Nagy Márton közölte: vége a vészkormányzásnak Magyarországon

„Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a 3 százalékos szintre” – fogalmazott a Nemzetgazdasági Miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy az egyre szélesedő feladatköre nem hatalmi vagy politikai kérdés: „Ez technikai munkaszervezési kérdés, így hatékonyabban tudjuk a kormány munkáját segíteni. Munka van, dolgozni kell, ennyi.”

Elsősorban koordinációs feladatot kapott, majd hozzátette: a kabinetet a nemzetgazdasági miniszter vezeti, ugyanakkor a költségvetés felett a pénzügyminiszter őrködik. „A fejlesztési irányokat kell meghatároznunk, de közben meg kell tartani a költségvetés egyensúlyát. Vannak olyan szabályozói lépések, amelyeknek nincs közvetlen költségvetési hatásuk, ilyen volt a kamatstop, amelynek nincs fiskális hatása, csak pénzt csoportosítunk át a bankoktól az ügyfelekhez” – mondta.

A fogyasztás a legfontosabb

Felidézte, a kormány több vállalását is teljesítette, így év végére nemcsak egy számjegyű lett az infláció, hanem 5,5 százalékra süllyedt, és ebben aktív kormányzati szerepvállalás volt. Példaként említette az árfigyelő rendszer, a kötelező akciózás, valamint a fix vállalati energiaárak letörését és a rezsivédelem fenntartását, a miniszter szerint ezek mind az infláció letörését szolgálták.

Emlékeztetett arra is, hogy a reálbérek ismét növekedési pályán vannak. Szerinte most az kell, hogy helyreálljon a lakosság bizalma, így pedig újra élénkülhet a fogyasztás. A növekedés másik feltétele a beruházások felfutása, de a tárcavezető szerint a fogyasztás magával húzza majd a beruházást, visszatér a belső keresletre termelés, és ezzel a beruházás.

A fogyasztás a kulcsa mindennek

– hangsúlyozta Nagy Márton, de azt is kiemelte, közben figyelni kell a költségvetési egyensúlyt. A GDP-arányos hiány hat százalék körül alakult 2023-ban, de szerinte enyhe recesszió mellett ez nem kirívó. Ha ragaszkodtak volna az eredeti tervekben szereplő 3,9 százalékhoz, akkor a növekedés mínusz három százalék lett volna.

„Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a háromszázalékos szintre. Hatról háromra visszatérni súlyos hatással jár, de a költségvetési stabilizációt el kell kezdeni. Azt vallom, a növekedésen keresztül képesek vagyunk rendbe tenni a fiskális politikát is” – tette hozzá Nagy Márton.

A vészkormányzásnak vége 

Korábban az Index hasábjain is foglalkoztunk azzal, hogy a gazdaság meghatározó szereplői a kiszámíthatóságot kérik számon a kormányon.

Nagy Márton most azt mondta:

A gazdaság stabilitását már elértük, kevesebb állami beavatkozás kell, vége a vészkormányzásnak.

Majd arról beszélt, hatalmas támogatási verseny alakult ki a világban. Miközben Európa versenyképessége folyamatosan romlik, közben az Egyesült Államok és Kína elengedi a költségvetési hiányt, hogy támogatni tudja a gazdasági növekedést, addig az EU visszafejleszt. 

Mi ez, ha nem öngyilkosság? Nem reindusztrializáció, hanem deindusztrializáció lesz, ez öngyilkosság

– mondta.

A jegybank jó úton van, de túlóvatoskodja a dolgot

Mint közismert Nagy Márton a magas nyomású gazdaságpolitika híve. Ezért úgy látja, hogy állami támogatásokkal, olcsó és célzott hitelekkel lehet segíteni, de ez még nem hevíti túl a gazdaságot. Szerinte ez magas béremelkedést is hoz, ám szerinte ebből nem lesz infláció, mert a vállalati szektor konszolidálódik. „Kényszer alá kerül a vállalat, hogy ezt kitermelje, és nem az árakkal fogja kitermelni, hanem hatékonysággal. Az egyik mérethatékonyság, nagyobbak lesznek a cégek, konszolidáció lesz, felvásárlások lesznek, lesznek új nemzeti bajnokainak” – közölte a miniszter.

Szó esett az MNB kamatpolitikájáról is. „A jegybank jó úton van, elkezdte a kamatcsökkentést, de túlóvatoskodja a dolgot. Az irány jó, de lehetne a jegybank egy kicsit bátrabb is” – vélekedett a miniszter, majd jelezte:

„A tartós növekedés helyreállításához hiszek a magas nyomású gazdaságpolitikában, az a kérdés, hogy ezen az úton milyen lépések kellenek, én leteszem a javaslataimat, a kormány pedig majd eldönti” – fogalmazott Nagy Márton. Azokra a kritikákra is reagált, miszerint túl sokat szerepel, interjúkat ad, véleménycikkeket, tanulmányokat publikál, ezekre így reagált: „Az a célom, hogy ami a nemzetgazdasági miniszter fejében van, azt mindenki értse. Ezért kommunikálok, hogy mindenki értse, merrefelé megyünk”.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)