Fájdalmasan indult a hét: 21 forinttal lett drágább az üzemanyag

A Mol korábbi bejelentése alapján a jövedéki adómérték második lépcsője január 15-én, hétfőn életbe lépett, így 21 forinttal emelkedett a gázolaj és a benzin literenkénti átlagára.

A benzin jelenlegi átlagára 576 forint/liter, míg a gázolaj literéért átlagosan 605 forintot kell fizetni. Ezen felül a héten jelentősebb árváltozásokra nem kell számítanunk – írja a holtankoljak.hu.

Még tavaly júliusban derült ki, hogy a Pénzügyminisztérium brüsszeli előírásokhoz igazodva január 1-jétől kénytelen megemelni a jövedéki adót, amely összesen 41 forintos drágulást jelentett volna.

Úgy döntöttünk, hogy a fogyasztók érdekeit figyelembe véve két részletben érvényesítjük a kötelező jövedékiadó-emelést: az első emelésre január elsején, a másodikra pedig nagyjából január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal

– mondta Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója decemberben az Indexnek.

Az első emelés következtében a Mol-csoport lépésének piacformáló hatása volt, a piaci szereplők követték az ország legnagyobb vállalatát az árazásban.

Egy újabb háború még nagyobb emelkedést hozhat

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy a jövedékiadó-emelés kétütemű bevezetésére azért volt szükség, hogy „meg tudjuk őrizni a versenyképességünket és a nemzetközi árpozíciónkat, üzletileg legegyszerűbb egy ilyen változás hatásait több lépésben ráterhelni a piacra”.

„Az üzemanyagok árát döntően külső tényezők, a keresleti és kínálati viszonyok befolyásolják, de a jelenlegi helyzetben van mozgásterünk. A 41 forintos áremelkedés persze nem kevés, de sokat segít a helyzeten, hogy az üzemanyagok ára az év végén jelentősen csökkent: tavaly szeptemberben több mint 100 forinttal többet kellett fizetni a kutakon a benzinért és a dízelért is, mint decemberben” – fogalmazott az elnök-vezérigazgató.

Szerinte egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Ez a szám ugyanakkor spekulatív, a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehet – tette hozzá.

Ha újabb front nyílik a térségében, és a globális olaj- és gázkereskedelem Széll Kálmán terét, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac húsz százaléka halad át, akkor akár hetven-nyolcvan százalékos áremelkedéssel is lehet számolni. Az ökölszabály szerint egyszázalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon tízszázalékos áremelkedést indukálhat

– fogalmazott Hernádi Zsolt.