Célba talált a kormány csúcsfegyvere

Tavaly novemberben a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója csökkent, míg az új szerződéskötések összege nőtt – olvasható a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb közleményében. Az új lakáscélú hitelszerződések közel egészét éven túli kamatfixálás mellett kötötték a háztartások a hitelintézetekkel, a kamatfixálás átlagos hossza 149 hónap volt.

A jegybank emlékeztetett arra, hogy a lakossági ügyfelek számára a babaváró támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott hitelek új szerződéses összege novemberben 33,6 milliárd forint volt. A program kezdetétől 2023. november végéig összesen 2328 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződést a háztartások a hitelintézetekkel.

A mostani adatokra komoly hatást gyakorolhatott, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter javaslatára és a Bankszövetség támogatása mellett a kereskedelmi bankok október 9-től önkéntes kamatplafont alkalmaznak. Az önkéntes kamatplafon – a lényegesen kedvezőbb feltételek miatt – a vállalkozások és a családok számára több millió forintos megtakarítást jelenthet – írta akkor közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. 

Ez lehet a fordulat?

A háztartások lekötött forintbetéteinek átlagos kamatlába mérséklődött, míg az éven belül lekötött euróbetéteké nőtt. Az új szerződések értéke a forintban lekötött betétek és az éven belül lekötött euróbetétek esetén is csökkent.

Az euróhitelek esetén az 1 millió euró érték alatti kategóriában az átlagos kamatláb csökkenése, míg a magasabb értékkategóriában növekedés volt megfigyelhető. Továbbá a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek új szerződéses értéke csökkent, míg az euróhitelek kibocsátása nőtt az előző hónaphoz képest.

A nem pénzügyi vállalatok lekötött forintbetéteinek átlagos kamatlába csökkent, míg az éven belül lekötött euróbetéteké növekedett. A lekötött forintbetétek új szerződéses értéke mérséklődött, míg az éven belül lekötött euróbetétek esetén emelkedés volt megfigyelhető.

Ahogy arra a Portfolió is rávilágított,

A lakossági betétállomány kivételével, úgy tűnik, sikerült elkerülni az év/év alapú visszaesést, és megállni egy stagnálásközeli állapotban. Majd a lap kiemelte: „az önkéntes THM-plafon és a csokváltozások miatt előrehozott lakáskereslet mellett mintha az általános gazdasági környezet javulása is látszana már a novemberi hitel- és betéti statisztikákon” – fogalmaztak.

Óriási hatása volt a kormány lépésnek

Ahogy azt korábban megírtuk, kedden már három bank is hét százalék alatti THM mellett kínált lakáshitelt egy 600 ezer forintos jövedelmet felmutatni tudó családnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a THM-plafon 6 millió forinttal csökkentette eddig az átlagos családok hitelköltségét.

Azt, hogy komoly változások jönnek januártól, már sejteni lehetett akkortól, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium (akkor még GFM néven) közölte: a Magyar Bankszövetség képviselőivel október végén tető alá hozott megállapodás értelmében megtartott rendszeres tanácskozás decemberi fordulójában megállapodás született. Ennek értelmében

Ez azt jelenti, hogy minden bankhoz forduló adós – ha megfelel a hitelnyújtási feltételeknek – maximum ilyen szintű hitelköltség mellett kaphat kölcsönt. A jobb adósok – a magasabb jövedelemmel bíró ügyfelek, illetve az adott banknál régóta számlát vezető, a pénzintézettől több szolgáltatást igénybe vevő hiteligénylők – ennél is alacsonyabb kamatokkal számolhatnak majd.

A THM-plafon bevezetését követően jól lehetett látni, hogy a bankok a kamatplafon alatt komoly versenybe kezdtek, aminek eredményeképp az ügyfelek számára ajánlott THM-szint átlagosan 50-80 bázisponttal az első körben meghatározott 8,5 százalékos szint alá került – amennyiben az adós(ok) legalább nettó 600 ezer forintos jövedelmet képesek voltak felmutatni –, ez pedig azért már nem ördögtől való nehézség egy-egy családban.

Szakértők szerint a bankok a versenytársak január 2-tól érvényes kondícióit áttekintve hamarosan tovább finomítják majd saját ajánlataikat, így a mostani kamatok néhány héten belül még alacsonyabbak lehetnek. Ezt támogatja a továbbra is csökkenő pályán lévő infláció és a jegybanki, valamint a pénzpiaci kamatok további csökkenése. De persze a verseny hatásairól se feledkezzünk el – ha tényleg boom indul a lakáshitelezésben, akkor a bankok ott akarnak majd lenni az első sorban.

(Borítókép: Nagy Márton 2022. május 26-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)