Felcsillant a remény a boltokban

Novemberben az előző év azonos időszakához képest az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 5,4 százalékkal visszaesett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom 0,6 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene nem változott, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,6 százalékkal mérséklődött.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 3,9 százalékkal csökkent:

• Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 3,5 százalékkal nőtt,
• azonban a használtcikk-üzletekben 4,1,
• a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,1,
• a bútor-, műszakicikk-üzletekben 7,8,
• az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,2, a textil-,
• ruházati és lábbeliüzletekben 9,9 százalékkal kisebb lett.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 11 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 0,3 százalékkal csökkent.

Novemberben a kiskereskedelem forgalma folyó áron 1602 milliárd forintot ért el. A kiskereskedelmi forgalom 46 az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Tavaly január és november között – az előző év azonos időszakához képest – a kiskereskedelmi forgalom volumene 8,7 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 5,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,1 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.

Amennyiben a korábbi adatokhoz viszonyítjuk novemberi adatokat, úgy némi optimizmusra adhat okot, hogy havi alapon már növekedés látható. Hiszen

• októberben a kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 0,3 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest,
• szeptemberben 7,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző hónaphoz képest lényegében változatlan maradt,
• augusztusban a kiskereskedelmi forgalom 7,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 0,5 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest.

Bár a novemberi adatok optimizmusra adhatnak okot, jelenleg inkább mérsékelt növekedés látható a kiskereskedelemben. Az adatok egyértelmű következménye, hogy

• Európában Magyarországon az egyik legmagasabb az inflációs közeg (bár tavaly novemberben már 10 százalék alatt volt, akkor az infláció 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit), 
• illetve, hogy a lakosság amennyire tud, fogyasztás helyett igyekszik megtakarítani.

Érdemi fordulat a decemberi adatokban várható, amelyet a karácsonyi költekezés megdobhatott.

Örül a kormány, de nem kapkod

„Novemberben a kiskereskedelmi forgalom értéke nominálisan 1602 milliárd forintot ért el, amely éves alapon 50 milliárd forintos növekedést jelent. Ezzel tavalyi év első 11 hónapjában a kiskereskedelmi forgalom értéke már közel 1300 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit” – összegezte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint a tavaly áprilisában tapasztalt mélypontot követően az eddigi legkedvezőbb adat. Ezt két tényezővel támasztották alá:

1. az előző hónaphoz mérten a forgalom 0,8 százalékos növekedést ért el,
2. az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát jelentő élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene már elérte az egy évvel korábbi szintet.

Utóbbira 2022 májusában volt utoljára példa. Majd kitértek arra is, hogy 2023 az inflációcsökkentés éve volt. „A háború, a szankciók és a multik árspekulációja okozta inflációt a kormány hatékony és eredményes intézkedései – többek közt a kötelező akciózás és az online árfigyelés – megfékezték és egy számjegyűre szorították vissza, az infláció mértéke ráadásul novemberre már 7,9 százalékra, decemberben pedig várhatóan 6 százalék körüli szintre csökkent. Ezzel párhuzamosan szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat, azaz a családok fizetése ismét egyre többet ér. Mindez a kereskedelmi adatokban is tetten érhető hatásokkal bírt.”

Ennek érdekében a kormány a beruházási ráta 25 százalékos szint felett tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom megerősítésével ismét növekedő pályára állítja a fogyasztást, így az hozzájárulhat a dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez – zárta közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!