Korgó gyomorral nehéz az üzleti terv után futni

Átlagosan 15 százalékos béremeléssel lennénk elégedettek azokban az áruházláncokban, ahol a bértárgyalásra még ezután kerül sor – mondta az Indexnek Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke. Felidézte, hogy a SPAR-nál már decemberben egyezségre jutottak, az ottani bérmegállapodás részleteinek január első napjaiban történt közlése pedig a versenytársak hozzáállására is egyértelműen hatást gyakorolt.

Karsai Zoltán felidézte: a mintegy 14 ezer főt foglalkozó, bicskei központú vállalatnál az alapbér átlagosan 10 és 24 százalék közötti mértékben nő, miközben megmarad a 13. havi juttatás, a hűségprogram és a munkavállalók 15 százalékos vásárlási kedvezménye. Így a SPAR 2024-ben 17 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre, ami 2017 és 2023 között együttesen 57,3 milliárdos tétel volt. A dolgozók szintjén ennél könnyebben megfogható, hogy az áruházi munkakörökben senki sem keres már kevesebbet havi bruttó 365 ezer forintnál, a lokáció és/vagy munkaterhelés alapján kiemelt üzletekben pedig bruttó 435 ezernél indulnak a bérek.

Gőzerővel zajlanak a bértárgyalások

A KASZ elnöke kiemelte: az Auchannál viszont úgy jelentettek be 12,5 és 21,3 százalék közti skálán szóródó bérfejlesztést, hogy azt nem előzte meg bérmegállapodás a szakszervezettel. S hogy miért nem? A fő irányvonalakban egyetértettek, de nem sikerült minden dolgozói csoport tekintetében közös nevezőre jutniuk.

Emlékezhetünk a bejelentésre: a legkisebb keresetek már 2023 decemberében nőttek: a minimálbér 15 százalékkal 266,8 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 ezer forintra nőtt. Ez utóbbi a Metrónál nem 10, hanem 14 százalékkal nőtt, hasonló mértékű ugrást előidézve a többi kategóriában is. Karsai Zoltán jelezte: a garantált bérminimum, amire gyakran csak szakmai minimálbérként hivatkoznak, szektorálisan nem irányadó, mégis fontos viszonyítási pont a kiskereskedelemben.

A béren kívüli juttatások is fontosak

Ismertette azt is a szakszervezeti vezető, hogy az OBI-nál 4 százalékpontos pluszban járnak a munkáltató eredetileg egy számjegyű béremelési ajánlatához képest, de

Egy másik barkácsláncnál, a Praktikernél a két számjegyű emelés szükségessége eleve nyitott fülekre talált, hamarosan náluk is pont kerülhet a tárgyalások végére. Mivel a Tescónál az új üzleti év márciusban kezdődik, a Pennynél pedig áprilisban, ezeknél a hálózatoknál még nem olyan sürgető a tárgyalás, informális egyeztetéseknek viszont már elérkezett az ideje, ilyenek előzetesen voltak, vannak.

Üres a kassza, üres a zseb?

Ez az év más, mint a korábbiak a KASZ elnöke szerint, a bértárgyalásoknál ugyanis nem építhetnek arra, hogy az áruházláncoknak jó évük volt, teljesültek a forgalmi tervek, a magas árbevétel pedig húzta magával a profitot is. Ezzel szemben a valóság az, hogy a legtöbb helyen visszaesett a volumen, a tervszámok legfeljebb forintban teljesültek, összefüggésben a magas inflációval.

Ne feledjük, míg 2022-ben 14,5, addig 2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Tisztában vannak azzal, hogy kifejezetten rossz éve volt a tavalyi a kiskereskedelemnek, és bár idén növekedés várható, annak mértékbe bizonytalan, ezért ezekben az időkben a béralkut nem érdemes a mérlegelemzések, az üzleti tervek mentén megközelíteni.

Értik, tudják azt is, hogy komoly kihívást támasztott az élelmiszerárstop, mint ahogy a kötelező bolti akciózás és az online árfigyelő ma is összetett feladat. Ráadásul a különadó mértéke 100 milliárd forint felett 4,1-ről 4,5 százalékra nőtt: összességében nehezebb gazdasági környezetben lett nagyobb az árverseny – ezzel mind tisztában vannak.

Márpedig ha valakinek a hónap utolsó hetét 8-10 ezer forintból kell átvészelnie, az vélhetően nem tud az elvárt 90-100 százalékos hatékonysággal dolgozni, jó ha 60-70-nel. Amikor elszálltak az árak, az volt a kérdés, fűtött lakásban piheni-e ki magát a munkavállaló, vagy le kényszerül csavarni a konvektort, a magas infláció hatására viszont már arról vagyunk kénytelenek beszélni a KASZ elnöke szerint, hogy a hónap végén alapvető élelmiszerekre telik-e, nemhogy tartós fogyasztási cikkre, egy-egy váratlan kiadásról nem is beszélve.

A szakember hozzátette: aki inkább a nyers számok embere, annak is látnia kell, hogy aki mindössze 8-10 százalékos emelésben gondolkodik, az könnyen kellemetlen helyzetbe hozhatja magát a munkaerőpiacon, ha másutt az ok-okozati összefüggéseket tudomásul véve 15-20 százalékig is elmennek.

(Borítókép: A Kroger élelmiszerbolt a texasi Houstonban 2022. július 15-én. Fotó: Brandon Bell / Getty Images)