Eltűntek a nézők a tévéképernyők elől, de hová lettek?
A tévénéző népesség gyorsabban és nagyobb ütemben öregedett, mint a magyar társadalom egésze, de karakteresen átalakult a hazai televíziós piac az új évezredben a technológiai fejlődés, a médiafogyasztási szokások változása és a digitális platformok megjelenése miatt is – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából.
Átlagosan tíz évvel voltak idősebbek a képernyő előtt ülők 2022-ben a lakosság átlagánál, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt. A népesség átlagéletkora az elmúlt két és fél évtizedben 38 évről 43-ra emelkedett, míg a tévénézők átlagéletkora 42-ről 53 évre nőtt.
Még mindig a televízió a legnépszerűbb
Napjainkban a szabadidő eltöltésében még mindig a televízióé a főszerep: 2021-ben csaknem három és fél órát töltöttek internetezéssel a tizenöt évesnél idősebb honfitársaink, a televízió előtt viszont több mint öt órát ültek.
A televíziózási szokások ugyanakkor átalakultak az elmúlt csaknem két évtizedben a lekérhető médiaszolgáltatások és a videómegosztó platformok megjelenése miatt. A műszeres televíziós közönségmérés kezdete óta a magyar lakosok napjuk közel hatodát tévénézésre fordították, sőt a Covid-járvány idején ez az arány még tovább emelkedett, így 2020-ban már egy átlagos nap ötödét e tevékenységgel töltötték.
Bár a napi fogyasztási idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre emelkedett, az utóbbi évtizedekben több mint egymillió néző tűnt el a tévéképernyők elől.
Elsősorban az idősebb generáció tagjaira jellemző, hogy rendkívül sokat ülnek a tévékészülékek előtt: nekik az elmúlt 25 évben majdnem három órával növekedett a napi tévéfogyasztási idejük. Ennek köszönhető, hogy összességében több mint egy órával nőtt a tévénézésre fordított idő a négy év feletti lakosságra vetítve. A magyarok az európai átlagnál többet tévéznek: míg 2021-ben az európai lakosság 70 százaléka, a magyarok 73 százaléka töltötte az idejét a képernyő előtt napi szinten.