Magyarokat is érintő probléma miatt kongatja a vészharangot az IMF vezére

„A mesterséges intelligencia a munkahelyek közel 40 százalékát fogja érinteni világszerte, egyeseket felváltva, másokat kiegészítve, javítva. A benne rejlő lehetőségek kiaknázásához a szakpolitikák gondos egyensúlyára van szükség” – fogalmazott az IMF-vezére, Kristalina Georgieva elemzésében.

– figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap vezetője, aki szerint a mesterséges intelligencia nettó hatását nehéz megjósolni, mivel összetett módon hat majd a gazdaságokra. Ezért olyan szakpolitikák kidolgozását sürgeti, amelyekkel biztonságosan kiaknázhatjuk a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas lehetőségeket az emberiség javára.

A fizetéseket növeli, de munkahelyeket szüntet meg

Egy új elemzésben az IMF munkatársai a mesterséges intelligencia (AI) globális munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálták. Számos tanulmány megjósolta annak valószínűségét, hogy az AI kiváltja az emberi munkahelyeket. Ugyanakkor tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia sok esetben inkább kiegészíti a munkavállalók képességeit. Az IMF elemzése szerint mindkét esetre lesz példa, sőt ennek mértékét is megbecsülték.

Történelmileg a technológiai fejlődés és az automatizálás inkább a rutinfeladatokat váltotta ki, most azonban fordul a kocka: az AI a magasan képzett munkakörökért is bejelentkezik. Erről korábban több cikkünkben is írtunk. Az IMF tanulmánya szerint ugyan a fejlett gazdaságokra nagyobb kockázatot jelent a mesterséges intelligencia, de több lehetőségük is van kihasználni annak előnyeit, mint a feltörekvő és fejlődő gazdaságoknak.

Szélesítheti az egyenlőtlenségeket

Az IMF elemzése szerint a fejlett gazdaságokban a munkahelyek mintegy 60 százalékát érintheti a mesterséges intelligencia. A veszélyeztetett munkahelyek nagyjából fele profitálhat a mesterséges intelligencia integrációjából, növelve a termelékenységet.

– állapította meg a Nemzetközi Valutaalap, figyelmeztetve, hogy a legszélsőségesebb esetekben az érintett munkahelyek egy része meg is szűnhet. Ezzel szemben a feltörekvő piacokon és az alacsony jövedelmű országokban az AI-nak való kitettség várhatóan kisebb: 40, illetve 26 százalékos lesz.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a feltörekvő és fejlődő gazdaságok kevésbé szembesülnek a mesterséges intelligencia okozta azonnali zavarokkal. „Ugyanakkor sok ilyen ország nem rendelkezik az AI előnyeinek kihasználásához szükséges infrastruktúrával vagy képzett munkaerővel, ami növeli annak kockázatát, hogy a technológia idővel súlyosbíthatja a nemzetek közötti egyenlőtlenségeket” – világítottak rá az elemzésben.

Országon belül is nyílhat az olló

Az IMF szakértői szerint a mesterséges intelligencia az országokon belüli jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket is befolyásolhatja. A jövedelmi osztályokon belül polarizáció alakulhat ki.

A kutatások azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia segíthet a kevésbé tapasztalt munkavállalóknak gyorsabban növelni termelékenységüket. A fiatalabb munkavállalók könnyebben kihasználhatják a lehetőségeket, míg az idősebbek nehezen tudnak alkalmazkodni.

A munkajövedelmekre gyakorolt hatás nagyban függ attól, hogy az AI milyen mértékben erősíti a magas jövedelmű munkavállalók termelékenységét.

Ezenkívül a mesterséges intelligenciát alkalmazó cégek termelékenységének növekedése fűtheti a tőkehozamokat, ami szintén a magas jövedelműeknek kedvezhet. Mindkét jelenség súlyosbíthatja az egyenlőtlenséget – mutatott rá az IMF.

Lehet, hogy a munkád teljesen megszűnik – ami nem jó –, de a mesterséges intelligencia javíthatja is a munkavégzésed, így produktívabb leszel, és a jövedelmi szinted emelkedhet 

– fogalmazott korábban az AFP-nek adott interjújában Kristalina Georgieva. A legtöbb forgatókönyv szerint a mesterséges intelligencia valószínűleg rontja majd az általános egyenlőtlenséget, ami olyan aggasztó tendencia, amellyel a politikai döntéshozóknak proaktívan kell foglalkozniuk, hiszen a jelenség társadalmi feszültségeket szíthat – vélik a valutaalap szakértői.

Korábban Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára mutatott rá lapunknak, hogy égető a digitális tudás elsajátítása, nemcsak a vállalkozások, hanem az egyének szintjén is, hiszen öt–tíz éven belül a ma létező munkahelyek nagy része megszűnik vagy jelentősen átalakul.

– mondta az Indexnek a szakértő, aki szerint a szakemberhiány miatt az infokommunikációs szektorban pár éven belül akár 25 ezer munkahely is betöltetlen maradhat.

Az IMF szerint fontos, hogy az országok átfogó szociális védőhálót feszítsenek ki, és átképzési programokat kínáljanak a kiszolgáltatott munkavállalók számára. A valutaalap kidolgozott egy indexet (AI Preparedeness Index), amely azt mutatja meg, hogy az egyes gazdaságok mennyire állnak készen a mesterséges intelligencia terjedésére. Ezzel segítenék az országokat a megfelelő politikák kialakításában.

Magyarország számára az AI lehetőség és veszély is egyben

Érezni lehet, hogy fenyegetést is jelent az AI a munkaerőpiacon: elveszi majd a munkahelyeket, és nemcsak az alacsonyan, de a magasan képzett munkavállalói pozíciókért is bejelentkezik – jelezte korábban az Indamedia által szervezett AI Summit konferencián Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (akkor még gazdaságfejlesztési miniszter). 

– világított rá konferenciánkon a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy 34 százalékban a felsőfokú képesítéssel rendelkezőket veszélyezteti ez a technológia, és szerinte végtelen a területek száma, ahova az AI be tud lépni, „használni kell, fejlődni kell, kutatni kell”.

Munkahelyeket fog megszüntetni, ez tény

– jelentette ki Nagy Márton. A kérdés, hogy milyen gyorsan következik ez be, és hogyan reagál majd erre a munkaerőpiac.

Jönnek a digitális magyar állampolgárok

Nagy Márton a tavaly szeptemberi AI Summit konferencián azt is elmondta, hogy a digitalizáció nemcsak az állam esetében, de a vállalatoknál is nagyon alacsony szinten van. Az állam esetén a digitális állampolgárság nagy lökést adhat, és dolgoznak egy versenyképességi programon, ami a vállalatokat arra ösztönzi, hogy a digitális térben is megjelenjenek.

A miniszter szerint az infrastruktúra adott, inkább a generációváltás és az „ennyi is jó” hozzáállás jelent akadályt. Az AI alkalmazására rengeteg sok jó hazai példa van, a Waberer’s, a Hell energiaital AI-verziója, a ZalaZone, az OTP új szuperszámítógépe, a Turbine AI és az AIMotive.

Ami Magyarország számára fontos lehet, hogy az egyetemek kutatás-fejlesztésben terjeszkedni tudjanak. Nagy Márton szerint elképzelhető, hogy az AI a GDP 15 százalékát képes lesz előállítani 26 százalékos termelésnövekedés mellett. Célként jelölte meg, hogy a megújuló energia 70 százalékban okostechnológiával jöjjön létre, 2,5 millió állampolgár részesüljön MI-támogatásban, az ügyintézés 60 százaléka pedig elektronikusan, önkiszolgáló módon történjen. A miniszter azt is elárulta, hogy 2024-ben érkezik az új magyar AI-stratégia.

(Borítókép: Shutterstock)