Ijesztőre nőtt a szakadék a leggazdagabbak és legszegényebbek között
További Gazdaság cikkek
- A túlélésért küzdenek a cégek, leépítésre kényszerülnek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
- Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
A világ öt leggazdagabb embere megduplázta a pénzét, miközben a legszegényebbek még szegényebbé váltak, és ez a tendencia tartós lehet – írja a The Guardian az Oxfam nemzetközi segélyszervezet jelentése alapján.
A jelentés szerint a gazdagok és szegények között tátongó szakadék valószínűleg tovább nő, és egy évtizeden belül meglesz a világ első trilliárdosa is. Az előrejelzés arra is figyelmeztet, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a Föld mélyszegénységét még 229 évig nem lehet felszámolni.
A koronavírus-járvány óta duzzadt drámaivá az egyenlőtlenség,
a világ milliárdosai 3,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak 2020-hoz képest, vagyonuk pedig háromszor gyorsabban nőtt, mint az infláció mértéke.
Az Inequality Inc. című jelentés megállapítja továbbá, hogy a világ legnagyobb vállalatai közül tízből hétnek milliárdos a vezérigazgatója vagy fő részvényese, annak ellenére, hogy a munkavállalók millióinak életszínvonala világszerte stagnál.
Elon Muskék még gazdagabbak lettek
A Wealth X kutatócég adataiból kiderül, hogy a világ öt leggazdagabb emberének – Elon Musk, Bernard Arnault, Jeff Bezos, Larry Ellison és Mark Zuckerberg – vagyona együttesen 464 milliárd dollárral, azaz 114 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban a legszegényebb 4,77 milliárd ember – a világ népességének 60 százaléka – teljes vagyona reálértéken 0,2 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint az emberek világszerte egyre többet és hosszabb ideig dolgoznak, gyakran szegényes bérért, bizonytalan és veszélyes munkahelyeken. Csaknem 800 millió munkavállaló átlagos reálbére csökkent 52 országban. Ezek a munkavállalók az elmúlt két évben összesen 1,5 milliárd dollárt veszítettek, ami minden egyes munkavállaló esetében 25 napnyi elmaradt bérnek felel meg.
Ehhez képest a szupergazdagok vagyonát tovább gyarapítva az üzleti profitok meredeken emelkedtek, annak ellenére, hogy a megélhetési válság miatt jelentős a nyomás az átlagos háztartásokon. Kiderült, hogy a világ 148 legnagyobb vállalata 2023 júniusáig összesen 1,8 milliárd dollár nettó nyereséget termelt, ami 52 százalékos ugrás a 2018–2021-es átlagos nettó nyereséghez képest.
Egy százalék kezében összpontosul a világ vagyonának több mint fele
A tanulmány kitér arra is, hogy a világ leggazdagabb 1 százaléka birtokolja a globális pénzügyi eszközök 59 százalékát – beleértve a részvényeket, kötvényeket, valamint a magántulajdonban lévő vállalkozások részesedéseit.
A világ nem engedhet meg magának még egy évtizednyi megosztottságot. A legszegényebb országokban a szélsőséges szegénység még mindig nagyobb, mint a járvány előtti időszakban volt, mégis néhány szupergazdag ember azért versenyzik, hogy a következő tíz évben a világ első trilliárdosává váljon
– mondta Aleema Shivji, az Oxfam vezérigazgatója.
A szakértő szerint ez a szakadék a vagyonosak és a szegények között nem véletlen, a kormányok világszerte olyan tudatos politikai döntéseket hoznak, amelyek „lehetővé teszik és ösztönzik a gazdagság e torz koncentrációját”, miközben emberek százmilliói élnek szegénységben. A megoldást az igazságosabb adózásban látja.
(Borítókép: Kisgyerekek pózolnak egy fényképhez Gáza város Al-Zaytun kerületében, Gázában 2023. május 29-én. Fotó: Mustafa Hassona / Anadolu Agency / Getty Images)