Nagy a baj: Németország több oldalról repedezik, ránk is dőlhet a fal
További Gazdaság cikkek
- Az influenszerek is rajta vannak az új hatóság radarján
- Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
A német ipari termelés zsinórban a hatodik hónapja csökkent novemberben (havi szinten 0,7 százalékkal), ami leginkább azért keltett meglepetést, mert a nyugati elemzők többsége a tavalyi év végére már korrekciót, bővülést várt. Ez a korrekció meg fog érkezni (már csak statisztikai okokból, a bázishatás miatt is).
A trend egy része sajnos azonban hosszú távúnak látszik: A német ipar valójában 2021 óta lejtmenetben van, a teljes ipari termelés 6 százalékkal, az energiaintenzív iparág termelése 20 százalékkal zsugorodott
– világított rá lapunknak Tatár Mihály. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője megjegyezte, hogy az ipari termelés mellett más területek is krízisben vannak: a fogyasztás, az ingatlanpiac és az építőipar is erős nyomás alatt áll, utóbbi 40 éves mélypontra került. A recesszió közvetlen okaiként a szakértő több tényezőt is azonosított:
- a háborút és a nyomában járó infláció okozta negatív gazdasági klímát (a háztartások és a cégek is visszafogták költekezésüket),
- az Európai Központi Bank kamatemeléseit, melyek megdrágították a hitelezést, hitelfinanszírozást,
- és az európai, valamint a kínai növekedés lassulását.
Tatár rámutatott, hogy ezekben mind jöhet pozitív változás idén, feltéve, hogy nem éri újabb geopolitikai sokk az EU-t. Ugyanilyen meghatározó probléma azonban a német kormánykoalíció erőltetett tempójú, a piaci folyamatokat teljesen figyelmen kívül hagyó zöldátállása. Ez a probléma pedig nem fog magától elmúlni. „Ráadásul a teljes menetrendje is törvényileg van bebetonozva, iparágra lebontva, mint annak idején a szocialista tervgazdasági hivatalok tervszámai esetében” – mondta az elemző.
Németország nem rúg labdába az új világrendben
A szakértő szerint ha hátrább lépünk, és belegondolunk, tulajdonképpen elképesztő, hogy az orosz–ukrán háború kitörése és az azt követő energiapiaci káosz, valamint az orosz energiáról való európai lekapcsolódás nem a határidők kitolását hozta magával Németországban, hanem éppen hogy az átállás még intenzívebb erőltetését.
Nem csak arról van szó, hogy a német energia Európában belül is drága lett. Amíg az atomreaktorok működtek, a német ipar a mai ár negyedéért kapta az elektromos áramot. Míg Németország az atomerőművek idején nettó elektromos áram exportőr volt, mostanra szinte folyamatos importra szorul, amikor csak a napsütés vagy a szél erőssége éppen nem ideális
– magyarázta az Indexnek Tatár Mihály. Az Oeconomus vezető elemzője kiemelte, hogy a német ipar által kapott energia különösen drága a globális mezőnyben, például háromszor-négyszer drágább az amerikai áraknál, és a kínai még ennél is olcsóbb.
A többszörösen drága energia teljesen versenyképtelenné teszi például a fémipart, a vegyipart, a petrolkémiai ipart, a papíripart és a textilipart
– fűzte hozzá az elemző, megjegyezve, hogy ez csak azért nem okozott eddig még a jelenleginél is nagyobb katasztrófát, például tömeges gyárbezárásokat és munkanélküliséget, mert a német állam rendkívüli összegeket fordít a vállalati és lakossági rezsivédelemre: 2023-ban csak a fosszilis, tehát a szennyező iparágak ideiglenes védelmére 65 milliárd eurót.
Tatár arra is rámutatott, hogy mindezt a koalíció nem is tudta máshogy, mint alkotmánysértő módon végrehajtani: a Covid-helyreállítási alapok tartalékait használták ilyen és más zöldátállás-célokra, amit utóbb el is kaszált az alkotmánybíróság. Ennek következménye a mostani sztrájkhullám. Valahonnan át kellett csoportosítani a pénzt, például a mezőgazdaság támogatásából.
Robert Habeck, a zöldek gazdasági minisztere, aki felelős a zöldátállásért és a német gazdaság versenyképességéért, szakmája szerint filológus, költő, verselemző. Világképében a farkasok megmentése előbbre való, mint mondjuk a német gázellátás vagy az elektromos áram előállításának költsége
– mutatott rá érdekességként Tatár Mihály. Az energia magas ára és az általa okozott globális versenyképtelenség mellett súlyos zavarokat okoz a német vállalatoknál a környezetvédelmi túlszabályozás és az energiapolitikai bizonytalanság is.
Ha energia- vagy iparvállalat vagyok, nem tudhatom, hogy jövőre, vagy azután, milyen input vagy átvételi árakkal számoljak: Hiszen ezeket már alapvetően nem a piac alakítja ki, hanem a német állam – érzékeltette egy példával a szakértő.
Mindezek mellékhatása a nem állami beruházások visszaesése, és az energiavállalatok nagyon lassú alkalmazkodása, például az új gázerőművek építése és a szélenergetikai csődök Európában. Az elemző szerint magyar vonatkozásban mindez két ellentétes hatással jár.
Egyrészt a hazai gazdaságot is lefelé húzza a német megrendelések alacsony szintje, lassítva a kilábalást a háborús sokkból.
Középtávon azonban, ha nincs német irányváltás, egy új hullám indul a német ipar külföldre költözésében. Ez részben már be is indult, a vegyiparban, amiből Magyarország is profitálhat. Ehhez azonban erős energia-versenyképességre van szükség.
(Borítókép: Német gazdák tiltakoznak a mezőgazdasági támogatások megszüntetése miatt Berlinben 2024. január 8-án. Fotó: Sean Gallupp / Getty Images Hungary)