Ha ez beválik, a magyar diákoknak nem lesz gondja a pénzzel

Az általános iskola harmadik osztályától az érettségiig tanulják a pénzügyi tudatosságot a magyar diákok, különböző tantárgyakba, például a környezetismeretbe és a matematikába beépítve, illetve most már az egyetemen is – jelezte lapunknak Hergár Eszter, az MNB-EduLab Nonprofit Kft. ügyvezetője.  

Az MNB-EduLab vezetője kérésünkre példával is szemléltette, hogy milyen feladatokkal találkozhatnak a tankönyvekben a diákok: ilyen, amikor össze kell állítani egy osztálykirándulás költségvetését, de különböző szöveges feladatokkal is pallérozhatják az üzleti érzéküket a fiatalok. „A lényeg, hogy gyakorlatias pénzügyi tudást kapjanak a diákok” – hangsúlyozta az oktatásért felelős szervezet ügyvezetője.

Régen a mindennapok része volt a megtakarítás

„Gyerekkoromban még elterjedt volt a persely használata. Abba a perselybe beleraktuk azt az egy-két forintot, amit a nagybácsiktól, nagynéniktől kaptunk, tehát már részben ezzel megtanultunk takarékoskodni” – mesélte Kocziszky György, a METU rektora.

Édesanyám még borítékban rakta félre a pénzt, amire például az volt ráírva, hogy »új cipő«. Ebbe mindig gondosan félrerakta a család keresetét, majd két számmal nagyobb lábbelit vett nekünk. Az év elején majd kiestem belőle, de az év végére már persze szorított. Ez a példa nem egyedi eset volt, az ‘50-es, ‘60-as évek családjainak a 98 százaléka hasonlóképp takarékoskodott. Ennek a tudatosságát kell visszahozni

– magyarázta az Indexnek az egyetemi rektor, rámutatva, hogy manapság sokszor a kamat- és kamatoskamat-számítás elsajátítása is gondot jelent az általános és középiskolákban. Hergár Eszter hozzátette, hogy az okostelefonok korában nagy az ellenszél, mivel megannyi platformon keresztül impulzusvásárlásra buzdítják a fiatalokat a nagy cégek és influenszerek, a megtakarításnál sokkal trendibb egy sok százezer forintos sneaker azonnali megrendelése. 

Az egyetemi években még fontosabb a pénz beosztása

A METU rektora kifejtette, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztése az egyetemi hallgatók körében kiemelten fontos, a diákoknak életük ezen szakaszában számos pénzügyi döntést kell meghozniuk. Meg kell érteniük a pénzügyek alapjait, a hitelek kezelését és az egyéb pénzügyi készségeket, hogy sikeresen vezessék az anyagi ügyeiket az egyetemi éveik alatt. Ez annál is inkább fontos, mivel ebben az időszakban alapozzák meg a későbbi, felnőtt életük anyagi alapjait is. A rektor rámutatott, hogy a METU-n művészeti képzés folyik gyakorlatias hozzáállással.

– hangsúlyozta Kocziszky György, aki szerint ebben nagymértékben segít az a tudás, amit a program keretében kapnak a hallgatók. Ennek a sikerességét vissza is mérik majd a megállapodás évfordulóján. A rektor arra is rávilágított, hogy a művészeti ágazatban az eladás menedzselése és az árak felsrófolása pedig megint egy külön ismeretanyagot vagy tudományt jelent. A rektor szerint a pénzügyi tudatosság éppen ezért erőforrásnak tekinthető.

Biztató trendek a pénzügyi tudatosságban

Az erős pénzügyi alapokkal rendelkező egyének és közösségek a gazdasági stabilitás és fejlődés kulcsfontosságú tényezői. A pénzügyi kultúra és tudatosság nélkül nehéz fenntartani az egyéni és közösségi gazdasági jólétet. 

– világított rá Hergár Eszter a pénzügyi tudatosság előnyeire. Ezen készségek segítik az embereket abban, hogy szilárdabb anyagi alapokra építsék a jövőjüket – tette hozzá. 

A felnőtteknél – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet módszertana alapján készült – nemzetközi pénzügyikultúra-kutatás legfrissebb eredményei alapján, Magyarország a negyedik helyen végzett a felméréshez csatlakozó harminckilenc ország között

– ismertette az MNB-EduLab ügyvezetője, aki szerint a 10 éve zajló ismeretterjesztő munka hatása már megjelenik az elért magyar eredményekben, és a bevezetett intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen kiemelkedően jól szerepeltek a magyarok a nemzetközi felmérésen. Azonban a biztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek.

Nem lehet elég korán kezdeni

Kocziszky György az együttműködési megállapodás aláírásakor kiemelte, hogy „egy társadalom fejlettsége szorosan összefügg polgárainak pénzügyi tudatosságával. Egyetemünk számára kiemelten fontos, hogy a magyar és külföldi hallgatók pénzügyi kultúrájának fejlesztése érdekében hallgatóinknak magas minőségű szolgáltatásokat nyújtsunk. Ennek fontos állomása a most létrejött megállapodás”. 

Az MNB-EduLab Nonprofit Kft. a Magyar Nemzeti Bank leányvállalataként jött létre azzal a céllal, hogy minőségi, digitális tananyagokat fejlesszen és biztosítson a gazdasági témák iránt érdeklődők számára − az egyetemi hallgatóktól kezdve a sokéves tapasztalattal rendelkező szakemberekig. Az MNB a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont üzemeltetésével is aktívan járul hozzá a hazai pénzügyi kultúra fejlesztéséhez.

Nem lehet elég korán kezdeni a pénzügyi edukációt, ugyanakkor bármikor be lehet kapcsolódni a tanulásba

– véli Hergár Eszter, aki szerint erre jó példa a Pénzmúzeum, ahol minden korosztály számára biztosított a fejlődés a pénzügyi edukáció terén. „Mindig izgalmas, amikor kiléphetünk a múzeum falai közül, és edukációs tartalmainkat házhoz vihetjük. A Bőröndmúzeum projektünk után ilyen együttműködésként tekintek a METU-val létrejött megállapodásra is.”

(Borítókép: A kiállítótér az Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár sajtóbejárásán, a Bálnában 2022. október 5-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)