Egyértelmű üzenetet küldött a Mol: a Janaf kihasználja Magyarországot

2024.01.05. 15:28
A Mol a Janaf állításaira válaszolva ismét leszögezi, hogy a horvát olajvezeték-üzemeltető továbbra is aránytalanul magas, és tisztességtelen árat kér szolgáltatásaiért – írta a pénteki közleményében a Mol-csoport. A vállalat szerint ez egy egyszerű európai árösszehasonlítás alapján bárki számára egyértelművé és nyilvánvalóvá válik. Tény: az elmúlt években a Janaf jelentősen megemelte szolgáltatásainak árát, amelyek ennek következtében az európai referenciaár többszörösébe kerülnek.
  • A Mol-csoport mostani közleményére azért került sor, mert Indexnek adott interjújában január másodikán Hernádi Zsolt leszögezte: „a horvát szállítási költség még mindig a négyszerese a méltányos piaci árnak. Horvát partnereink egyszerűen visszaélnek a kiszolgáltatott helyzetünkkel, és ezzel nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának és Csehországnak is megnehezítik a helyzetét”.
  • Majd csütörtökön erre reagált a Janaf. Akkor azt írták, a Janaf biztonságos és megbízható partner, amely hozzájárul Magyarország és Szlovákia stabil olajellátásához. „A Janaf a leghatározottabban visszautasítja Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának a szállítási díjak mértékével kapcsolatos állításait” – volt olvasható a vállalat közleményében, amelyben azt is kiemelték, hogy a Janaf és a Mol régóta fennálló partneri viszonyt ápol.

Erre érkezett most péntek délután a Mol-csoport hivatalos válasza. Magyarország legnagyobb vállalata a közleményben azt hangsúlyozta, hosszú ideje vizsgálják és elemzik a rendkívül magas kompenzáció okait,

de eddig nem találtak elfogadható magyarázatot arra, hogy a JANAF által 2023-ban alkalmazott, drasztikusan megemelt, így aránytalanul és indokolatlanul drága árazás mögött milyen okok húzódnak meg.

A Janaf ezzel kapcsolatos nyilatkozatai szintén nem szolgáltatnak meggyőző érveket a kérdésben. A Mol-csoport szerint mivel az emelés messze meghaladta az európai energiaárak emelkedésének mértékét, jogosnak tűnik a feltételezés, hogy a Janaf az Ukrajna és Oroszország közötti háború által teremtett helyzetet profitszerzésre használja.

Egy válságos időszakban a Janaf tehát ahelyett, hogy szolidaritást mutatna a régió többi államával, úgy döntött, hogy kihasználja a tengerparttal nem rendelkező Csehország, valamint Magyarország és Szlovákia kitettségét, amelyek finomítói a csővezetéken szállított orosz kőolaj egyetlen életképes alternatívájaként nagymértékben függenek az Adria-vezetéktől.

A Mol-csoport szerint egyúttal az is nyilvánvaló, hogy a Janaf bevételei az egekbe szöktek – feltehetően nagyrészt az új árpolitikának köszönhetően –, ami a közelmúltban minden korábbit meghaladó pénzügyi eredményeket tett lehetővé a vállalat számára.

Nem igazán érthető a horvátok meglepődése

Ahogy azt korábban már megfogalmaztuk a legmeglepőbb dolog, hogy a horvát céget váratlanul érte Hernádi Zsolt kijelentése. Már a magyar kormány tagjai is alátámasztották az elnök-vezérigazgató szavait: Nagy Márton korábban úgy fogalmazott, a Mol a piaci átlag három–ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt. Az emelésről a nemzetgazdasági miniszternek azért kellett megszólalnia, mert szerinte ez már befolyásolta az inflációs adatokat is – a horvátok akkor semmilyen válasszal nem szolgáltak.

Ráadásul az Index más piaci információi szerint a Janaf a Baku–Tbiliszi–Ceyhan- (BTC-) vezetéken felszámított referenciadíj négyszeresét kéri el a szállításért cserébe, amit egyébként megtehet, hiszen a szankciós politika értelmében a Mol-csoportnak (különösen az exportra szakosodott SLOVNAFT finomítónak) növelnie kellett az alternatív kőolaj bedolgozási arányát, és ehhez az Adria-vezetéket kell használnia. (A BTC-vezeték a Kaszpi-tenger olajmezőiről szállít nyersolajat a török partokig.)

Végezetül Hernádi Zsolt kommunikációja végig transzparens volt, számos fórumon jelezte már korábban az aggályait, ahogy maga az olajvállalat is. A Mol korábban már egyértelműen közölte: igazságtalannak tartja a történelmi kiszolgáltatottsággal való visszaélést.