Míg az ezredforduló környékén évente nagyjából 30 ezren vadásztak Magyarországon, mára 70 ezerre tehető számuk, akik közül 20 ezren külföldről, főként Ausztriából, Németországból, Olaszországból érkeztek, bár a Covid előtt 9 ezerrel többen jöttek – erről beszélt az Economxnak Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője és az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
A vadászíjászat is egyre népszerűbb: 2019–2020 között 1029-en voltak, a legutóbbi idényben már 1165 volt az ehhez szükséges engedélyt kiváltók száma a kamara adatai szerint. Nagyjából 30–40 százalékuk járhatja heti rendszerességgel az erdőket – mondta a lapnak Szabó Zsolt, a Magyar Íjász Szövetség szóvivője.
Az Állami vadászvizsga letétele után, kiegészítő vizsga teljesítését követően, csak vadászpengével ellátott íjjal lehet vadászni, nagyvadak esetében 50 font erősséget meghaladó íjakkal.
Magyarország nagyvadállománya az Agrárminisztérium fenntartása alatt álló Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája alapján az alábbiak szerint alakult 2022-ben:
- gímszarvas – 122 400 darab
- dámszarvas – 42 344 darab
- muflon – 12 995 darab
- vaddisznó – 58 923 darab
- őz – 379 104 darab
„Az állatok táplálkozásukkal, életvitelükkel kárt okoznak a mezőgazdaságnak (nagyobbrészt a mező-, kisebb részben az erdőgazdálkodásnak.) Ezért a jelenlegi vadgazdálkodási üzemtervi ciklusban, amely 2017-ben kezdődött és 2037-ig tart, az ország több régiójában a vadgazdálkodóknak drasztikusan kell csökkenteniük a nagyvadlétszámot” – mondta korábban Földvári Attila az Economxnak.
A lap megemlítette, hogy a kínaiak csak íjjal vadászhatnak, mivel hazájukban nem engedélyezett a polgári fegyvertartás. Az Agrárminisztérium érdeklődésükre közölte, hogy évente vannak a kérelmezők között, és az íjvadászathoz engedélyt megszerzők sorában kínai állampolgárok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
