Orbán Viktor leszámolt a legnagyobb ellenségével

„A 2023-as éves inflációs adat már nem okozott meglepetést, viszont az 5,5 százalékos decemberi árnövekedési ütem óriási fejlemény” – értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető elemzője az Indexnek a pénteken megjelent legfrissebb inflációs adatokat. Ahogy arról lapunk is beszámolt:

2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A kormány már októberben teljesítette legfontosabb gazdasági vállalását, és egy számjegyűre apadt az infláció. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta tavalyi évértékelő beszédében, a kormánynak két ellenség volt: „a háború és az infláció, őket kell legyőzni”. Utóbbit nem csak, hogy teljesítette, hanem egyenesen „földbe döngölte”.

Suppan Gergely szerint a kormányzati intézkedések jól láthatóan meghozták az eredményeket. Nagyon kedvező folyamat, hogy az élelmiszerárak drágulása egyértelműen mérséklődött: havi bontásban az élelmiszerek 0,1 százalékkal csökkentek. „Korábban láthattuk, milyen brutális élelmiszer-drágulás történt, ahhoz képest jelentősen lejöttek az árak. Számos élelmiszertermék már éves szinten deflációban van.” A legfontosabb élelmiszertermékek esetében árcsökkenés látható, visszaigazolva az online árfigyelő rendszer eredményeit.

A részletek is nagyon jól mutatnak

A gabonaárak számottevően csökkentek az egy évvel ezelőttihez képest, de a nyerstej felvásárlási árak, a vágócsirke- és vágósertésárak szintén estek. Ezek előbb-utóbb jelentkeznek a feldolgozott élelmiszerárakban. Kedvező folyamat, hogy a tartós fogyasztási cikkeknél szintén defláció látható. Ennek hátterében – a vezető közgazdász szerint – egyrészt a nyersanyagáraknak az alakulása, másrészt a szállítási költségek csökkenése áll. „Most ugyan a vörös-tengeri folyamatok picit emelik az árakat, de közelében sincsenek annak, mint amikor teljesen megszakadtak az értékláncok.” Suppan Gergely azt is kiemelte, hogy

a háztartási energiaár szintén csökkent. Itt nem arról van szó, hogy a tarifák csökkentek, hanem hogy a spórolás, illetve az energiatakarékoskodás hatására a piaci ár fölötti rész csökkent, és ez a gázszámla végösszegét csökkenti. Itt a KSH úgy számol, hogy az egy molekulára vonatkozó befizetési összeg átlagosan, fajlagosan csökken, nem pedig arról van szó, hogy a háztartási energiaárak súlya mérséklődik az egyik hónapról a másikra.

Egyes elemzők az adatokra úgy reagáltak, hogy még korai az öröm, mivel a kedvező bázishatások hamar kifutnak. „Ennek hatására a jövő év második felében az infláció újbóli emelkedésére számítunk. Míg az év első felében átlagosan 4 százalék alatt alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 második felében 5 százalék körül, az év végén pedig 6 százalék körül lehet” – olvasható az ING elemzésében. Azt is felvetik, hogy idén ár-bér spirál is kialakulhat Magyarországon.

Erre a felvetésre Suppan Gergely úgy reagált, ha valahol ez jelentkezhet is egyáltalán, az a szolgáltatói szektor lesz – olyan területeken, mint mondjuk a háztartási szolgáltatások, amikor szakembert hívunk szerelni. A jelentős béremeléseknek ugyanakkor nem lesz inflációt gerjesztő hatása, hiszen a boltok versenyeznek egymással, még akkor is, hogyha élénkül a kereslet. „A reálbérek tavalyi alakulását kompenzálja az idei reálbér-növekedés, ami akár a 6 százalékot is meghaladhatja, de itt leginkább egyes szolgáltatások területén vannak inkább aggodalomra okot adó tényezők. Vannak például olyan szolgáltatási ágazatok, amelyeknél általában visszatekintő infláció alapján áraznak.”

A Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza hozzátette, jó példa a pedagógusbérek emelkedése, amit nem a vállalkozók fizetnek, így más súllyal jelentkezik az inflációs kosárban.

Fontos kiemelni, a kedvező olajárak miatt – illetve a MOL-csoport stratégiájának köszönhetően – a jövedéki adóemelés nem, vagy nem egyszerre növeli az inflációt. „Némi bizonytalanságot okoz a közel-keleti helyzet, ugyanakkor ettől függetlenül csökkentek az olajárak, a finomítói árrések, a nagykereskedelmi árrések. Így ez ellensúlyozza a jövedéki adóemelés hatását” – összegezte a Suppan Gergely.

Ha történelmi távlatokban vizsgáljuk az inflációt, akkor utoljára Magyarországon az 1990-es években volt megfigyelhető ennél nagyobb éves infláció – 1991-ben 35, 1995-ben pedig 28 százalékos drágulást regisztráltak. Míg 2022-ben 14,5 százalékos inflációt mértek, addig tavaly a fogyasztói árak átlagosan már 17,6 százalékkal nőttek.

Most a jegybank jön

Suppan Gergely szerint a ’90-es évek elején tapasztalható infláció kezdetben a rendszerváltásnak volt betudható. Ugyanakkor a második felében már egyértelműen a rossz kormányzásnak volt köszönhető: „A Bokros-csomagnak katasztrofális következménye lett. Amikor vége lett a rendszerváltásnak, és éppen elcsitult volna a hatás, akkor megérkezett a Bokros-(Surányi-)csomag. Gondoljunk bele, a most látott inflációs hullám egy brutális kínai sertéspestissel és történelmi aszállyal kezdődött még 2020-ban. Majd jött egy soha nem látott globális pandémia, energiaválság és egy európai háború. És még így is alacsonyabb volt az éves infláció, ráadásul a gazdaság alapszövetei sem sérültek” – összegezte Suppan Gergely, majd hozzátette:

Ráadásul a kormány sikeresen megvédte a családokat és a munkahelyeket, hiszen nemhogy tömegek nem kerültek az utcára, hanem a foglalkoztatottság nő, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. Azaz a gazdaság, a gazdasági szerkezet ellenálló, a kormány pedig cselekvőképes.

Végezetül fontos kiemelni, hogy amennyiben januárban beválik a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdászának becslése, és 5 százalék alá csúszik az infláció, úgy jelenleg januárban a reálkamat már inkább a 6 százalékot közelíti. De már most, visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos.

Nyilvánvaló, erősödik majd a nyomás a jegybankon, hogy nagyobb mértékben csökkentsen a következő Monetáris Tanács ülésen. És erre a mozgástér most rendelkezésre áll: egyrészt a dezinfláció, másrészt a tetemes külkereskedelmi mérleg miatt

– húzta alá a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza, aki szerint most jobban előtérbe lehet helyezni egy 100-125 bázispontú csökkentést is. Suppan Gergely szerint az 5,5 százalékos inflációt már inkább a monetáris politika feladata kezelni, hiszen az infláció egyrészt jól befolyásolható közegbe került, így annak kezelése újabb szakaszába lép, a dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe az árstabilitás biztosítása okán megnő. A kormány az infláció sikeres visszaszorítását követően pedig ráfordulhat 2024-es fő feladatára:

„A makrogazdaság új szakaszba lépett. A növekedéshez azt kell elérni, hogy a beruházások 25 százalék felett legyenek, a munkaerőpiaci aktivitás tovább emelkedjen, ezenfelül a lakosság bizalma javuljon, és az óvatossági motívum csökkenjen. Már vannak biztató, reményt keltő jelek, hogy ez a fordulat is bekövetkezhet, hiszen a minap jelent meg a legfrissebb fogyasztói index, amelyik egy nagyon erős felpattanást mutatott. Erről a bázisról indulunk, optimizmussal tekinthetünk az idei évre” – zárta Suppan Gergely.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. december 14-én. Fotó: Jean Catuffe / Getty Images)