Rogán Antal újabb programmal támogatja az Európán kívüli vendégmunkások érkezését

Különleges státuszt szerezhetnének a több mint 60 százalékban külföldieket (Európán kívüliket) foglalkoztató „digitális cégek” néhány tevékenységi körben – vette észre a 24.hu a Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényjavaslata alapján. 

A Rogán Antal vezette tárca állítása szerint programozók, informatikusok és ezáltal újabb befektetők Magyarországra vonzása a cél. A 24.hu által megkérdezett szakértők viszont a tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy inkább az olcsó vendégmunkások a fő célpont, és nem a magasan képzett munkaerő idecsábítása. 

Mindez annak ellenére valósul meg, hogy a kormány nemrég csökkentette a 2024-ben befogadható vendégmunkások számát 81 ezerről 65 ezerre, miután több Magyarországra települő gyártó cég magyar alkalmazottakat rúgott ki, és inkább távol-keleti munkásoknak biztosították a helyeket.

Ez lenne a törvényjavaslat lényege 

A törvényjavaslat szövege szerint az érintett cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól a digitális társaságokról szóló jogszabálytervezet alapján. A foglalkoztatottjaik, valamint a vezetőik a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék a közteherfizetési kötelezettségüket jövedelmük után.

Az adó mértéke 15%, ha

• az alkalmazott magánszemély nem nyugdíjas,
• nem minősül harmadik állam állampolgárának,
• vagy EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide – a szerk.) polgáraként nem biztosított.

9,5 százalék, ha

• a magánszemély nyugdíjas,
• harmadik állam állampolgára, vagy
• EGT-államban biztosított.

A 9,5 százalékos adó személyi jövedelemadóként lenne nyilvántartva, a 15%-os kükhó 63,3 százaléka szja, 36,7 százaléka társadalombiztosítási járulék, ezáltal fizetője biztosítottnak minősülne.

A tervezet a különleges státuszt azoknak a cégeknek biztosítaná, ahol

a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot.

Emellett a cégeknek alapítványi körbe kiszervezett minősítési eljáráson kellene részt venniük, csak a megfelelő minősítéssel kaphatnák meg ugyanis a kedvezményeket. A pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt a kormány rendeletben jelölheti ki, a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre. A hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda karácsony előtt egy nappal tette fel a kormány honlapjára a javaslat szövegét társadalmi egyeztetésre, a véleményeket 2023. december 31-ig lehetett beküldeni. A tárca azt írta a 24.hu megkeresésére:

a digitális társasági forma elősegíti a csúcstechnológiai területen történő foglalkoztatás ugrásszerű bővítését, valamint a csúcstechnológiai területen külföldön dolgozó magyar szakemberek számára vonzóbb hazai körülmények kialakítását, továbbá a versenyhelyzet javításának érdekében külföldi, magasan képzett szakemberek magyarországi foglalkoztatásának lehetőségét.

A digitális társasági formát a törvény hozná létre, ha elfogadják. A javaslat szerint:

• legalább 20 millió forint tőkével rendelkező kft.-k vagy részvénytársaságok,
• amelyek az illetékes hatósággal szerződést kötnek,
• üzleti tevékenységüket „informatikai fejlesztési tevékenységekre, okosszerződések alkalmazhatóságára, kiberbiztonságra, infokommunikációs kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre építik, amelyeket elérhetővé tesznek a piac, az ipar és a tudomány számára”.

A fő digitális tevékenységi körök (zárójelben a TEÁOR-számok):

• elektronikai alkatrész gyártása (2611),
• elektronikai áramköri kártya gyártása (2612),
• számítógép, perifériás egység gyártása (2620),
• híradástechnikai berendezés gyártása (2630),
• elektronikus fogyasztási cikk gyártása (2640),
• elektronikus orvosi berendezés gyártása (2660),
• mágneses, optikai információhordozó gyártása (2680),
• háztartási villamos készülék gyártása (2751),
• egyéb villamos berendezés gyártása (2790),
• irodagép gyártása, kivéve: számítógép és perifériái (2823),
• számítógépes programozás (6201),
• információtechnológiai szaktanácsadás (6202),
• számítógép-üzemeltetés (6203),
• egyéb információtechnológiai szolgáltatás (6209),
• adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás (6311),
• világhálóportál-szolgáltatás (6312).

Minden más tevékenység csak a főtevékenység támogatására irányulhat, az abból származó bevétel nem lehet több 20 százaléknál.

A 24.hu megkérdezte a kabinetirodát a javaslat kormány elé kerülésének várható idejéről is, választ azonban nem kaptak erre.