Döntött a Mol, újabb lépésre szánták el magukat az üzemanyagpiacon

„A hidrogén már minden területen megtalálható, eddig lehetséges fejlesztésekről beszéltünk, de most eljött az ideje, hogy konkrét koncepciókat alakítsunk ki, és pénzeket csoportosítsunk át a szektorba” – így értékelte az Indexnek a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a Volánbusszal, a MÁV-val és a Waberer’sszel a hidrogénmobilitás fejlesztése érdekében.

A hidrogénnek az energetika számos területén fontos szerep jut: ezt a színtelen, szagtalan gázt használják energiatárolásra, ahol még komoly lemaradásban van az akkumulátorokhoz képest, de alkalmas arra is, hogy a földgáz egyfajta keverőanyaga, helyettesítője legyen. Az ipari szektorban a hidrogént egyaránt használják az üzemanyag-előállításban és a vegyiparban. A termelési folyamatokban szükség van hidrogénre a vegyületek bontásához, alakításához. Az üzemanyag-ellátásban jelenleg a hidrogént földgázból állítják elő, és a finomítói szén-dioxid-kibocsátás egyharmadát a hidrogéngyártás jelenti. Bacsa György kiemelte:

Ugyanis a hidrogén önmagában – hasonlóan az áramhoz – nem feltétlenül zöld. Elsősorban az a kérdés, hogy milyen módszerrel állítják elő.

• A szürkehidrogént metánból (vagy egy magasabb rendű szénhidrogénből) termelik.
• Kékhidrogénnek nevezik a fosszilisalapú, földgáz és vízgőz felhasználásával előállított hidrogént, amelyben a keletkező szén-dioxid jelentős részét megkötik és felhasználják, vagy bizonyos esetekben visszasajtolják a földbe.
• Zöldhidrogénnek azt nevezzük, amikor valamilyen megújulóenergia-termeléssel állítják elő a vegyületet elektrolízissel: az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat után a víz szétválik oxigénre és hidrogénre.

Így könnyítve az energiatárolást. Azon túl, hogy a hidrogén az univerzum leggyakoribb eleme, a víztől a csillagokon át mindenhol megtalálható, számos ipari folyamat mellékterméke is.

A jövő ez is lehet

A finomításban a kékhidrogénnek akkor lehet szerepe a termelésben, amikor a keletkező szén-dioxid koncentráltan van jelen. Az üzemben megkötik, és így további felhasználásra lesz alkalmas. Napjainkban ez a megoldás főleg Amerikában népszerű. „Az Európai Uniónak világosan állást kellene foglalnia, hogy a kékhidrogént átmenetileg támogatja és elfogadja” – húzta alá Bacsa György.

A hidrogéntechnológia számos lehetőséget kínál: bizonyos járműtípusoknál hosszabb távon nemcsak utolérheti, de le is hagyhatja az elektromobilitást, hiszen még a nehézgépjárművek esetében sem jelentkeznek olyan súlyproblémák, amelyek az akkumulátoros elektromobilitás elterjedését akadályozzák. Ráadásul a hidrogéntechnológia nincs kiszolgáltatva az Európában nehezen beszerezhető ritka földfémeknek sem.

Jelentős projekteket indítottunk Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban a hidrogéntermelésre és saját igényeink optimalizálására. Ugyanakkor nyitottunk a mobilitási szektor felé is, és töltőpontokat hozunk létre. A négy vállalat közös infrastruktúrát dolgoz ki, amin keresztül a nehézgépjárműveknél és a vasúti szektorban is megoldást kínálunk majd a jövőben. Nekünk értelemszerűen a gyártásban, a tárolásban, illetve a hidrogénellátásban vannak céljaink

– összegezte az Indexnek a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Majd hozzátette: a négy nagyvállalat közös erővel nemcsak Magyarországon, hanem az európai porondon is nagyon komoly sikereket érhet el. A Mol-csoport elköteleződését jól mutatja, hogy a megállapodást a Campusban, a Hidrogéntechnológiai Szövetség által rendezett HYDROGEN OPEN 2024 konferencia keretében írták alá.

A hidrogéntechnológiában az unió éppolyan nagyravágyó célokat tűzött ki, mint a zöldenergia-átmenet és a fenntarthatóság más területein. Ám – ahogy arra Bacsa György is rámutatott – a zöldtechnológiák elterjedéséhez sajnos Európa pénzügyi és versenyképességi szempontból is túl sérülékeny. „További kihívást jelent, hogy kivitelezői, tehát gyártói kapacitás sincs” – tette hozzá a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Egyszerű feladatnak tűnik, hogy a földgázvezetékekben kicserélünk két elemet – a földgázt a hidrogénre –, de a világ ennél jóval bonyolultabban működik.

„Hiába akarnak mesterségesen keresletet generálni azzal, hogy előírják a hidrogénhasználatot, a gyártást és a technológiai kérdéseket nem lehet felhozni azonnal arra a szintre. A gyártás még nem elég olcsó.” A zöldhidrogén ára akár négyszerese is lehet a szürkének. (És akkor még diplomatikusan mellőzük azt a kérdést, hogy a zöldhidrogén ára hogyan viszonyul a földgázhoz.)

Az áramtermelésben egy jó ideig még maradhat a földgáz, de a mobilitásban, különösen a személyautóknál, egyre kevésbé beszélünk gázüzemű megoldásokról, hiszen látjuk, az technológiailag köztes állapot volt. Európában, ahol a belső égésű motoroknak évszázados története van, igenis a szintetikus üzemanyagokat kell elővenni, illetve előtérbe kell helyezni a hidrogéntechnológiát.

Bacsa György úgy véli, a megújulómobilitásból nem lehet kimaradni, de Európa jelenleg Amerika és Kína mögött kullog. A belső égésű motoroknál még Európa volt a gépjárműgyártás központja, éppen ezért elengedhetetlen, hogy behozza a lemaradását, és az új technológiákban is főszerephez jusson.

A hidrogéntechnológia jelenleg nincs még a nyertesek között, azonban komoly potenciál rejtőzik benne. „Pénz, innováció, tudás és összefogás kell ahhoz, hogy a technológia üzemanyagcellás megoldásai elterjedjenek Európában” – összegezte a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.

A Mol döntött, indul az úthenger

Horváth Ádám, a Mol-csoport Downstream üzletágának igazgatója az Indexnek részletesen beszámolt a vállalat hidrogéntechnológiába történő beruházásairól. Ami már biztosan megvalósul, hiszen egy közel kétéves beruházás keretében heteken belül eléri az úgynevezett mechanikai készültségi szintet a 10 megawattos elektrolizáló egység Százhalombattán.

A 22 millió euróból megvalósuló létesítmény évente mintegy 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöldhidrogén előállítására képes, amelynek köszönhetően több mint 25 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás válik elkerülhetővé, kiváltva a napjainkban használt földgázalapú gyártási eljárás egy részét. Mivel ez a technológia nemcsak a finomítók, hanem a teljes Mol-csoport szén-dioxid-kibocsátása szempontjából is jelentős szerepet tölt be, az új technológia támogatja a vállalat karbonsemleges céljait, továbbá hozzájárul a régió energiafüggetlenségéhez.

„Csoportszinten összesen közel 150 kilotonna hidrogént állítunk elő évente. Az új elektrolizáló a dunai finomító hidrogénigényének mintegy 3 százalékát elégíti majd ki. Lehet mondani, ez csak egy töredéke, de nagyon fontos, ez lesz az első operációs tapasztalat ahhoz, hogyan működik az új technológia, és hogyan lehet integrálni azt a finomító rendszereibe. Ez a tapasztalat kulcsfontosságú lesz a zöldhidrogén-termelés további felfuttatásához” – mondta Horváth Ádám, aki hangsúlyozta, a jövőben bizonyosan lesznek még ilyen zöldhidrogén-beruházások. Előkészületi fázisban vannak hasonló projektek Rijekában és Pozsonyban is.

A hidrogén egy kulcsfontosságú elem ahhoz, hogy a modern finomítók a legkorszerűbben, de tradicionális üzemanyagokat állítsák elő. Alapvetően két dologra használják a finomításban a hidrogént: egyrészt magasabb hozzáadott értékű, úgynevezett fehérebb termékeket lehet így előállítani a kőolajból, másrészt pedig a motorüzemanyagok kéntartalmát – ami az egyik ilyen legfontosabb környezetvédelmi fejlődés az elmúlt három évtizedben – gyakorlatilag minimális szintre lehet csökkenteni.

Horváth Ádám végezetül arra is kitért, a most megkötött megállapodás alapvetően kellett ahhoz, hogy a hidrogénmobilitási piac érdemben fejlődjön, mert a különböző piaci szereplők már kopogtatnak az ajtón. Azon túl, hogy a finomítókban is elengedhetetlen a hidrogén szerepe, a következő évtizedekben szinte biztosan diverzifikáltabb lesz a közutakon pásztázó járművek energiaellátása.

A különböző mobilitási igényekre, úgy mint személyi és árufuvarozás, városi vagy távolsági közlekedés, várhatóan különböző üzemanyagok és megoldások terjedhetnek majd el. A hagyományos üzemanyaggyártás mellett a Mol már ma is aktívan dolgozik a fejlett, másodgenerációs bioüzemanyagok, a biogázalapú üzemanyagok és a mobilitási célú hidrogén bevezetésén. Ezek részaránya talán ma még elhanyagolható, de a jövőben a hidrogénre, mint az univerzumban mindenhol, óriási szerep hárulhat.

(Borítókép: Róka László / MTI)