnek a bérek is.”

Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy a cél az, hogy jövőre újra dinamikusan, 4 százalékos ütemben növekedjen a gazdaság, amihez három célt kell teljesíteni:

„Másrészt helyre kell állítani a belgazdasági termelést, a beruházásokat 25 százalék feletti szinten kell tartani, ennek érdekében jövő év elején új hitelprogram indulhat. Tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást is: a 16–64 éves korosztályban a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra. Ennek érdekében a kormány új, célzott munkaerőpiaci programot készít” – jelezte a miniszter.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!