EXIM-vezér: Nem igazak a pletykák, nem kötünk közvetlen orosz ügyleteket

„Optimisták vagyunk, szinte biztosra vehető, hogy az idei év sokkal jobb lesz, mint a tavalyi” – nyilatkozta az Indexnek Kisgergely Kornél, a EXIM Magyarország vezérigazgatója, aki emlékeztetett, hogy bár a tavalyi év elején a piaci energiaárak már a háború előtti szinten jártak, a fogyasztók csak később érezték meg a dezinflációt, ráadásul a magas kamatkörnyezet komoly hatásokat eredményezett.

Utóbbi régiós szinten és a reálkamat tekintetében is kiugróan magas volt. A külső gazdasági konjunktúra is kedvezőtlen volt, ezért a tavalyi év a növekedés tekintetében nem sikerült, a gazdaság 2023-ban összességében zsugorodott, ám a második félévben már elindult a fellendülés.

Az EXIM idén a fellendülés folytatódására számít. A gyenge belső kereslet fokozatosan javulhat. A reálkeresetek a tavalyi év második felében már növekedtek, idén ez még tovább folytatódhat. „A tavalyi évben megfigyelhető volt a lakosság nagyobb megtakarítása is. Ezt részben a magas kamatkörnyezet ösztönözte. Ugyanakkor napjainkban már csökkennek a fogyasztást visszatartó erők, reális várakozásunk, hogy idén már 4 százalék körüli gazdasági növekedés lesz.”

Kisgergely Kornél a reálkamatokkal kapcsolatban egy plusz észrevételt is tett, emlékeztetett, hogy bár mindenki a visszatekintő reálkamatokat ecseteli, valójában ennél fontosabb az előretekintő kamat. Ugyanis jellemzően úgy számolják a reálkamatot, hogy megnézik az aktuális kamatokat, amiből kivonják az aktuális inflációs adatot. Ám ez a lényegre nem világít rá: a kamatokat a jövőben kell megfizetni, így az inflációs adat ebben az esetben a múltra vonatkozik.

Ha így nézzük a magyarországi reálkamatot, akkor az már 2022-ben pozitív volt, 2023-ban pedig rekordmagas szinten állt. Tény, hogy azóta már csökkent, de még mindig jelentős. Az EXIM vezérigazgatója hozzátette: „ez historikusan és a régiós szinten is magas, 2022 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) túlszigorította a monetáris kondíciókat. Ha már korábban elkezdte volna emelni a kamatokat, akkor meggondoltabban és alacsonyabb szinten állhatott volna meg”.

Ráadásul, ez a korábbi extra kamatkörnyezet még mindig benne van a rendszerben, annak ellenére, hogy jelenleg már folyamatosan lazít a jegybank. Tavaly év végén 5,5 százalék volt az infláció, de ez ismét év/év index. Szerinte amennyiben azt nézzük, hogy tavaly év végén hogyan alakult a rövid bázisú infláció, úgy az már közel konzisztens a 3 százalékos inflációs célsávhoz. Tehát az infláció a célértéken mozog, ugyanakkor a gazdaság nehéz helyzetben van. Ilyen esetben Kisgergely Kornél szerint inkább stimulálni kellene a gazdaságot, és nem további terheket rakni rá.

Az EXIM feladata

A vezérigazgató kiemelte a bank speciális anticiklikus szerepét: ha a gazdaságnak rossz, akkor rájuk még nagyobb szükség van. A kormány komoly feladatokat bízott rájuk, és a tavalyi év elején elindították a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. Ez kezdetben 700 milliárd forinttal volt meghirdetve, aztán 1000 milliárdra emelték. „Az első három hónapban az ezermilliárdos keret felére szerződtek az ügyfelek, az év végére pedig kifutott a 1000 milliárdos keret. Ennek közel háromnegyedét már folyósítottuk is.”

A sikert mi sem támasztja jobban alá, mint hogy tavaly év végén úgy döntött a kormány, a keretet tovább emeli 1200 milliárdra. Szektorokra bontva a keretösszeg egyharmadát a feldolgozóipar használta fel, egy másik jelentős részét a kereskedelem. A hitelprogram kiemelten szolgálta a zöldcélokat és az energiahatékonyság növelését.

Fontos arra is kitérni, hogy összességében a bank nagyon intenzív forrásbevonási tevékenységet folytatott: a mérlegfőösszegük jelentősen nőtt, míg a kereskedelmi bankoké zsugorodott, hiszen ilyenkor „az állami tulajdonú bankoknak kell átvenniük a helyüket.” Az EXIM életében a tavalyi évben volt még egy jelentős fejlemény: 1,25 milliárd dolláros devizakötvény-kibocsátást hajtottak végre.

A kereskedelmi bankokkal ellentétben nem gyűjtünk betétet, nemzetközi pénzügyi intézményektől veszünk fel hosszú távú hiteleket, illetve a hazai és a nemzetközi tőkepiacokon bocsátunk ki kötvényeket. Nagyon aktívak voltunk a tavalyi évben a hazai kötvénypiacon: kéthetente volt aukció, de ez csak a hazai befektetői bázis. Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk tágítani, a nemzetközi piacokra is ki kellett lépnünk. Az esetünkben jelentős mértékben szükséges, hogy devizában is vonjuk be forrásokat. Így a tavalyi évben kétszer is kimentünk a nemzetközi tőkepiacokra.

Kisgergely Kornél arra is reflektált, hogy ez egy hosszú és bonyolult adminisztratív eljárás, aminek fontos mércéje, hogy a nemzetközi tőkepiacon milyen a befektetői bizalom Magyarország és különös tekintettel az EXIM irányába: „az 1,25 milliárd dolláros kötvény kibocsátásakor két napot töltöttünk Londonban. Reggeltől estig befektetőkkel találkoztunk. Többségük meglepően pozitívan nyilatkozott a magyar gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, így erős volt a kereslet a kötvényekre. Tudomásunk szerint ez a kibocsátás volt a legnagyobb – a nem szuverén magyar kibocsátók körében – a magyar tőkepiacok történelmében”.

Ugyanakkor az EXIM-nek nem az a mandátuma, hogy a Magyarországra áramló tőkét segítse. Az elsődleges célja, hogy a magyar vállalatok külföldi terjeszkedését támogassa. „Ez a kifejezett cél az idei évben, a nemzetgazdasági miniszter ezt külön kérte is. Fontos, hogy legyenek nemzeti bajnokaink, ehhez ki kell lépni a határokon, aminek az első fázisa, hogy exportálnak. A következő, hogy leányvállalatokat létesítenek, és felvásárlásokba kezdenek. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram mellett ez lesz idén a fókuszunkban.”

Az a bizonyos orosz szál

Kisgergely Kornél az Indexnek azt is tisztázta, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 90 százaléka a kereskedelmi bankokon, privát lízingcégeken keresztül jutott el a gazdaságba. A banknál nincsenek kivételezettek. „Csak technikai vizsgálatot végzünk, hogy a hitelkérelmek megfelelnek-e az uniós állami támogatási kritériumoknak. A hiteleket teljes egészében a piac osztotta szét. Azok a hitelek, amiket közvetlenül nyújtunk, nagy növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozásokat segítenek.”

Ráadásul szerinte ha jobban megnézzük, a nemzeti bajnokok kinevelése számos országban a gazdaságfilozófia része: „Az elmúlt években nagyon jelentős trendfordulót figyelhettünk meg a nemzetközi közgazdasági gondolkodásban, és számos állam – köztük az Egyesült Államok – jelentős protekcionizmusba kezdett. Szerte a világban kifejezetten támogatják a saját nemzeti vállalataikat.” Az EXIM hitelezéséről külön tanulmányt is készítettek:

Az elmúlt 30 évben az általunk hitelezett vállalatok meggyőző eredményeket értek el a kapott forrásokból. Azok a vállalatok, akik kedvezményes állami hitelben részesültek az EXIM által, messze felülmúlták az azonos, de nem általunk finanszírozott vállalkozások teljesítményét. Így a kihelyezett kedvezményes hitelek költségvetési vonzata busásan megtérül.

Korábban több orosz érdekeltségű üzletet is szóba hoztak az EXIM-mel kapcsolatban. Felmerült az is, hogy 45 milliárd forinttal támogatta azt a Szerb Köztársaságot, amit a közvélemény és a szakértők oroszbarát lépésként tüntetnek fel. Az EXIM-vezér ezt határozottan cáfolta:

Mivel a bank a nemzetközi kötvénypiacokon is megjelent, hatványozottan oda kell figyelni: „a befektetők óvatosak és tudatosak a szankciós kockázatok miatt. Az, hogy a két nemzetközi kötvénykibocsátás sikeresen lezajlott, pontosan ezt támasztja alá: a pénzpiacon ezeket az aggályokat sikerült eloszlatni”. Kisgergely Kornél hangsúlyozta: a krími offenzívát megelőző időszakból vannak még nem teljesítő ügyletek, aminek a behajtása jelenleg is folyik, azonban ezek nem új üzletek. „Az pedig, hogy ki és hogyan ítéli meg a szerbek finanszírozását, már politikai kérdés. Erről a kormány döntött, az EXIM pedig állami tulajdonban lévő pénzintézetként végrehajtotta az utasítást.”

(Borítókép: Kisgergely Kornél, a Magyar Export-Import Bank vezérigazgatója. Fotó: Papajcsik Péter / Index)