Újra bekopogtatott Európa rémálma, de a magyar adatokat így is lekörözi

Szakértői várakozások átlagában magasabb, 3 százalékos infláció szerepelt decemberre. Decemberben 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak novemberhez képest, amikor 0,6 százalékos csökkenést mértek.

Éves összevetésben az energiaárak csökkentek a legnagyobb mértékben decemberben, 6,7 százalékkal a novemberi 11,5 százalékos esés után. A legnagyobb áremelkedés továbbra is az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek együttes körében volt, 6,1 százalék decemberben a novemberi 6,9 százalék után.

A legmagasabb éves inflációt Szlovákiában (6,6 százalék), Ausztriában (5,7 százalék) és Horvátországban (5,4 százalék) jegyezték. A legalacsonyabb áremelkedés Belgiumban és Olaszországban volt, egyaránt 0,5 százalék, illetve Lettországban, 0,9 százalék – összegezte az MTI.

Érdekesség, hogy a novemberi kétéves mélypontot jelentő 3,2 százalékról 3,7 százalékra emelkedett a német infláció is decemberben, ami teljes mértékben megegyezik az előzetes elemzői várakozások konszenzusával – írta meg a Világgazdaság.

Itthon tartós dezinfláció tapasztalható

Bár Magyarországon a decemberi inflációs adatok jövő héten pénteken érkeznek, novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. 

Novemberben az előző év azonos időszakához képest az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (49,7 százalék), a csokoládéé és kakaóé (19,1 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (17,9 százalék), valamint a büféáruké (17,0 százalék). 

A novembert megelőző három hónapban már jelentősen látszik az árcsökkenés:

• októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak, szeptemberhez képest átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek,
• szeptemberben az infláció 12,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbiakat, egy hónap alatt 0,4 százalékkal nőtt,
• augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 16,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, egy hónap alatt pedig 0,7 százalékkal nőtt.

A magyar adatokból jól látható, az infláció csökkenése elsősorban a bázishatásnak köszönhető.