Lombkoronasétány-ügy: nagyon magas szinten húzták ki a gyufát

Rendszerszintű vizsgálatot folytatott az Integritás Hatóság (IH) „Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése” című felhívás keretében benyújtott európai uniós felhívások vonatkozásában, amelyeket a közbeszédben leginkább lombkoronasétány-pályázatok néven ismerünk.

A szervezet a támogatási program teljes folyamatát megvizsgálta a pályázati kiírástól az irányító hatóság tevékenységén és a lombkoronasétányok megvalósításán keresztül a számlák benyújtásáig.

Súlyos szabálytalanságok, feljelentés

Az IH a folyamat minden fő állomásán súlyos szabálytalanságokat talált, amelyekről megállapította, hogy sértik az európai uniós támogatások felhasználásra vonatkozó előírásokat. A hatóság a fentiek miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen

• a Btk. 396. §-a szerinti költségvetési csalás bűntette,
• a Btk. 420. §-a szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette,
• valamint a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának a vétsége miatt.
• Emellett versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint felszólítja az irányító hatóságot szabálytalansági eljárások lefolytatására.

Összejátszás, túlárazás

Mindezek alapján talán mégsem volt olyan jó ötlet trükközni a lombkoronasétány-pályázatokkal. Az Integritás Hatóság megállapításai röviden a következők:

• A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része két vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
• Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírást a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy publikálták, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
• Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
• Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
• Az Integritás Hatóság vizsgálata feltárta azt is, hogy a támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke összegezve úgy fogalmazott, még egy ilyen kiírás mellett is lehet jót, jól tenni. Kiemelte, erre megvalósult példa a gyöngyösi önkormányzat projektje, ami láthatóan a kiírás alapelgondolásának megfelelően lett megvalósítva.

A visszavont pályázatok között is több olyat találtunk, amelyeket kifejezetten sajnálhatunk, hogy nem valósítottak meg. Ilyen például a Zalaerdő Erdészeti Zrt. vagy az Ugodi Erdőbirtokossági Társulat pályázata

– tette hozzá Bíró Ferenc. Az átfogó vizsgálat eredményeit ismertető 30 oldalas dokumentum itt olvasható.