A Mol döntésének piacformáló hatása lett, így változtak az üzemanyagárak

„Úgy döntöttünk, hogy a fogyasztók érdekeit figyelembe véve két részletben érvényesítjük a kötelező jövedékiadó-emelést: az első emelésre január elsején, a másodikra pedig nagyjából január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal” – jelentette be az Indexnek még december végén Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója.

Még tavaly júliusban derült ki, hogy a Pénzügyminisztérium brüsszeli előírásokhoz igazodva január elsejétől kénytelen megemelni a jövedéki adót, ami összesen 41 forintos drágulást jelentett volna.

A Mol lépése dönthetett

Kedden lapunk megkereste Bujdos Esztert, a holtankoljak.hu ügyvezetőjét, hogy az adatbázisuk szerint a benzinkutak hogyan érvényesítették az adóváltozást.

A szakértő kiemelte: a Mol csoporthoz, mint az ország legnagyobb szereplőjéhez, muszáj alkalmazkodnia a piacnak. Országosan ugyanis nagyjából 700 töltőállomást üzemeltetnek a 2000-ből.

„Bár korábban nem minden esetben érvényesült a vállalat piacformáló hatása, most lehetett arra számítani, hogy a piaci szereplők követik az árazásban” – mondta Bujdos Eszter, aki arra is kitért, hogy voltak olyan benzinkutak, amelyek egy részletben emelték meg a benzin és a gázolaj árát.

A holtankoljak.hu adatbázisa szerint kedden átlagosan a benzinért 561, míg a gázolajért literenként 598 forintot kellett fizetni – ez lehet a bázisár az idei évhez. 

„Összességében december végéhez képest 20 forintos emelkedés látható a piacon” – összegezte a holtankoljak.hu ügyvezetője. Érdekesség, az egyik diszkonthálózat nem érvényesítette még a 20 forintot sem, mindössze 16-tal növelték az árakat.

Bujdos Eszter szerint a továbbiakban csökkenő trend jöhet az árakban, amit majd kompenzál a január derekán érkező újabb 20 forintos jövedékiadó-emelés. Arra is érdemes kitérni, hogy 2023 december végén, a szeptemberi árakhoz képest több mint 100 forinttal kevesebbet kellett fizetni a kutakon.

Illetve a kétlépcsős adóemelés nélkül január elsején egy 40 literes tankolás esetén 1600 forintos többletköltséggel kellett volna számolni december 31-hez képest.

Hernádi Zsolt: Jelentős csökkenés nem várható

Az Európai Unió korábban bevezetett egy minimum jövedékiadó-szintet, melyet hosszú ideig Magyarország elmulasztott érvényesíteni, azonban már nem lehetett halogatni. De valljuk be, ez nem az unió költségvetését gyarapítja, hanem a magyar államét – mondta az Indexnek Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.

Az az üzemanyag-kereskedők döntése, hogy a 41 forintos emelést mennyire építik be. Mi is úgy döntöttünk, hogy egy részét csak később, január közepén építjük be a kiskereskedelmi árakba. Fokozatosságra törekszünk, hogy meg tudjuk őrizni a versenyképességünket és a nemzetközi árpozíciónkat, üzletileg legegyszerűbb egy ilyen változás hatásait több lépésben ráterhelni a piacra. Csendben teszem hozzá, ez a lépés a magyar fuvarozói szektornak is jót tesz

– fogalmazott Hernádi Zsolt, aki arra is emlékeztetett, hogy az üzemanyagok árát döntően külső tényezők, a keresleti és kínálati viszonyok befolyásolják, de a jelenlegi helyzetben van mozgásterünk. 

Valószínűleg jelentős árcsökkenés nem várható. Mint említettem, az árak alakulására döntő hatással vannak külső tényezők: ilyenek sajnos a szemünk előtt zajló háborúk, amelyek sora könnyen lehet, hogy további konfliktusokkal bővül. Napjainkban sajnos a konfliktusok megoldására egyre gyakrabban nem békés megoldást keresnek a felek. És ezeknek hatása van az árakra. Hogy egy aktuálisan fenyegető esetet említsünk, egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Ez a szám ugyanakkor spekulatív, a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehet

– összegezte a legnagyobb magyar vállalat első embere, aki az interjúban egyebek mellett arról is beszélt, hogy 

• nyert vagy veszített a Mol az orosz–ukrán háborún;
• mennyibe kerültek a szankciók az olajipari cégnek; 
• milyen segítséget adhat a vállalatnak a kormány; 
• az olajszállításban Horvátország hogyan él vissza a helyzetével;  
• kikéri-e Orbán Viktor a véleményét; 
• még mindig elfogatóparancs van érvényben ellene Horvátországban.

(Borítókép: Piotr Polak / MTI)