Terítette a lapokat a kormány, erre készüljenek a napelemesek

„Kifejezetten jól sikerült a Napenergia Plusz Program indulásának első hete” – így összegzett az Indexnek adott nyilatkozatában Lantos Csaba energiaügyi miniszter azután, hogy január 15-től lehetőség nyílt a háztartások számára, hogy vissza nem térítendő forráshoz jussanak zöldenergia termeléséhez és eltárolásához.

A 75 milliárd forint keretösszegű program jóvoltából a saját tulajdonú lakóingatlannal, haszonélvezeti joggal vagy lízingszerződéssel rendelkező magánszemélyek láthatják el megújuló energiaforrással lakóépületeiket.

Először azoknak a vállalkozóknak kellett regisztrálniuk, akik majd telepítik a napelemeket és akkumulátorokat: „mostanáig közel 700 iparági cég kapott jóváhagyást a regisztrációjához, számuk meghaladta a várakozásainkat. Második körben hétfőn nyílt meg a lehetőség a jelentkezéshez, már a magánszemélyek számára” – mondta a tárcavezető. Bár külső rendszerhiba miatt közvetlenül az indulás után voltak fennakadások, ezt órákon belül elhárították, azóta zavartalanul zajlik a jelentkezés, eddig több mint 21 ezren regisztráltak.

Aki a pályázatban részt akar venni, és a napeleme mellé tárolót is szeretne, annak első körben előregisztrálnia kell. A jelentkezés jóváhagyását követően választhat a vállalkozók közül. Amikor ez megtörtént, a kivitelező benyújtja a minta alapján megkötött szerződést, a pályázó pedig a támogatási kérelmet. Az előregisztrációt a kiírás szerint 15 munkanapon belül hagyja jóvá a támogató, úgyhogy hetek múlva látjuk majd pontosan – hiszen különböző csomagajánlatokból eltérő kapacitású rendszereket választhatnak az emberek –, hogy pontosan milyen értékben és mennyi napelem és akkumulátor létesül.

Lantos Csaba biztos benne, hogy sikeresen folytatódik a megújuló áramtermelők térnyerése, szerinte ebben a kormány már eddig is óriási eredményeket ért el. Jelenleg több mint 250 ezer háztartási méretű erőmű „dolgozik” az országban, negyedével több, mint amennyit előzőleg csak 2030-ra vártak. Az ipari és lakossági napelemes rendszerek összes kapacitása már 5600 megawatt felett alakul, szintén a 2030-as célszámot közelíti. A következő évtized elejére annak duplája, 12 gigawatt is meglehet.

Fontos kiemelni, hogy a kabinet a Napenergia Plusz Programon keresztül nemcsak a zöldenergia termelését támogatja, hanem annak eltárolását is. A miniszter szerint napjainkra a már jól ismert közhely – miszerint „az a legjobb energia, amit nem használunk fel” – áthangolódott, és már inkább úgy igaz, hogy „az a legjobb energia, amit helyben felhasználunk”.

Számos kérdést tisztáztak

Az Index hasábjain számos cikkben foglalkoztunk a lakossági naperőművekkel kapcsolatos anomáliákkal. Ezeknek egyik legfontosabb eredője, hogy a termelés és a fogyasztás nem ugyanarra az időpontra esik. Amikor termelnek a háztartási erőművek, a lakók nem használják fel az áramot, hiszen jellemzően nincsenek otthon.

Akkumulátorok hiányában így gyakorlatilag hálózatban „tárolták” az energiát. Ez roppant előnytelen helyzetet teremtett, így mindenképpen pozitívum, hogy nemcsak a magánszemélyek, hanem a gazdasági társaságok körében is ösztönzik az energiatárolók létesítését.

Hétfőn nyílt meg az a 62 milliárdos pályázat, amely által vállalatok igényelhetnek vissza nem térítendő beruházási támogatást és bevételkompenzációt.

A bővülést a pályázati támogatással kombinálható díjkedvezmények is élénkíthetik. Az üzemeltetők 2026-ig mentesülnek a rendszerhasználati díj átviteli díj részének megfizetése alól, ami kilowattóránként közel 10 forintos megtakarítást jelent. Azoknak az ipari beruházóknak, akik új tárolójuk igényét a november végén indult második közzétételi eljárásban jelezték, megfeleződnek a csatlakozási díjai is.

Ha visszatekintünk a lakossági szektorra, akkor az látható, hogy egy hibrid inverteres rendszer 5 kilowattórás akkumulátorral nagyjából 3,2 millió forint, a korábban megkérdezett piaci szereplők szerint ennek a megtérülése kiváló optimalizálás mellett 13-14 év körül alakulhat. Ám voltak olyan hangok is, hogy a kormány gyakorlatilag soha meg nem térülővé tette a lakossági napelemes szektort.

Lantos Csaba ezt cáfolta: „A beruházási összeg kétharmada, ingatlanonként akár 5 millió forint érhető el támogatásként, ezzel azt biztosítjuk, hogy – csomagtól függően – a 8 és 10 év közötti megtérülési idő is elérhető.” (Érdemes ezt a megtérülési időt más, szintén ingatlant érintő beruházáshoz viszonyítani. Például egyes hőszigetelési megoldások 15-20 éves távlatokban fordulnak rentábilisra.)

Folyamatos a rendszerek felújítása

Korábban az Index tudta meg elsőként: a bruttó elszámolásban kilowattóránként 5 forintért vásárolják majd meg a termelőtől az áramot, miközben a rezsicsökkentett áron 36, átlagfogyasztás felett 70 forintért lehet vételezni a rendszerből. Lantos Csaba szerint nem azt érdemes nézni, hogy a termelő mit kap azért, amit feltáplál, hiszen a kormány nem ezt ösztönzi, hanem azt, hogy helyben fogyasszák el a megtermelt áramot.

Aki saját termeléssel váltja ki a hálózatból érkező villamos energiát, minimum 36 forintot takarít meg kilowattóránként. Áramból a háztartások hozzávetőleg ötöde fogyaszt a rezsivédett sáv fölötti mennyiséget. Akik saját maguk állítanak elő áramot, kilowattóránként 70 forintot spórolhatnak. Akár úgy is jelentős megtakarítást érhetnek el, hogy éppen az új rendszerekkel szorítják a rezsivédett sáv alá a hálózatból vételezett villamos energia mennyiségét.

Az Indexnek piaci szereplők korábban úgy fogalmaztak, a hibrid inverter, illetve az akkumulátorok kombinációit lehet tovább optimalizálni külön eszközzel vagy a lakás üzemeltetéséhez használt központra telepített szoftverrel. Itt ismét fontos felhívni a figyelmet: meglehetősen ritka, hogy valaki a napelemes rendszeréhez nem alkalmaz valamilyen szintű okos és takarékos otthont. Egy egyszerű, de sok jövőbeli bővíthetőséget nyújtó központ elegendő az alapszintű optimalizáláshoz.

A szakemberek szerint ezzel pedig már az alábbi kép rajzolódik ki:

• Egy hagyományos 5 kilowattos rendszer ugyanekkora inverterrel nagyságrendileg 2 millió forint. Ez az éves szaldóelszámolásban 8-9 év alatt térül meg.
• Egy ugyanekkora, de hibrid inverteres rendszer 5 kilowattórás akkumulátorral nagyjából 3,2 millió forint. A pesszimistább prognózisok szerint ennek a megtérülése kiváló optimalizálással 13-14 év körül alakulhat.
• Ugyanakkor erre érkezik rá a most élesedett, és már mindenki számára elérhető támogatás.

Az időjárásfüggő energiatermelés okozta kihívások miatt 2022 októberében átmenetileg felfüggesztették a betáplálást a hálózatba. Egyszerűen voltak olyan körzetek, ahol már nem fért el több napelem, ezzel párhuzamosan ráadásul rengeteg igénybejelentés is érkezett.

„A magyar áramhálózatot nem úgy tervezték, hogy sok kicsi napelem termel, hanem néhány nagy erőmű állította elő a szükséges összenergiát” – tette hozzá Lantos Csaba, majd aláhúzta: tavaly elvégezték azt az átfogó felmérést, aminek keretében 153 ezer áramkört vizsgáltak – 66 ezer transzformátor van az országban, ebből érkezik 153 ezer áramkör –, 142 ezernél pedig már feloldották a korlátozást. Itt már lehetőség van napelemeket telepíteni.

A korlátozást 11 ezer áramkörnél tartottuk meg, ez hozzávetőleg 7 százalék. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata, hogy a betáplálási tilalom indokoltságát rendszeresen felülvizsgálja. Az idén újabb fokozatba kapcsoló hálózatkorszerűsítés időközben eljuthat arra a szintre, hogy még több helyen feloldjuk a korlátozást. Ez egy dinamikusan változó szabályozás, de jó hír, hogy a hálózat 93 százalékában január 1-től újból lehetséges a betáplálás

– fejtette ki a tárcavezető.

Lapunk korábban azt is részletezte, hogy az energiaközösségekkel érdemes bővebben foglalkozni. Ugyanis az 5 forintos vételi árral emelkedik a megtérülési idő a korábbi szaldó elszámoláshoz képest. Ugyanakkor a piaci szereplők szerint – a tárolókon túl – az energiaközösségekkel könnyebben kezelhető a fogyasztás és a termelés közötti időbeli eltérés. Azonban több szakember is arra panaszkodott, hogy Magyarországon ennek nincsenek meg a jogszabályi feltételei.

Lantos Csaba az ezzel kapcsolatos kérdésekre az Indexnek úgy válaszolt, hogy napjainkban két működő energiaközösség van: „de valóban számos nehézségen kellett keresztülmennie ennek a két vállalkozó kedvű társaságnak”. Emlékeztetett, a kormány dolgozik a részletszabályokon, hogy első körben az ipari környezetben, a vállalatok számára könnyítse meg az energiaközösségek létrehozását, hiszen a gazdaság versenyképessége azon múlik, hogy a termelő cégek elfogadható áron jutnak-e hozzá az energiához.

A miniszter kiemelte, hogy többek között az áramárplafonnal és a rendszerhasználati díjak csökkentésével már mérsékelték a vállalatok terheit, vizsgálják, hogy ebben lehet-e további mozgástér. Természetesen a folytatásban foglalkoznak a települési energiaközösségek helyzetének javításával is.

Lantos Csaba arra is kitért, Magyarországon az a cél, hogy úgy csökkenjen a végsőenergia-fogyasztás, hogy közben a gazdaság dinamikusan növekszik. „Ugyanakkor az összenergia-fogyasztáson belül nagy átalakulás zajlik: az elektromos áram részesedése a termelésből és felhasználásból rohamosan nő, a fosszilis energiahordozók tere csökken. A zöldenergia fokozott hasznosításával teszünk a klímavállalások teljesítésén túl a gazdasági növekedés és az európai versenyképesség helyreállításáért is” – zárta az Indexnek adott interjúját az energiaügyi miniszter.

(Borítókép: Németh Emília / Index)